A tizenegy és fél év után szerdán Hágából hazatérő Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt elnöke a belgrádi repülőtérről azonnal pártja zimonyi székházába távozott. Az épület előtt gyülekező támogatóihoz az ablakból szólt és azt üzente, hogy az ideiglenes szabadlábra helyezés csupán addig lesz ideiglenes, amíg meg nem szerzi a hatalmat Szerbiában.
A haladó-hatalom áruló hatalom – fogalmazott Šešelj (Fotó: Beta)
Azzal kapcsolatban, hogy miért helyezte a hágai törvényszék szabadlábra, Šešelj annyit jegyzett meg, hogy meg akartak szabadulni tőle. A radikálisok elnöke a globalizáció sebzett szörnyetegének nevezte a hágai törvényszéket, amely szerinte kiváló szerbiai politikusok és katonai vezetők életét teszi tönkre. A hágai törvényszék Szerbia legértékesebb emberei felett ítélkezik és csakis azért szab ki ezekben az eljárásokban drákói büntetéseket, mert a vádlottak szerbek, emelte ki a radikális pártvezér, mondván, hogy az aktuális államvezetés ugyanúgy szó nélkül hagyja ezt a tényt, mint az előzőek. Az áruló haladó-hatalom minisztereket és szakértőket küldött Hágába, de nem azért, hogy segítsék az ott vádolt szerbeket. Csupán szemfényvesztésről volt szó, hiszen az államvezetés soha nem kérdőjelezte meg a törvényszék legitimitását, fejtette ki Šešelj.
– Hága a lehető legbrutálisabb módon dobott ki a zárkámból. Én ezt nem kértem és nem is szabtak meg semmiféle feltételeket. Minél előbb meg akartak szabadulni tőlem. Megígértem, hogy tönkreteszem a hágai törvényszéket. Küzdelmem sokáig tartott, de beérett a gyümölcse. Amikor Hágában azt mondták, hogy ideiglenesen szabadlábra helyeznek, azt válaszoltam, hogy ez addig fog tartani, amíg meg nem szerzem Tomislav Nikolićtól és Aleksandar Vučićtól a hatalmat. Nikolić és Vučić szemét áruló. Megtagadták a nacionalista ideológiát és a nyugati erők szolgájává váltak. A haladó-hatalom áruló hatalom – fogalmazott Šešelj, felszólalását pedig az „Éljen a Nagy-Szerbia!” felkiáltással zárta.
Vojislav Šešelj azt is bejelentette, hogy csütörtökön tartják meg pártájának rendes ülését, szombaton pedig részt vesz a radikálisok belgrádi nagygyűlésén a Szabadság téren és ott fel is szólal.
Tomislav Nikolić államfő egyelőre nem értékelte Šešelj hazatértét, Aleksandar Vučić miniszterelnök, a Szerb Haladó Párt elnöke pedig csak röviden annyit mondott, hogy minden jót és minél gyorsabb felépülést kíván az SZRP elnökének. Mint megjegyezte, az önfeláldozás és nem a sértés politikáját tekinti magáénak.
Nikolić és Vučić korábban Šešelj legközelebbi munkatársai és barátai voltak, ez a kapcsolat azonban akkor romlott meg, amikor ők ketten 2008 őszén, kilépve az SZRP-ből, megalapították az SZHP-t.
A MÚLT POLITIKÁJA
Ivica Dačić külügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke nem tart attól, hogy Šešelj politikai szempontból túlságosan sok vizet zavar majd. Šešelj Szerbia politikai múltja, jegyezte meg Dačić, aki hiszi, hogy a hágai törvényszék kizárólag a vádlott egészségügyi állapota miatt döntött a szabadlábra helyezés mellett. Mint azt Dačić kifejtette, örül annak, hogy Šešelj hazatérhetett Hágából, annak viszont nem örül, hogy megbetegedett. A szerb kormány többször is kérte a törvényszéket, hogy hagyjon fel a színjátékkal, amely miatt Šešelj egészségügyi állapota is megromlott, magyarázta a szerb diplomácia vezetője.
– Šešelj ügyét úgy szemlélem, mint egy szerbiai állampolgárét, aki ellen indokolatlanul hosszú ideje folyik eljárás Hágában. Attól, hogy Šešelj bármiféle befolyással bírhat a szerbiai politikai életre, nem tartok, hiszen úgy vélem, az általa képviselt ideológiának ma már nincsen támogatottsága az országban. A politika, amely szerint Split, Zágráb és Dubrovnik Szerbia része, nem kaphat komoly politikai támogatást – fogalmazott Dačić.
