A Szerbiai Képviselőház tegnap megkezdődött ülésén több igazságügyhöz, azaz igazságügyi tisztségviselő kinevezéséhez kapcsolódó beterjesztés mellett többek között a Szerbiai Alkotmánybíróság kilenc bírájának a kinevezésére vonatkozó beterjesztés szerepelt napirenden.
Az alkotmánybírák megválasztása folyamatának összetettsége miatt két határozatjavaslat is ezzel a témával foglalkozik. Az egyik a köztársasági elnök, Tomislav Nikolić javaslatát, azaz jelöltjeinek névsorát, a másik pedig a köztársasági parlament indítványát tartalmazza. A köztársasági parlament egyik jelöltje prof. dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Tanács volt elnöke, a Magyar Mozgalom társelnöke, akit a civil szervezet vezetősége a napokban szólított fel lemondásra, miután értesült a jelöléséről. Korheczet a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja köztársasági parlamenti frakciója javasolta, miután a VMSZ elnöksége és tanácsa egyhangúlag döntött a jelölésről. Korhecz elfogadta a jelölést.
A Szerbiai Alkotmánybíróság tizenöt bírája közül tegnap kilenc bírónak járt le a kilencéves megbízatása. A szerb alkotmány értelmében a tizenöt bíró közül ötöt a Szerbiai Képviselőház javaslata nyomán a szerb államfő nevez ki, ötöt a köztársasági elnök javaslata nyomán a Szerbiai Képviselőház választ meg, ötöt pedig a Legfelsőbb Semmítőszék általános ülésén választanak meg, a Legfelső Bírói Tanács és az Ügyészek Állami Tanácsának javaslatára. A köztársasági parlament tíz jelöltet köteles javasolni az államfőnek, aki értelemszerűen öt jelöltet nevez ki. A köztársasági elnök szintén tíz jelöltet javasol a Szerbiai Képviselőháznak, és a Legfelsőbb Semmítőszék is tíz jelölt közül választ.
A parlament ülése (Beta)
KILENC TISZTSÉG VÁR BETÖLTÉSRE
Tekintettel arra, hogy kilenc bírói tisztség vár betöltésre az alkotmánybíróságon, a parlamentnek ezúttal tíz személyt kellett javasolnia. Közülük nevez ki ötöt az államfő, aki viszont nyolc jelölt nevét juttatta el a köztársasági parlamentbe, amelynek négy személyt kell támogatnia a szavazatával. A Legfelsőbb Semmítőszék által megválasztott bírák mandátuma még nem járt le.
Jelölt, illetve alkotmánybíró az a legalább negyvenedik életévét betöltött, kiemelkedő jogászéletutat felmutató személy lehet, akinek legalább tizenöt év tapasztalata van a jogszakma területén. Az alkotmánybírák közéletben, politikában, az állami szféra más szegmenseiben nem vállalhatnak szerepet, megválasztásuk után, adott esetben, kizárólag tanári munkahelyüket tarthatják meg.
A köztársasági parlament az államfő nyolc jelöltjére egyenként szavaz, így választva meg a négy bírót. A bírák megválasztásáról szóló határozatot Maja Gojković házelnök írja majd alá. Ha a Szerbiai Képviselőház elfogadja a saját tíz jelöltjének névsorát tartalmazó határozatot, azt Tomislav Nikolićnak továbbítják, aki kiválaszt öt nevet. A megválasztott és kinevezett alkotmánybíróknak végül esküt kell tenniük.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártjának frakcióvezetője felszólalásában az alkotmánybírák megválasztási folyamatának fontosságát hangsúlyozta. A folyamatot egyrészt az alkotmánybírók mandátumának időtartama értékeli fel, másrészt pedig természetesen az alkotmánybíróságnak az országban és a társadalomban betöltött szerepe – emelte ki a politikus, mondván, hogy az alkotmánybíróság az emberi és kisebbségi jogoknak, valamint az alkotmánynak és a törvényességnek az egyik központi védelmezője.
Szakmai körökben azt szokás mondani, hogy az alkotmánybíróság a negatív törvényhozó – magyarázta Pásztor. Mint hozzátette, ez azt jelenti, hogy amíg a köztársasági parlament meghozza a törvényeket, addig az alkotmánybíróság indokolt esetben hatályon kívül helyezheti ezeket a jogszabályokat, illetve bizonyos szakaszaikat. Mindebből kiindulva egyáltalán nem mindegy, hogy kik lehetnek alkotmánybírák a következő kilenc évben – nyomatékosította a VMSZ politikusa.
Pásztor a folytatásban rámutatott: az alkotmány a bírák megválasztásának folyamatával kapcsolatban előírja, hogy a parlament és az államfő által javasolt, majd később megválasztott, illetve kinevezett személyek közül legalább egynek-egynek Szerbia autonóm tartományainak területén lakhellyel kell rendelkeznie. Mivel egyik határozatjavaslat sem tartalmazza koszovói jelölt nevét, vajdaságiét azonban a köztársasági parlament javaslata is – a palicsi Korhecz Tamás – és az államfő javaslata is – a pancsovai Miroslav Nikolić –, így kettőjüknek a megválasztása szinte nem kérdéses, amennyiben tiszteletben tartják az alkotmányt – húzta alá Pásztor.
– Az államfő jelöltjei közül a szakmaiság szempontjából kiemelném Milan Škulićot és Jovan Ćirićet, az Összehasonlító Jogi Intézet igazgatóját, valamint a pancsovai Miroslav Nikolićot, aki a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság elnöke. A parlament listájáról frakciónk jelöltjét, Korhecz Tamást emelném ki, aki magánegyetemen alkotmányjogot és közigazgatási jogot ad elő. A tizennyolc jelölt közül egyedül Korhecz Tamás az alkotmányjog egyetemi tanára. Szakmai szempontból Korhecz Tamás méltó arra, hogy betöltse ezt a magas tisztséget. Ezen felül úgy véljük, hogy a magyar közösség megérdemli, hogy egyik képviselője alkotmánybíró lehessen, persze abban az esetben, ha eleget tesz a feltételeknek. A magyar közösséget eddig Kartag Ódry Ágnes képviselte az alkotmánybíróságban – fogalmazott Pásztor.
CSAK NÉGYEN NEM BELGRÁDIAK
A parlamenti ülésen felszólaló képviselők közül többen is kifogásolták, hogy az összesen tizennyolc jelölt közül csak négyen nem belgrádiak. Azzal kapcsolatban is negatív véleményt fogalmaztak meg többen, hogy a jelöltek egyike sem állami egyetem tanára, a néhány tanárjelölt magánegyetemen ad elő. Marko Đurić, a Szociáldemokrata Párt képviselője az alkotmánybíróság korábbi, aktuális és majdani függetlenségével kapcsolatban is aggályainak adott hangot. Értékelése szerint a jelöltek között több olyan személy is van, akiknek a közelmúltban kifejtett tevékenysége alapján jogosan megkérdőjelezhető, hogy döntéseiket objektíven, az aktuális államvezetési struktúráktól függetlenül hozzák-e majd meg.
A javaslatokról vagy a hét végén, vagy a jövő hét elején szavaz a képviselőház.
