A 23. és 24. fejezet számít a csatlakozási tárgyalások legfontosabb fejezeteinek, mert ezeket nyitja meg az unió a folyamat legelején, s tartja nyitva azokat szinte a csatlakozás pillanatáig – fejtette ki Újvidéken, az említett két fejezetről szóló újságíróknak szánt ismertető jellegű kiadvány bemutatása során Mike Falke, a német kormány nemzetközi együttműködéssel megbízott ügynökségének szerbiai jogi reformokkal foglalkozó vezetője. Ezek a fejezetek, mint mondta, alapvető elveket tartalmaznak a demokráciáról, a jogról és az igazságszolgáltatásról, s olyan reformfolyamatokat követelnek meg, melyek pozitívan befolyásolják a polgárok mindennapjait is. Kifejtette, hogy a média szerepe azért fontos az integráció folyamatában, mert a polgároknak minél pontosabb ismeretekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megértsék az uniós közeledés fázisait.
Mint ismeretes, a 23. fejezet az igazságügy reformját, a hatékony korrupcióellenes harcot, az alapvető jogokat és az uniós állampolgárok jogait taglalja. A 24. fejezet a határkérdéseket, schengeni rendszert, migrációkat, menedékjogokat, vízumrendszert, rendőrségi együttműködést, a szervezett bűnözés, embercsempészet, terrorizmus és kábítószer elleni harcot, valamint a vámkezelést érintő kérdéseket foglalja magában.
Vukašin Obradović, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke közölte, hogy a médiának a bonyolult integrációs periódus kifejezéseit, idegennek tűnő fogalmait meg kell tudnia magyarázni a polgároknak, de ami ennél is lényegesebb, az az: hogyan tudja átadni azt az értékrendszert, amelyre az Európai Unió épült fel. Véleményének adott hangot, hogy az újságírók felkészültek ennek a nem egyszerű feladatnak a teljesítésére.
ÍGY VÁLTOZIK MEG SZERBIA
A csatlakozási folyamat nemcsak az európai értékek elfogadását jelenti, hanem arra is garanciát nyújt, amit nekünk kell megtennünk itthon, függetlenül a csatlakozástól – értékelte Tanja Miščević, a szerb integrációs tárgyalócsoport vezetője. A cél az, hogy végül annak a tudatában éljünk, hogy jogainkat teljesen tiszteletben tartják – értékelte.
– Nekem fontos az, hogy jogaimat megvédjék, nekem számít, hogy ne legyek diszkrimináció áldozata, hogy élvezhessem a mozgásszabadságot, hogy egyszerűen hozzá tudjak jutni a szükséges irataimhoz, hogy a bíróságok minden behatástól függetlenül kezeljék ügyeimet – szolgált konkrét példákkal Miščević.
A 23. és a 24. fejezet végig fogja kísérni ugyan a csatlakozási tárgyalások folyamatát, ezt azonban egy pozitív dologként kell megélnünk, mert reformok egész sorát fogja kiváltani – egyes reformok már beindultak, mások még csak kilátásba vannak helyezve –, fogalmazott a tárgyalócsoport elnöke. Fontos körülménynek nevezte, hogy a polgárok többsége támogatja a reformok végrehajtását. Mint mondta, ezek a fejezetek nem sok jogi normát, viszont annál több gyakorlati alkalmazást követelnek, vagyis a valódi, látható változások hordozóinak tekinthetők. Egy átfogó, társadalmi folyamatként értelmezhető a tárgyalások időszaka, annak pedig Szerbia megváltozásával kell lezárulnia – szögezte le Miščević.
KI KÉPVISELI VAJDASÁGOT?
Újságírói kérdésre válaszolva a tárgyalócsoport vezetője arról a vajdasági elvárásról is beszélt, mely itteni szakértők csatlakozási tárgyalásokba történő bevonását szorgalmazza.
– A tárgyalási folyamat Szerbia érdekeinek védelmét jelenti. A tárgyalócsoport Szerbia tárgyalócsoportja, amelynek mindenki érdekeiről gondot kell viselnie, és senki érdekeit sem emelheti ki. A politikai, technikai, szakértői, vállalkozói és más szempontból érdekelt felek mindenképp részt vesznek majd a hazai platform kidolgozásában, a szerbiai álláspont meghatározásában egy-egy témakör kapcsán. Nem kizárólag a szerb kormány csatlakozik majd az unióhoz, hanem Szerbia egésze, polgáraival együtt. Ha konkrétan arra a kérdésre kell válaszolnom: lesz-e a tárgyalócsoportban egy olyan tag, aki külön Vajdaság érdekeit képviseli majd, akkor az olyan, mintha azt kérdeznék tőlem, lesz-e a tárgyalócsoportnak valamelyik nemzetiséghez tartozó tagja, aki külön azt a nemzetiséget képviseli. Azt hiszem, ez nem lenne jó megoldás – nyilatkozta Miščević.
Maja Sedlarevićet, a Tartományi Képviselőház integrációs bizottságának elnökét kértük fel a hallottak kommentálására.
– Sajnálattal veszem tudomásul, ha a tárgyalócsoport vezetőjének valóban az a véleménye, hogy nincs szükség vajdasági tagra. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy meggyőzzük őt: a tartományi adminisztrációban vannak olyan kiemelkedő szakértők, akik valóban nagy segítséget tudnának nyújtani a tárgyalócsoport vezetőjének és a csoport egészének a munkájában. Nem szeretném, ha Vajdaságot egyszerűen kiegyenlítenék bármelyik másik intézménnyel vagy egyénnel, annál az egyszerű oknál fogva, hogy Vajdaság ennek a köztársaságnak az alkotó egysége – fogalmazott Sedlarević.
