Szolidáris adó a közalkalmazottak bérére szánt keret csökkentésének érdekében; Az alacsonyabb áfakulcs nyolc százalékról tíz százalékra történő emelése; A szürkegazdaság felszámolása; A közvállalatok átszervezése és magánosítása; Az állami szervek és intézmények olcsóbb árut, valamint szolgáltatást vesznek majd igénybe; Az állam kedvezőbb feltételű nemzetközi hiteleket fog megpályázni; A beruházások növelésének érdekében az állam pozitívan változtatja meg az ország üzleti klímáját. Ezek a kedden ismertetett intézkedések, amelyekkel a szerb kormány a csődtől mentené meg az országot. Lapunknak Miša Brkić gazdasági újságíró értékelte a terveket.
Általánosságban véve hogyan vélekedik az intézkedéscsomagról?
– Emlékeztetnék arra, hogy Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes vasárnap este kijelentette: Szerbia a csőd szélén áll. Ezek az intézkedések egyedül a tűzoltást hivatottak szolgálni, ennél több biztosan nem történik függvényükben. Ez az első lépés, amellyel megkísérelik megállítani a költségvetési hiány emelkedését, illetve növelni a bevételeket. Minden lehetséges területen megpróbáltak takarékoskodási intézkedést megfogalmazni. Ugyanakkor ismétlem, csupán tűzoltó intézkedésekről van szó. A csomagból hiányoznak azok a tervek, amelyekkel az államot valóban vonzóbbá lehetne tenni a magánszféra számára. A kormány csakis ezeknek az intézkedéseknek a megfogalmazásával bizonyíthatná tettrekészségét, hogy kész megváltoztatni Szerbiát. Két másik fontos témára szintén nem tértek ki, pedig ezeket a Nemzetközi Valutaalap, a külföldi beruházók, a Szerbiai Munkaadók Uniója, valamint a Kis- és Középvállalkozások Szövetsége is szorgalmazzák: a közszférában dolgozók számának csökkentésével és a nyugdíjrendszer reformjával ezúttal nem foglalkoztak. Amíg nem térnek ki ezekre a területekre, addig az állam nem válhat olcsóbbá a beruházók számára. Azok, akik azt hitték, hogy a kormány intézkedéscsomagja a tűzoltást szolgáló tervek mellett valós reformokat is tartalmaz majd, joggal éreztek kedden csalódottságot.
Mennyibe kerülne az államnak a közszféra karcsúsítása?
– Az állami közigazgatásban az utolsó öt évben hihetetlenül sok ember kapott munkát. Ezen alkalmazottak irányába az államnak semmiféle kötelezettsége nincsen. Pártkáderekről van szó, és ezt ki kellene mondania az illetékeseknek. Az államhatalom minden további nélkül kijelenthetné: „Viszlát mindenkinek, akit az utóbbi tizen-egynéhány évben, a demokratikus rendszerváltást követően párthovatartozás, vagy rokoni és baráti kapcsolatok alapján alkalmaztak az állami közigazgatásban, semmiféle kötelezettségünk nincsen irányotokba.”
A kormány képviselői többször is kijelentették, hogy az intézkedések nem fogják terhelni a társadalom legszegényebb rétegét. Hamisnak bizonyult-e ez az ígéret, tekintettel arra, hogy az alacsonyabb áfakulcsot nyolcról tíz százalékra fogják emelni és emiatt a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen termékek is megdrágulhatnak?
– Lazar Krstić pénzügyminiszternek volt egy olyan mondata, hogy az alacsonyabb áfakulcsot a létfenntartáshoz nélkülözhető termékek esetében növelik. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kenyérhez, vagy a tejtermékekhez hasonlóan fontos élelmiszerek esetében nem emelik az áfakulcsot. Ugyanakkor a nyilatkozatok eddig nem egyértelműek, ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy minden termék megdrágul-e, vagy nem. A napilapok persze azt tették címoldalukra, hogy megdrágulnak az alapvető élelmiszerek, ebben azonban egyelőre nem lehetünk biztosak. Tételezzük fel, hogy az áfakulcs emelése minden terméket érinteni fog. Nem hiszem, hogy ez annyira megterhelné a polgárok költségvetését. Amennyiben az állam kész megvédeni a legszegényebb polgárokat, akkor be kellene fejezni a szociális kártyák kidolgozását. Ha a legszegényebbeknek lenne ilyen kártyájuk, akkor az állam megtéríthetné az áfakulcs emelése miatti többletköltségeiket. Ez sokkal kevesebbe kerülne, mint nem megemelni az alacsonyabb áfakulcsot.
