Közös ünnepi ülést tartott tegnap Szabadkán a Magyar Házban a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. Az eseményt többek között Potápi Árpád János, az országgyűlési bizottság elnöke, a bizottság képviselői, Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, Korsós Tamás, a szabadkai Magyar Főkonzulátus főkonzulja, valamint az MNT, történelmi egyházaink és a vajdasági magyar politikai pártok képviselői tisztelték meg jelenlétükkel.
Az ülésen két téma került napirendre: Korsós Tamás beszámolója a főkonzulátus munkájáról és ezen belül a könnyített honosítási eljáráshoz kapcsolódó tevékenységről, valamint dr. Korhecz Tamás, az MNT elnökének beszámolója az MNT idei évi nemzetpolitikához kapcsolódó tevékenységéről.
Szimbolikáján túl az ülés fontos üzenetet hordoz magában: a nemzeti összetartozás és együttműködés rendszerének jelentőségét üzeni, hangsúlyozta köszöntőjében Korhecz.
Az egybegyűltek üdvözlése után Nikowitz Oszkár emlékeztetett, hogy a szerb–magyar megbékélés vonatkozásában a szerb kormánynak még törlesztenie kell egy adósságot: kormányhatározattal kellene jogerővel eltörölnie a kollektív bűnösségre vonatkozó 1945-ös kormányrendeleteket. Azt sem szabad elmulasztani megemlíteni, hogy az ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékére felállított csúrogi emlékmű és környéke nem méltó céljához, emelte ki a nagykövet, majd kifejtette: a közös ünnepi ülés akár katalizálhatná, hogy miként lehetne intézményesíteni a megbékélés megkezdett folyamatát.
NEMZETI ÉS KÖZÖS ÜGYÜNK
A főkonzulátus tevékenységéről készített jelentés ismertetésekor Korsós Tamás elmondta, hogy mindennapjaikat jelenleg három fontos terület határozza meg: az egyszerűsített honosítási eljárás, a 2014-es, itthon és otthon történő választásokra való felkészülés, valamint a lehetőség szerinti építkezés arra az alapkőre, amelyet a csúrogi közös koszorúzás tett le.
A jelentésből kiderült, hogy eddig a világban összesen 510 ezer személy kérelmezte a könnyített honosítási eljárást, közülük 100 ezren délvidéki magyarok. Csak Szabadkán több mint 58 ezren adták át kérelmüket. Az összes kérelmező közül 430 ezren tettek állampolgársági esküt, 804 eskütétel keretében 40 ezren Szabadkán, ahol eddig 16 ezer magyar útlevelet adtak ki. Mint kiderült, az igény továbbra sem csökken, az idén eddig átlagban húsz százalékkal többen igényelték a magyar állampolgárságot, mint tavaly az évnek ugyanebben az időszakában.
Mindezzel egyidejűleg megindult a jövő évi választásokra való felkészülés, illetve a magyarországi választási névjegyzékbe való feliratkozás, magyarázta Korsós. Elmondta, hogy július 31-ig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Vajdaságban 47 ezer választási feliratkozási kérdőívet postázott. Minden lehetséges módon igyekeznek segíteni az érintetteknek a kérdőívek kitöltésében, magyarázta Korsós. Példaként említette, hogy az NVI honlapján kitöltött mintakérdőíveket jelentettek meg, valamint tájékoztatták a leggyakoribb típushibákról a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistáit, akik házról házra fognak járni Vajdaságban, hogy segítsenek az űrlap kitöltésében. Hozzátette: bármelyik politikai pártnak tájékoztatást nyújtanak a kapcsolódó kérdésekről, típushibákról.
Szávay István bizottsági tag örömmel fogadta, hogy minden vajdasági magyar párt együttműködésére számít a főkonzulátus. Dr. Szili Katalin felszólalásában arról beszélt, hogy az állampolgárság közös érdek, hangsúlyozva, hogy „el kell érni, hogy minél több, könnyített honosítási eljárással állampolgárságot szerző személy éljen választói jogával”. Ugyanezt emelte ki hozzászólásában Kőszegi Zoltán: „Úgy érzem, kevesen érzik, hogy a választásokon részt kell venni. Pedig fontos lenne megérteni, hogy a határokon túl élő magyaroknak is szavazniuk kell. Nemzeti és közös ügyünk, hogy merre megy Magyarország szekere. Felelősséget kell vállalnunk, hiszen ez mindannyiunk ügye.”
