Nemcsak a szerbiai ügyvédség és nemzetközi érdek-képviseleti szervezetei, hanem egy kormányzati szerv, a szerb kormány Korrupcióellenes Tanácsa is kifogásolja a közjegyzőségről szóló törvény és az azt kiegészítő törvények meghozásának, valamint a közjegyzőség felállításának módját. A KT meglátása szerint a közjegyzőségről szóló törvény pontatlan, nem világos, értelmezhetetlen, és szemben áll a rendszerbeli, a jogrend szempontjából alapvető fontosságú törvényekkel.
INDOKOLATLAN SÜRGŐSSÉG
Az igazságügy reformjáról összeállított aktuális jelentésben a KT először amiatt fejezi ki elégedetlenségét, hogy a Szerbiai Képviselőház 2008-ban az igazságügyi törvénycsomagot is sürgősségi eljárásban hozta meg, később pedig a törvénycsomag részét képező jogszabályok komolyan és negatívan befolyásolták az ország egyik hatalmi ágának működését.
– A köztársasági parlamentről szóló törvény és a képviselőház ügyrendje pontosan meghatározzák a törvények meghozatalának módját. Az is részletezésre kerül, hogy milyen esetekben indokolt egy adott törvényt sürgősségi eljárásban meghozni. Akkor lehet sürgősségi eljárásban beterjeszteni törvényt, amikor az országban előreláthatatlan helyzet áll elő, és ha az adott törvényt nem sürgősségi eljárásban fogadnák el, az károsan befolyásolná a lakosság életét és egészségét, az állambiztonságot, az állami szervek és intézmények munkáját, valamint Szerbia képtelen lenne teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit. A Szerbiai Képviselőház munkájának elemzéséből kiderült, hogy a sürgősségi eljárás gyakorlattá vált. 2001 és 2012 között 250 jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, a 2014. április és június közötti időszakban azonban a beterjesztett 30 törvényből 29 került sürgősségi eljárásban napirendre. Az alkotmány értelmében és a hatalommegosztás elve alapján a bírói hatalom független. Ehhez képest a bírói hatalomnak nem teszik lehetővé, hogy törvényeket terjesszen be vagy törvénymódosításokat kezdeményezzen. A Korrupcióellenes Tanács sem vehet részt a törvények kidolgozásának folyamatában. A Tanács a 2008-as igazságügyi törvénycsomagot egy kerekasztal-beszélgetésen próbálta meg befolyásolni. A rendezvényen jelen levő jogászok, professzorok, a bírák, ügyészek és ügyvédek képviselői arra az álláspontra jutottak, hogy az illetékesek nem szerveztek közvitát a törvénycsomagról, és ezért, valamint a törvényekben fellelhető számos negatív rendelkezés miatt, vissza kell vonni a parlamenti eljárásból. A Tanács már akkor figyelmeztetett, hogy ha a törvénycsomagot akkori formájában fogadják el, az nagyban hátráltathatja a bíróságok munkáját. Észrevételeinket nem vették figyelembe, és a parlament elfogadta a törvénycsomagot. Azóta ezeket a jogszabályokat több alkalommal is módosították, de minőségük továbbra sem megfelelő, hiszen ami eleve hibás, az idővel sem válik jobbá. A bírói egy rendkívül érzékeny ága a hatalomnak, amely a jogállamiság ellenőrzése által ellenőrzi a hatalom másik két ágát. Ha meggondolatlanul, felelőtlenül és a szakmaiságot nélkülözve módosítják a bírói hatalmat és az igazságügyet érintő rendelkezéseket, az fennakadást okozhat a bíróságok munkájában. A Tanács álláspontja szerint az igazságügy továbbra sem heverte ki a téves reformot – áll a KT jelentésében.
NEM KÉPEZHETNEK KIVÉTELT
A dokumentum folytatásában a közjegyzőségről szóló törvényt és a közjegyzőség megalakításának módját elemzik. A közjegyzőségről szóló törvényt 2011-ben fogadta el a képviselőház, majd 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is módosította. A KT véleménye szerint ezekre a módosításokra azzal a céllal került sor, hogy a hatalom megfelelőbbé tegye a jogszabályt a majdani közjegyzők számára. Nemcsak a jogszabályt, hanem a közjegyzői vizsgáról szóló szabályzatot is módosították, valamint megváltoztatták a vizsgabizottság összetételét. Ezek után sokkal egyszerűbbé vált a közjegyzői vizsga, és jelentősen több személy tette le, mint korábban, a módosítások előtt, véli a KT, majd megállapítja, hogy ugyanúgy, mint a bírák újraválasztása esetében, a közjegyzők megválasztása során sem a kvalitás, hanem a hovatartozás játszott szerepet, és ezért a korrupció is tetten érhető a folyamatban.
– Az igazságügyi minisztérium írta ki a pályázatot a majdani közjegyzők számára. Az érdeklődők kizárólag saját, lakcímük szerinti önkormányzatukban pályázhattak. Ez egyáltalán nem logikus, hiszen maga a vonatkozó törvény úgy rendelkezik, hogy bárki bárhol az országban pályázhat. Mindennek az a következménye, hogy bizonyos helyi önkormányzatokban senki nem jelentkezett közjegyzőnek – fogalmaz a KT.
A jelentés folytatásában arról olvashatunk, hogy a közjegyzőségről szóló törvény több rendszerbeli törvény rendelkezéseivel is szemben áll. A közjegyzőségről szóló törvény sokkal tágabb jogkört szavatol a közjegyzőknek, mint ahogyan azt a szerb alkotmány és a rendszerbeli törvények alapján megtehetné, értékeli a KT, amely az ügyvédséghez hasonlóan felfoghatatlannak tartja, hogy a közjegyzőség kapcsán az állam olyan okiratokat minősít közokiratnak, amelyek nem azok, hanem magánokiratok. Azt, hogy melyik okirat számít közokiratnak, nem a közjegyzőségről szóló törvény határozza meg, erre a kérdésre a rendszerbeli törvények adják meg a választ. A közjegyzőségről szóló törvény alapján egyetlen tevékenységet és okiratot sem lehet a köz- előjellel ellátni, ha ezt nem teszi meg valamelyik vonatkozó rendszerbeli törvény, véli a KT, végül pedig a közjegyzőség pénzügyi hátrányaira hívja fel a figyelmet. Mikor a közjegyzők hivatalba álltak, a vonatkozó törvény értelmében bevételükből semmit nem kellett az államnak utalniuk. Később módosították a törvényt, így a közjegyzőknek bevételük áfa nélküli részének 30 százalékát kell az államnak átutalniuk. Ehhez képest például Franciaországban a közjegyzők bevételük 80 százalékát fizetik be az állami költségvetésbe, áll a KT jelentésében.
A KT meglátása szerint a jogszabályból törölni kell a közjegyzők magánokiratok összeállítása kapcsán meghatározott hatásköreit taglaló imperatív rendelkezéseket, mert a közjegyzőknek sem szabad kivételt képezniük a konkurenciaharc alól, más, arra alkalmas személynek is lehetővé kell tenni, hogy ellássa azokat a feladatokat, amelyekkel az állam most kizárólag a közjegyzőket ruházza fel.