A szürkegazdaság mely szegmensét lehet a leghamarabb felszámolni?
– Minden egyes területen fel lehet számolni a szürkegazdaságot, kezdve a textil- és az élelmiszeripartól egészen a kereskedelemig, vagy az ügyvédekig. Számomra elfogadhatatlan, hogy európai kollégáikkal ellenben a szerbiai ügyvédek nem kötelesek adómemóriás pénztárgépet használni és áfát fizetni. Elszörnyedtem, amikor Krstić elmondta, hogy az Adóhivatal munkatársai szombatonként nem dolgoznak, ezért a kávézók és egyéb szórakozóhelyek olyankor nem adnak ki számlát. Nem értem, hogy miért nem dolgoznak szombatonként? Ez egy hihetetlen ellentmondás, hiszen az állam állítólag fel kívánja tölteni a költségvetést.
Hogyan fogadnák a polgárok és mondjuk a piacokon áruló csencselők a szürkegazdaság felszámolását, tekintettel arra, hogy az egyik fél az olcsóbb vásárlási lehetőséget, a másik pedig biztos bevételi forrását veszítené el?
– Horvátország példájából láthattuk, hogy ez milyen hatékonyan kivitelezhető. A csencselők és piaci árusok két hétig tiltakoztak, majd ezt követően a horvát pénzügyminiszter feltette a kérdést: „Vajon miért kellene ezeknek az embereknek kivételezett helyzetben lenniük?” Ugyanez a miniszter idén a nyaralási idényben minden egyes vendéglátóipari létesítménnyel könyörtelenül leszámolt a tengerparton. Akik nem használták az adómemóriás pénztárgépet, azok bizonyos ideig nem dolgozhattak. Ebből a szempontból Horvátország két-három hónap alatt normális országgá vált, semmi akadálya, hogy Szerbia is megtegye ugyanezt.
Meddig lehetne befejezni a pénzügyminiszter által említett 179 közvállalat magánosítását?
– A gazdasági miniszter tudtommal már dolgozik a vonatkozó törvényen. Állítólag egy hónapon belül elkészül a törvénytervezet. Jómagam legfeljebb egy hét alatt befejezném a parlamenti eljárást és megkezdeném alkalmazni a jogszabályt. Minél előbb befejezi az állam ezt a munkát és minél előbb felhagy fizetést utalni azoknak, akik évek óta semmit nem dolgoznak ezekben a vállalatokban, annál több pénze lesz a legszegényebbek támogatására. Néhány nappal ezelőtt láttam egy bejátszást a televízióban egy tizenkét éve átszervezés alatt álló leskovaci állami építőipari vállalatról, ahol az alkalmazottak rendszeresen megkapják béreiket. Hogyan kaphat valaki tizenkét év semmitevésért fizetést?
Hihetőnek tartja-e a kormány képviselőinek azon kijelentését, hogy egységesek az intézkedések tekintetében?
– Semmiféle egység nincsen közöttük. A kormánykoalíció pártjainak érdekeik vannak. A kisebb pártoknak el kell fogadniuk a kormány legerősebb tagjának, Vučićnak az akaratát. A Szerbiai Szocialista Párt és a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja biztosan nem támogatják a megszorító intézkedéseket, mivel tudják: ha valóban elkezdik alkalmazni az intézkedéseket, akkor ezek a pártok lesznek a legnagyobb vesztesek, hiszen a létező legnagyobb populistaként ők költöttek rengeteg pénzt szavazóik kielégítésére.
