A 2002-ben elfogadott vajdasági jelképek mellé – az új statútummal összhangban – új, de hagyományosnak nevezett szimbólumokat, zászlót és címert kapott Vajdaság a tartományi parlament döntésének értelmében. A döntés nem a szimbólumokat definiálja – hiszen ezt a kérdést már a statútum rendezte –, hanem a jelképek használatának módját irányozza elő. A jelképeket mostantól kezdve párhuzamosan alkalmazzák a tartomány területén. E szimbólumok, az 1848-ban elfogadott szerb háromszínű lobogó és címer, 2015 márciusában szerepeltek már a Tartományi Képviselőház napirendjén, az akkor hatalmon lévő Demokrata Párt képviselői azonban tartózkodtak a szavazás alkalmával, így nem volt esély arra, hogy meglegyen a tartományi döntés elfogadásához elengedhetetlen kétharmados többség. A jelenlegi, a választásokat követően kialakult haladó párti többségű, új képviselőházi összetétel ismét aktualizálta ezt a statútumból fakadó kötelezettséget, melyet támogatásáról biztosított a Szerbiai Szocialista Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Radikális Párt is.
Az ülésen jelen voltak a tartományi kormány tagjai is. Igor Mirović kormányfő a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a statútum határozta meg a jelképeket, s a mostani döntés csupán arról szól, hogyan fogják alkalmazni. Maga is elismerte, kissé furcsa, hogy mostantól a tartománynak két-két zászlaja és címere lesz. Az volna a megfelelő megoldás, ha egy dialógust követően egy jelképpáros maradna alkalmazásban a statútum következő módosítása után. Hangsúlyozta: komoly elemzés, az ellenzék és a hatalmi pártok közötti egyeztetés, a tartományi parlament elnökének szerepvállalása nélkül senki sem változtathatja meg a szimbólumokat.
A Mirovićhoz intézett kérdések többnyire arra vonatkoztak, hogy a mostani döntés bevezetés-e a korábbi szimbólumok eltörlésébe. A kormányfő megerősítette: új jelképeket csakis komoly politikai párbeszéd eredményeképp kaphat a jövőben Vajdaság.
Pásztor István házelnök emlékeztetett arra, hogy a parlament Vajdaság alkotmányjogi helyzetével foglalkozó bizottsága immár második alkalommal fogadta el a szimbólumok alkalmazását taglaló döntésjavaslatot, s elérkezettnek vélte az időt arra, hogy ezek után maga a döntés is megszülessen. Kiemelte: a döntéssel nem a szimbólumokat, hanem azok használatát határozzák meg, függetlenül attól, hogy egyesek most politikai tőkét próbálnak kovácsolni a helyzetből. Hozzátette: a jelképeket és a statútumot még az előző parlamenti többség idején fogadta el a ház. A hagyományos szimbólumok kinézetével kapcsolatos döntés a vajdasági szerb többség döntése, tette hozzá, melyet nekünk, kisebbségieknek tiszteletben kell tartanunk, hiszen minden jogunk megvan saját nemzeti jelképeink használatára is. Pásztor ugyanakkor hangsúlyozta: az, hogy tiszteletben tartjuk a szerb többség által elfogadott hagyományos jelképeket még nem jelenti azt, hogy megváltozott az 1948/49-es történésekkel kapcsolatos történelmi nézőpontunk. Használhatjuk településeink magyar nevét, saját szimbólumainkat, ezért kell elfogadnunk más jelképeit is – szögezte le a képviselőház elnöke.
A tartományi kormány tagjai fokozott figyelemmel kísérték az ülés menetét (Ótos András)
A Szerb Radikális Párt álláspontja szerint nemcsak alkalmazni kell a hagyományos szimbólumokat, hanem minél előbb el kell távolítani az eddig érvényben lévő, „Nenad Čanak által meghozott” jelképeket is. Đurađ Jakšić frakcióvezető szerint semmilyen jelentőségük nincs és zavaróan hatnak. Elképzelésüket hamarosan előterjesztik az alkotmányjogi testületben. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezetője úgy látja, hogy a statútum rendelkezésének tesz eleget a ház a hagyományos jelképek beiktatásával, ez azonban nem feltétlenül jelent végleges megoldást. Szerinte a jövőben arra kell törekedni, hogy a vajdasági kisebbségek jogait is szem előtt tartó, mindenki számára elfogadható megoldás szülessen, s ne két-két jelképe legyen a tartománynak. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga számára elfogadhatatlanok a hagyományos jelképek. Branislav Bogaroški frakcióvezető szerint egy teljesen ideológiai jellegű döntésről van szó, egyetlen üzenettel: Vajdaság csakis szerb, és az is marad. Szerinte a szimbólumok fő szerepe éppen az lenne, hogy egyesítsék, s ne válasszák el az embereket. Megállapította, hogy nehezen nevezhetők az előirányzott jelképek hagyományosnak, hiszen csupán egy hónapig álltak használatban a 48-as történésekkor. Úgy tűnik, minden új parlamenti többség új történelmet is ír – szögezte le Bogaroški. A Demokrata Párt képviselői már az ülés előtt bejelentették, hogy tartózkodni fognak a szavazáson. Nem támogatták a döntést a Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői sem. Végül 90 támogató szavazattal elfogadták a határozatot, hatan szavaztak ellene, 13 képviselő pedig tartózkodott.
A képviselők megvitatták és elfogadták az idei költségvetési tervek első féléves teljesítéséről szóló jelentést is. A 2016-ra előirányzott, csaknem 54 milliárd dináros bevételből 26,6 milliárdot valósított meg az említett időszakban a tartomány. A kiadási oldalon az éves terv majd 58 milliárd dinár, az első hat hónapban 25,8 milliárdot költöttek el. A következő ülésen már módosítják a tartományi büdzsét. Mirović elmondása szerint mindenekelőtt azért, hogy definiálni tudják a prioritásokat, azokat a projektumokat, amelyeknek a tartomány különös figyelmet kíván fordítani: az újvidéki épülő új vasúti híd, a Vajdasági RTV épülete és a Fruška gora-i alagút mindenképp ezek közé tartozik.
Nyitókép: A tartományi kormány tagjai fokozott figyelemmel kísérték az ülés menetét (Ótos András)