Zorana Mihajlović, az SZHP alelnöke sem hiszi, hogy Šešelj bármilyen módon befolyásolhatja majd a szerb kormány stabilitását, vagy az ország politikai életét. Mihajlović azzal sem ért egyet, hogy a hágai törvényszék azzal a céllal küldte haza az SZRP elnökét, hogy megingassa a kormányt.
Aleksandar Antić energetikai miniszter, az SZSZP elnökségének tagja egyetért azzal, hogy a hágai törvényszéket az emberségesség vezérelte, amikor szabadlábra helyezte Šešeljt.
A BŰN SZIMBÓLUMA
Sonja Biserko, a Helsinki Emberi Jogi Bizottság elnöke azt tartja aggasztónak, hogy a szerb médiumok nem megfelelő módon kezelik Šešelj hazatértének témáját. A médiumok legtöbbje elfeledkezik megemlíteni, hogy mivel is vádolják Hágában Šešeljt, érvelt Biserko, mondván, hogy az SZRP elnöke az etnikai tisztogatás jelképe.
– Vojislav Šešelj az etnikai tisztogatás és rablás szimbóluma. A bűncselekmények eszmei atyja Slobodan Milošević volt, Šešelj viszont a terepen volt felelős az etnikai tisztogatás projektumának végrehajtásáért. Šešelj volt ott, amikor a szlavóniai horvátokat elüldözték otthonaikból és amikor összeállították a nacionalista ideológia szempontjából nem megfelelő emberek listáját. Šešelj hazatértét két szemszögből kezeli a szerbiai sajtó: vagy azt hangsúlyozzák, hogy a hágai törvényszék áldozata, vagy azt, hogy destabilizálni fogja a szerb kormányt. Senki nem foglalkozik azzal, hogy mekkora felelősség terheli Šešeljt azért, hogy ügyében nem született ítélet. Šešeljnek sikerült megtalálnia a hágai törvényszék összes gyengeségét, a törvényszék pedig képtelen volt ítélettel lezárni az eljárást – taglalta Biserko.
Maja Sedlarević, a Tartományi Képviselőház európai integrációs bizottságának elnöke szintén kiábrándítónak tartja, hogy a média kizárólag áldozatként kezeli Šešeljt. Sedlarević megjegyezte: herkócai születésű és látta, hogy mit tett ott Šešelj, látta, amikor horvát nemzetiségű szomszédainak el kellett hagyniuk otthonaikat.
Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke szerint azért közelíti meg a sajtó ilyen szemszögből a radikális pártvezér ügyét, mert a szerbiai társadalom megbékélt a szélsőségességgel.
– Úgy tűnik, hogy Šešelj ítélet nélkül ússza meg. De mit is számít ez, amikor Tomislav Nikolić Szerbia államfője, Aleksandar Vučić a miniszterelnök, Maja Gojković pedig a köztársasági parlament elnöke. Ezek mind olyan emberek, akik valamikor a gyilkolást tartották a szomszédok közötti párbeszéd megfelelő formájának. Ma ezek az emberek vezetik Szerbiát az EU-ba – mondta Gruhonjić.
Bosznia-Hercegovinában is keserű szájízzel fogadták Šešelj szabadlábra helyezését. A bosznia-hercegovinai háború áldozatainak tizenegy szervezete fejezte ki elégedetlenségét a hágai törvényszék döntése miatt.
Munira Subašić, a Srebrenicai Anyák Egyesületének elnöke úgy érzi: Šešelj szabadlábra helyezését követően az áldozatok végső bizonyítékot kaptak arra, hogy Európa és a világ először a boszniai háború projektumát fogalmazta meg, most pedig arról gondoskodik, hogy a bűnösök szabad emberként élhessék életüket. Az áldozatokról mindenki megfeledkezett, mutatott rá Subašić.
Murat Tahirović, az Áldozatok és Tanúk Egyesületének elnöke elsősorban Theodor Meront, a hágai törvényszék aktuális elnökét hibáztatja. Meronnak sikerült tönkretennie a törvényszék összes korábbi eredményét, nyomatékosította Tahirović, majd megerősítette, hogy az áldozatok szervezetei tiltakozó levelet fogalmaztak meg, amelyet Ban Ki Mun ENSZ főtitkárnak és Gabriela Knaulnak, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó jelentéstevőjének továbbítanak.
