A szerb kormány tegnapi ülésén arról döntött, hogy semmisnek nyilvánítja a koszovói ideiglenes önrendelkezési szervek minden döntését a Trepča ólom- és cinkbányavállalattal kapcsolatban. Mint ismeretes, a hétvégén a koszovói parlament a belgrádi hatóságokkal való előzetes egyeztetések nélkül elfogadta azt a jogszabályt, melynek értelmében Trepčát kisajátítja. A kormány ülését Aleksandar Vučić miniszterelnök vezette, és a pristinai döntés minden esetleges jogi és tényleges hatását semmissé nyilvánították.
A kormány nem indít pert, és nem fordul az ENSZ-hez (Beta)
A kormányülést követő sajtótájékoztatón Vučić kijelentette: erre a döntésre mindenekelőtt azért volt szükség, hogy a bányavállalat továbbra is fennmaradjon és problémamentesen működjön. Úgy ítélte meg, hogy Trepča életbe vágóan fontos kérdés Észak-Koszovó és az ottani szerbség megmaradásának a szempontjából. Közölte: két bánya működik Trepča északi részén ma is, a Belo Brdo és a Crnac lelőhelyek, mindkettő nagyobbrészt Közép-Szerbia területén helyezkedik el.
Elutasította annak a lehetőségét is, hogy a koszovói albánok azért tekintsék Trepčát a magukénak, mert az észak-koszovói Zvečan község jórészt ennek a komplexumnak köszönhetően épült ki és fejlődött. Ebben a községben nagyobbrészt szerbek élnek, senki sem hozhat tehát döntést arról, hogy az övé valami, ami sohasem volt az övé – mondta a kormányfő.
Vučić elismerte, hogy számos megalapozatlan és meggondolatlan kijelentés hangzott el az elmúlt napokban Trepča kapcsán. Elmondta, maga is megmosolyogta azokat a szerb kamarából érkező becsléseket, amelyek arról szóltak, hogy a Trepčán és Koszovó más részein található szerb vagyon 200 milliárd euróra tehető. Elmondta azt is, hogy Marko Đurić, a kormány Koszovó-ügyi hivatalának a vezetője sem közölt pontos adatokat, amikor arról beszélt, hogy 51 millió tonna kiaknázatlan érc található Koszovóban. Vučić szerint kérdéses, hogy mi az igazság, három évtizede senki sem végzett pontos felméréseket, így csak találgatni lehet ezzel kapcsolatban. Fontosnak nevezte ugyanakkor a vagyonjogi kérdéseket, hangsúlyozta, hogy Szerbia semmiről sem fog lemondani, és semmit sem fog odaajándékozni, mert amint azt egy alkalommal megteszi, az esetet precedensként fogják alkalmazni a többi vagyonügyi kérdésben is, s akkor a koszovói albánok maguknak tulajdonítanak minden, Szerbia által kiépített gazdasági társaságot, épületet, létesítményt. Búcsút mondhatunk a Gazivoda-tónak, Valačnak, a Telekomnak, Trepčának és minden másnak – értékelte a kormányülést követő sajtótájékoztatóján.
NEM FORDULUNK BÍRÓSÁGHOZ
Kizárta annak lehetőségét, hogy Trepča kapcsán hazánk nemzetközi pert indítson. Elmondta, ez nem lehetséges, egy ilyen lépéssel ugyanis Szerbia voltaképpen elismerné Koszovó függetlenségét. Úgy fogalmazott, hogy országunk a párbeszéd folytatásában hisz, abban érdekelt, hogy dialógussal oldja meg a problémákat. Hozzátette: nem érdekli, hogy a koszovói illetékesek az erejüket próbálják fitogtatni azzal, hogy kizárják a párbeszéd minden formáját a vagyonnal kapcsolatos témákban. Szerbia nem kíván változtatni az álláspontján, békét és biztonságot akar a koszovói szerbeknek, ehhez pedig garanciát kapott a NATO-tól is. Hisz benne, hogy a kompromisszumos megoldás jelenti a biztos jövőt Trepča számára.
MARADUNK AZ EURÓPAI ÚTON
A napokban a Szerbiai Telekom és a Trepča rendezetlen vagyonjogi viszonyai miatt napvilágot láttak olyan találgatások is, melyek szerint Szerbia az előállt helyzetben nem fogja folytatni az európai integráció útját. Vučić cáfolta az efféle híreszteléseket, és kijelentette, „az európai uniós közeledést folytatjuk, és készen állunk kompromisszumokra is, ha mások is felvállalják a kompromisszumos megoldásokat”. Mint mondta, abból nem lehet nyugdíjakat és béreket fizetni, hogy büszkén verjük a mellünket, és elutasítunk minden javaslatot.
Beszámolt arról is, hogy a Koszovó-ügyi kormányiroda javaslata ellenére Szerbia nem fogja kezdeményezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását Trepča kapcsán, azt ugyanis olyan helyzetekben szokás meglépni, amikor már a béke és a stabilitás is veszélyben van. Jelen esetben még nem ennyire súlyos a helyzet, ezért a kormányfő szerint nem kell azonnal vészharangokat kongatni az ENSZ-ben.
A koszovói kormány és a hatalmi többség részét képező szerb politikusok berekesztették tevékenységüket, miután megszületett a viszályt kiváltott pristinai törvény. Vučić jónak ítélte meg a Szerb Lista tagjainak ezt a lépését, és kijelentette, a napokban egyeztetni fog velük. Elmondta, nem kíván kihatni a döntéseikre, ők azok, akik a legtöbb esetben kíváncsiak Szerbia álláspontjára, mielőtt bármilyen határozatot meghoznának.
ÉRVÉNYES VAGY SEM?
A szerb kormány döntése kapcsán napvilágot látott első koszovói reakciók a várható hangnemet ütötték meg. Sokol Havolli, Isa Mustafa koszovói kormányfő kabinetfőnöke értelmetlennek minősítette a szerb kormány határozatát. Elmondta, Koszovó területén semmilyen hatása nem lesz a pristinai döntések belgrádi „felülírásának”. A koszovói törvény egyformán érvényes az északi, déli, nyugati és keleti tájakon is – jegyezte meg. A Trepča bányavállalat dolgozói ugyanakkor közleményben üdvözölték a belgrádi határozatot a kisajátítás eltörléséről.
