A napokban megérkezett a Szerbiai Képviselőházba a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény módosítási javaslata, amelynek értelmében a 2008-ban megszüntetett vajdasági alapfokú bíróságok közül Óbecsén és Zentán állna vissza önálló bíróság. Az Óbecsei Alapfokú Bíróság hatáskörébe tartozna Törökbecse, ahol bírósági egység működne, Magyarkanizsa és Ada pedig a Zentai Alapfokú Bíróság hatáskörébe kerülne.
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője elsősorban a Tisza mentével kapcsolatos elosztást tartja problematikusnak.
– Az igazságügyi reform előtt 138 alapfokú bíróság működött Szerbiában, ebből 104-et szüntettek meg. A mostani törvénymódosításban országos szinten 66 alapfokú bíróságot határoztak meg, a jelenlegi 102 bírósági egység számát viszont 23-ra csökkentenék. Ha figyelembe vesszük a községek, városok lakosságának számát, vagy a földrajzi távolságokat, vagy akár az ügyszámokat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a beterjesztett javaslat és az országos szinten felállított rendszer összességében nehezen kikezdhető, kevés érv hozható fel ellene. Ugyanakkor van néhány olyan pont, amelyet a VMSZ módosítási indítványokban próbál majd meg továbbfejleszteni. Elsősorban a Tisza mentével kapcsolatban vannak észrevételeink. A törvényjavaslat a Zentához tartozó Ada és Magyarkanizsa esetében sem irányoz elő bírósági egységet. Az is megkérdőjelezhető, hogy a Zentához nagyon közel lévő Csóka Nagykikindához tartozna, ugyanúgy, mint a Magyarkanizsához közel fekvő Törökkanizsa is. Minden érv azt támasztaná alá, hogy Csóka Zentához tartozzon, Törökkanizsának bírósági szempontból pedig Magyarkanizsához kellene tartoznia. Mindebből adódóan sok erős érv szólna amellett, hogy Magyarkanizsán is működjön önálló alapfokú bíróság, ezt mindenféleképpen javasolni fogjuk módosítási indítványunkban. Adával és Magyarkanizsával kapcsolatban minimális célkitűzésnek kellene lennie, hogy legalább a jelenlegi bírósági egységek megmaradjanak. Temerin vonatkozásában szintén módosításra lenne szükség, hiszen az itteni bírósági egység is megszűnne és a község az Újvidéki Alapfokú Bírósághoz tartozna. Kúla és Szenttamás Verbászhoz tartozna, azzal, hogy Kúlán működne bírósági egység. Igény van arra, hogy Kúlán önálló bíróság legyen. A felsorolt elemekkel kapcsolatban lesznek módosítási indítványaink – foglalta össze Varga.
A szóban forgó törvénymódosítási javaslat mellett három másik igazságügyi – a bíróságok, a bírák, az ügyészségek és ügyészek helyzetét, jogállását szabályozó – törvényjavaslat is a parlament napirendjére kerül hamarosan. Az egyik legfontosabb újdonság arra vonatkozik, hogy miként lehet egy fiatal diplomás jogászból ügyész, bíró. Ha elfogadásra kerül a vonatkozó törvényjavaslat, akkor az elkövetezendőkben azok a jogászok, akiknek első alkalommal kellene megválasztásra kerülniük ügyészhelyettesi, vagy bírói tisztségre, először el kell végezniük az Igazságügyi Akadémia alapfokú képzését. Az akadémiára a felvételi két részből áll: egy felvételi vizsgából, ez a felvételi pontok hatvan százalékát adja, a maradék negyven százalékot pedig a felvételiző egyetemi tanulmányi átlaga adja.
– Magával a feltétellel egyezik a VMSZ, ugyanakkor úgy véljük, hogy a nemzeti kisebbségek vonatkozásában mindenféleképpen pozitív diszkriminációra lenne szükség az akadémiára való felvételi során. Mikor egy magyar fiatal megkezdi a jogi egyetemet Szerbiában, az első két évfolyamon először a szerb jogi terminológiával, vagy magával a szerb nyelvvel kell megismerkednie és megküzdenie. Ebből adódóan biztosan rosszabbak az eredményei, mint annak, akinek szerb az anyanyelve. Ezért módosítási indítványainkban valamiféle pozitív diszkrimináció foganatosítását igyekszünk kieszközölni, hiszen ellenkező esetben nem növekedhet az igazságszolgáltatásban dolgozó magyarok, illetve más kisebbségekhez tartozók száma, sőt, tíz-húsz év múlva jóval kevesebb magyar bíránk, ügyészünk lenne – magyarázta Varga.