Csóti György szerint Magyarországnak védhatalmi státuszt kell követelnie a külhoni magyarok vonatkozásában. Minden magyar felelős minden magyarért, emelte ki Csóti, meglátásának adva hangot, hogy a határon túli magyarok ügye nem külpolitikai kérdés, hanem Magyarország külpolitikai vonatkozással rendelkező belügye. A délvidéki magyaroknak alanyi jogon jár az önrendelkezés, fogalmazott Csóti.
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, az MNT tagja kifejtette: a magyar államtól azt kéri, járjon közben a szerb államvezetőségnél, hogy az kérjen bocsánatot a II. világháború gaztetteiért, valamint azt, hogy az uniós csatlakozási folyamat során önrendelkezést követeljen a vajdasági magyarok számára.
A SZAVAZATI JOGGAL ÉLNI KELL
Az MNT nemzetpolitikához kapcsolódó idei tevékenységét ismertetve Korhecz Tamás kiemelte: legfőbb nemzetpolitikai céljuk a szülőföldön való megmaradás biztosítása. A konkrét programok közül a szórvány beiskolázási programot, az összetett felsőoktatási ösztöndíjprogramot, a népesedési akciótervet, az épített kulturális örökséget képező műemlékek lajstromba vételét, az aracsi Pusztatemplom megőrzéséről folytatott tanácskozást, a Hét Nap arculatváltását, a Pannon RTV sugárzási területének bővítését, valamint a szerb–magyar megbékélési folyamatban való részvételt ecsetelte részletekbe menően, majd a folytatásban megköszönte az anyaország, a magyar kormány támogatását, valamint azt, hogy felismerték az MNT programjainak jelentőségét.
Nikowitz Oszkár nagykövet az MNT munkáját méltatta, és reményét fejezte ki, hogy a Szerbiai Alkotmánybíróság a nemzeti tanácsokról szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek az alkotmányossági felülvizsgálatát nem a nemzeti tanácsok, illetve az MNT bizonyos hatásköreinek a csorbításával fejezi be.
Az ülés folytatásában mgr. Horvát Endre plébános, dr. Csete Szemesi István nyugalmazott református püspök és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes ismertették, hogy miként veszik ki részüket történelmi egyházaink a nemzetpolitikai tevékenységekből, mik a lehetőségeik és céljaik.
Az ülést követően megtartott sajtótájékoztatón Potápi Árpád János bizottsági elnök abbéli véleményének adott hangot, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottságának gyakrabban kell az Országgyűlés falain kívül, külhonban üléseznie, hogy minél alaposabban megismerhesse a magyar közösségek életét. Potápi úgy érzi: a közös délvidéki ülésen számos fontos dologról értesülhettek.
– Szeretném kiemelni, hogy a kettős állampolgárság ötlete a délvidéki magyaroktól származik. Ezt az ötletet karolta fel a magyar politikum, és 2010. május 26-án bevezette az egyszerűsített honosítási eljárást. A magyar állampolgárság megszerzésével a magyar választójogot is megszerzik a külhoni magyar állampolgárok. Csakis úgy szavazhatnak a következő országgyűlési választásokon a nem állandó magyar lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok, ha feliratkoznak a magyarországi választói névjegyzékbe. Szeretnénk a délvidéki magyarság figyelmét is felhívni arra, hogy ragadjon meg minden eszközt, és vegyen részt a regisztrációban, majd pedig éljen szavazati jogával a választásokon – nyilatkozta Potápi.
A Nemzeti Összetartozás Bizottságának delegációja este hatkor az 1944-es magyar áldozatoknak szentelt új csúrogi emlékműhöz is ellátogatott, ahol a Himnusz eléneklése után Potápi Árpád János, az országgyűlési bizottság elnöke koszorút helyezett el. A helyszínen a bizottság tagjai elbeszélgettek Teleki Júliával is. A küldöttség a város központjában lévő Topalov-raktárban kialakított új múzeumot is meglátogatta, ahol virágot helyeztek el a csúrogi szerb áldozatok emlékére. (Fotó: Fehér Rózsa)
