Szerdai belgrádi látogatása során Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke reményének adott hangot, hogy az Európai Unió év vége előtt megnyitja a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások első tárgyalási fejezeteit. Brüsszel nem feledkezett meg Szerbiáról és sokat vár el az országtól a régió stabilitása megerősítésének tekintetében, emelte ki az EP elnöke.
Az EP elnöke és Vučić a Szerbiát és az uniót érintő menekülthullámról is beszélgetett (Fotó: Beta)
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök örömmel fogadta a bejelentést, hogy év vége előtt esély mutatkozhat a tárgyalási fejezetek megnyitására, de mint azt hozzáfűzte, jó lenne, ha ez már októberben megtörténne. Elmondta, Szerbia igyekszik minél előbb megállapodásra jutni a nyitott kérdések tekintetében Pristinával, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy az illetékesek szeptemberben javasolják a fejezetek megnyitását.
Mint azt Vučić a folytatásban hozzátette, akármennyire is fontosak a csatlakozási tárgyalások, pillanatnyilag sokkal nagyobb aggodalommal tölti el a régió stabilitásának kérdése. A kormányfő az EU és az EP segítéségét kérte a Balkánon jellemző politikai helyzet stabilabbá tételéhez.
A Pristinával folytatott párbeszédhez kapcsolódóan Schulz megállapította, hogy nem kizárólag a megállapodástól függ a fejezetek megnyitása, az viszont igaz, hogy ez valóban fontos feltétel.
– Elismeréssel adózom Vučić miniszterelnöknek mindazért, amit a régió stabilitásának érdekében tesz. Ellátogatott Horvátországba és Tiranába, részt vesz a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben, Belgrádban fogadta Edi Rama albán kormányfőt és részt vett Srebrenicán a megemlékezésen. Mindez Szerbia bátor és építő jellegű szerepvállalását bizonyítja. Különös elismeréssel kell szólni arról, hogy a Srebrenicán történt incidenst követően Vučić továbbra is a megbékélés politikájának fontosságát hangsúlyozta – fogalmazott Schulz.
Az EP elnöke és Vučić a Szerbiát és az uniót érintő menekülthullámról is beszélgetett. A Magyarország határán megépítendő kerítés kapcsán Schulz megismételte az EU álláspontját, hogy Brüsszel nem támogatja a falépítést. Mint azt Schulz megjegyezte, jó lenne, ha Budapest, Belgrád és az EU párbeszéd és nem újabb megosztottság által próbálná megoldani a menekültek kérdését.
Tomislav Nikolić köztársasági elnök az EP támogatását kérte Szerbia európai útjának vonatkozásában. Nikolić úgy érzi, hogy az ország eddig nem részesült kellő támogatásban, illetve nem kapta meg a kellő elismerést egy-egy, az integráció érdekében megtett lépését követően.
– Szerbia számtalan fájdalmas reformot végrehajtott és továbbra is azon dolgozik, hogy meghatározó szerepet töltsön be a régió stabilitása megőrzésének tekintetében. Akkor sem áll el etől, amikor a régió némelyik országa barátságtalanul viszonyul hozzá – magyarázta Nikolić.
Az ellenzéki pártok vezetői is találkoztak Schulzcal. Bojan Pajtić, a Demokrata Párt elnöke szerint jó lenne, ha a csatlakozási tárgyalások során minél előbb megnyílnának a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetek, hiszen ezekben egyebek mellett a joguralomról és az emberi jogokról van szó. A DP küldöttsége a hiányzó sajtószabadságról, a független, ellenőrző hatáskörrel rendelkező intézményekre gyakorolt nyomásról, valamint a hatalmi pártok olykor erőszakban megnyilvánuló kizárólagosságáról számolt be az EP elnökének.
Hasonló hangnemben zajlott a Boris Tadić, a Szociáldemokrata Párt (SZP) elnöke és a Schulz közötti beszélgetés. Tadić értékelése szerint a szerbiai demokratikus intézmények munkájában nehézségek merülnek fel. Tadić szintén negatív kontextusban említette a sajtószabadságot. Az SZP elnöke aggodalmának adott hangot, amiért Szerbia európai integrációja nem úgy halad, ahogyan kellene.
– Bár a csatlakozási tárgyalások formális megnyitását követő második évben járunk, eddig egyetlen tárgyalási fejezet sem nyílt meg. Az is megtörténhet, hogy belátható időn belül egyedül a 35-ös, a Koszovóról szóló fejezet nyílik meg, de csakis akkor, ha az EU értékelése szerint érdemben történik előrelépés a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokban. Hiányoznak a politikai rendszert érintő, mélyreható reformok, amelyek mentén más fejezetek is megnyílhatnának – értékelte Tadić, aki szintén kitért a migránsok kérdésére. Az SZP elnöke szerint a magyar határzár Szerbiát nemcsak Magyarországtól, hanem az EU-tól is elzárja. Ezért a falat nemcsak a magyar–szerb kapcsolatok, hanem Szerbia és az EU kapcsolatának a kontextusában is értékelni érdemes, nyomatékosította Tadić.
