David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője hétfőn mutatta be a parlament Külpolitikai Bizottságának a Szerbia európai uniós előrehaladásáról szóló aktuális jelentés első változatát. A bizottság tagjai módosítási indítványokat javasolhatnak, ezt követően ismét megvitatják a dokumentumot, amely végül feltehetőleg az EP plenáris ülésén márciusban kerül elfogadásra határozat formájában.
A belgrádi sajtónak nyilatkozva McAllister kifejtette: személyes benyomása az, hogy Szerbia jelentős előrehaladást produkált 2014-ben az európai úton. Az ország akkor válik az EU tagállamává, ha teljesíti az integráció kapcsán lefektetett összes feltételt, nyomatékosította McAllister, majd elmondta, a jelentésben sokat foglalkozott a szerb kormány által foganatosított intézkedésekkel, amelyek a rendszerbeli reformok megvalósítását szolgálják.
– Tudom, hogy Szerbiában kiemelkedő fontosságot élvez az állami vállalatok átszervezése, valamint a közadósság és az államháztartási hiány csökkentése. Ezek mind fontos és súlyos intézkedések. Az Aleksandar Vučić vezette kormány dicséretet érdemel, amiért végrehajtja ezeket az intézkedéseket. Talán kevesen veszik figyelembe, hogy a reformokat akkor hajtják végre, amikor az ország még mindig nem heverte ki a 2014 májusában történt árvízkatasztrófát – taglalta McAllister.
A jelentéstevő a sok elismerő szó ellenére nem mulasztotta el megemlíteni, hogy vannak olyan területek, amelyeken Szerbia nem az elvárásoknak megfelelően teljesített. Az egyik ilyen terület a külpolitika. Szerbia továbbra sem igazította külpolitikáját az unióshoz, pontosabban nem reagált a felhívásra, hogy az EU tagállamaihoz hasonlóan vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben, magyarázta McAllister, hozzátéve: világos, hogy Szerbia és Oroszország különleges kapcsolatokat ápol egymással, ugyanakkor a jelentésben nem lehetett elhallgatni, hogy bár erre felkérték, Belgrád mégis úgy döntött, hogy kül- és biztonságpolitikáját egyelőre nem hozza összhangba az unióssal. Az EU számára rendkívül fontos a közös, valamint harmonikus külpolitika, így logikus, hogy ha valaki ehhez a „klubhoz” kíván tartozni, akkor ezt nem hagyhatja figyelmen kívül, érvelt McAllister.
A szerb állam a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatait elemezvén a jelentés tervezetében az áll, hogy az EP nagyra értékeli Belgrád konstruktív hozzáállását, amely jelentős előrelépést tett lehetővé a regionális együttműködés megvalósítása és az EU-hoz való közeledés terén. Üdvözlendőnek tartják, hogy a szerb kormányfő tavaly novemberben Belgrádban találkozott albán kollégájával.
A büszkeségnapi felvonulás tavaly szeptemberben történt megtartásáról, a korrupció ellenes küzdelemről, illetve annak magas szintű politikai támogatottságáról szintén elismerő hangnemben szól a dokumentum, amelyben külön foglalkoznak az igazságügy reformja folytatásának fontosságával.
Az, hogy Szerbia idén az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöklőjének tisztségét tölti be, szintén elismeréssel fogadandó tény, fejtette ki a továbbiakban a jelentéstevő, aki hiszi, hogy a Szerbia és Oroszország közötti jó kapcsolat valóban hozzájárulhat az ukrajnai válság hatékony kezeléséhez. Szerbia elnökségét az EBESZ-ben Németország különösen figyelemmel kíséri majd, hiszen jövőre átveszi a szervezet vezetését, fűzte hozzá McAllister, aki egyébként németországi politikus.
A jelentéstevő a szerbiai médiumokban uralkodó helyzetre is kitért, mondván, hogy egy demokratikus országban hatalomnak és ellenzéknek is léteznie kell, illetve mindkét félnek lehetőséget kell adni a sajtószereplésre. Ezért feladata a hatalomnak biztosítani a médiumok zavartalan működését, valamint teret adni a szabad véleménynyilvánításnak, nyomatékosította McAllister.
