A Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselői kezdeményezték annak a platformnak a megvitatását, amely javaslatot tenne az évek óta késlekedő, Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény elfogadására, s egyben megoldást jelenthetne a tartomány folytonosan jelen levő pénzügyi problémáira. Mint ismeretes, a 2006-ban meghozott új alkotmány előirányozta egy ilyen jogszabály megszületését, annak kidolgozásához azonban nem látott hozzá sem az előző, sem a jelenlegi köztársasági kormány. A tartományi képviselők ezért döntöttek úgy, hogy maguk kezdeményezik a párbeszédet.
Maga a platform arra az elképzelésre építkezik, mely szerint a tartomány területén a vajdasági szerveknek kellene végezniük az adó megfizettetését. Megállapítja, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között más lehetőség nincs Vajdaság finanszírozási kérdésének megoldására, hiszen a köztársaság területén egységes adórendszer van érvényben, így kizárólag az adó begyűjtésének átruházásáról lehet szó. Az úgynevezett közvetlen vagy egyenes adó, melynek esetében az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel (vagyonadó, nyereségadó, jövedelemadó stb.) teljes egészében a tartomány költségvetésébe folyna be, kivéve annak azt a részét, mely a helyi önkormányzatokat illeti meg. Mivel az ebből származó bevétel még nem elegendő az alkotmányos hét százalék szavatolásához, a tartomány végezné területén az áruforgalmi adók és a jövedéki adók, azaz a közvetett adók begyűjtését is, s a hét százalékon felüli részt továbbítanák a köztársasági büdzsébe.
A tartományi ellenzék a javasolt megoldást az alkotmányos rend veszélyeztetéseként értelmezte a bizottság ülésén. Vladimir Galić, a Szerb Haladó Párt képviselője, Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője és Saša Santovac, a Szerb Radikális Párt képviselője is véleményének adott hangot, hogy a javaslat az egységes adórendszer elleni intézkedés lenne. Galić szerint egy ilyen lépés Vajdaság fiskális függetlenségéhez vezetne, ami semmiképp sem áll összhangban az alkotmánnyal, és amiatt is kritizálta a tartományi vezetőséget, mert szerinte olyasmit kíván magára vállalni, amihez nincsenek meg sem az eszközei, sem a kapacitásai. Az ellenzék egyetértett abban, hogy fontos lenne meghozni a Vajdaság finanszírozását szabályozó törvényt, nem a javasolt megoldást kívánja azonban alkalmazni.
Az alkotmányjogi bizottság független szakértői sem tudtak egyetérteni. Slobodan Orlović, az Újvidéki Egyetem Jogi Karának docense éppen az ellenzék által említett probléma miatt és egyéb jogi mulasztások miatt bírálta a platform szövegét, Momčilo Grubač, az újvidéki Jogi Kar nyugalmazott tanára, Stevan Lilić, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának előadója és Srđan Sikimić ügyvéd pedig nem látták alkotmányos akadályait a platform elfogadásának. Lilić kifejtette, hogy az alkotmány hét százalékkal kapcsolatos kitétele politikai konszenzus eredménye. Véleménye szerint a politikai konszenzusoknak kell jogi formát ölteniük, jogszabállyá válniuk, s nem jó ha fordított esettel állunk szemben, vagyis a jogszabályok betartásáról vagy megszegéséről folyik politikai vita, mint a hét százalék betartása kapcsán.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, az alkotmányjogi bizottság vezetője nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az elmúlt években mintegy százmilliárd dinárral kevesebb pénzt kapott Vajdaság az alkotmányos minimumnál. A platformot nem ultimátumnak, hanem tárgyalási kiindulópontnak nevezte. Az adórendszer kapcsán kimondott ellenzéki kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az alkotmányos lehetőségek és az európai joggyakorlat tapasztalatai is igazolják, hogy Vajdaságnak lehet önálló adóhatósága, mely a szerbiai adószerv részeként működne. Aláhúzta, hogy nem a szerbiai egységes adóhatóság szétveréséről van szó, hisz az egységes adóhivatal részeként csak Vajdaságban máris negyvenöt helyi hivatal működik.
A bizottság végül elfogadta és a tartományi parlament elé terjesztette a platformot, pénteken vitatják majd meg a képviselők.
