Az ukrán válságra az idén Szerbia kíván megoldást találni, miután január elsejével átvette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét. Ivica Dačić szerb külügyminiszter, aki az EBESZ-ben Szerbiát képviseli majd a következő egy évben, ebből az alkalomból kijelentette: azt szeretné, ha a 2015-ben szerb közvetítéssel megoldódna az ukrajnai konfliktus. Dačić szerint az, hogy Szerbia – uniós tagjelöltként is – jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, hozzájárulhat a válság kezeléséhez és az ellentétek feloldásához.
Az EBESZ Állandó Tanácsának első konferenciáját január 15-én tartják meg, és ezzel Szerbia a gyakorlatban is megkezdi az elnöklést. Dačić meglátása szerint az EBESZ-elnökség hatalmas kihívás Szerbia számára, de lehetőség is arra, hogy az országban meglévő politikai akaratot a szervezet céljainak megvalósítására használja fel. Szerinte ha az EBESZ-nek megvan a kellő politikai támogatottsága, akkor jelentős mértékben hozzájárulhat a válságok kezeléséhez, illetve a regionális biztonság fenntartásához. Szerbia mint olyan ország, amely hosszan tartó összetűzésekből lábalt ki, és demokratikus átalakuláson ment át, saját tapasztalatait is kamatoztatni tudja, taglalta Dačić, hozzátéve, hogy 2015 azért is fontos, mert ebben az évben lesz a helsinki záróokmány meghozatalának 40. évfordulója. A helsinki folyamat során az érintett országok az emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó mércéket dolgoztak ki, valamint fegyverkezéskorlátozási megállapodásokat írtak alá, magyarázta a szerb diplomácia vezetője.
Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország belgrádi nagykövetei egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy az EBESZ-elnökség hatalmas kihívás Szerbia számára, hogy bizonyítsa: képes nagy tetteket véghezvinni. Ukrajnának is elvárásai vannak Szerbiával szemben a következő egy évben nyilatkozta a belgrádi sajtónak az ukrán nagykövetség képviselője.
Oroszország szakmaiságot, objektivitást, rugalmasságot és következetességet vár el Szerbiától, valamint azt, hogy az EBESZ elnöklőjeként az elvek irányítsák tetteit és döntéseit, fogalmazott Alekszandar Csepurin orosz nagykövet. Az, hogy a következő egy évben az EBESZ-elnöklőjének tisztségét tölti be, Szerbia számára nemcsak kihívást jelent, hanem lehetőséget a bizonyításra, hogy pozitív országról van szó, fejtette ki Csepurin.
– Elismeréssel adózunk Szerbia külpolitikájának, amely megfontolt és jól egyensúlyozik. Erről a tényről akkor is meggyőződhettünk, amikor egyesek jogtalanul vezettek be intézkedéseket országunkkal szemben. Ezeket az intézkedéseket tévesen Oroszországgal szembeni szankcióknak nevezik. Az EBESZ-elnökség rendkívül fontos Szerbia, a szerb államvezetőség és a külpolitikai szakszolgálatok számára, amelyek lehetőséget kapnak képességeik bizonyítására – magyarázta Csepurin.
|
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 államát fogja össze. 1975-ben eredetileg értekezletként hozták létre, annak érdekében, hogy a Helsinki Záróokmány értelmében alkalmi fórumot teremtsenek a többoldalú, de főképp a kelet-nyugati párbeszédnek. Ez különösen aktuális és fontos volt a hidegháború idejében. 1992-ben alakították át állandó intézménnyé. Jelenlegi elnevezését az 1994-es budapesti konferencián kapta. A bécsi székhelyű szervezet célja a korai figyelmeztetés, a válságmegelőzés, a válságkezelés, a válság utáni rehabilitáció. |
Ehhez hasonló hangnemben értékelt a sajtónak Michael Kirby, az USA szerbiai nagykövete, mondván, hogy Szerbia egy rendkívüli esélyt kapott: bebizonyíthatja, hogy a komoly játékosok közé tartozik.
– Legyünk őszinték: néhány évvel ezelőtt még senkinek nem jutott volna eszébe egy ilyen fontos feladatot bíznia Szerbiára. Most viszont itt van a második legnagyobb szerbiai politikai párt első embere, aki korábban az ország kormányfője volt, azt megelőzően pedig több összetételű kormányban is számottevő politikai tapasztalatra tett szert. Ez az ember ma külügyminiszterekkel tárgyal arról, hogy miként járulhatna hozzá Szerbia egy súlyos probléma megoldásához. Nehéz feladat áll Szerbia előtt, ám hiszem, hogy éppen ezért fontos ez a lehetőség, hiszen az ország bizonyíthatja, hogy olyan játékos, akire számítani lehet – taglalta Kirby.
Ukrajna Szerbiával szembeni elvárásairól Mikolaj Gyiguna, a belgrádi ukrán nagykövetség főtitkára nyilatkozott. Elmondta, hogy országa semlegességet, objektivitást és transzparens munkát vár el Szerbiától. Ígéretes és elismerésre méltó, hogy Ivica Dačić azt mondta, az ukrán válság témájában Szerbia senkinek nem szurkol, és csakis az EBESZ elvei által vezérelve kíván közvetíteni a felek között, emelte ki Gyiguna.
