David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva fontosnak értékelte Bosznia-Hercegovina elnöksége három tagjának szerdai belgrádi látogatását. Különösen a szerb kormány és kormányfő fellépését tartja elismerésre méltónak, tekintettel a közelmúltban, Potočariban történt incidensre.
McAllister értékelése szerint Szerbia konstruktív szerepet tölt be a regionális megbékélés és együttműködés tekintetében. Ilyen vonatkozásban Aleksandar Vučić szerb kormányfő tiranai látogatását emelte ki, valamint részvételét a srebrenicai népirtás huszadik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen. Ezek mind építő jellegű lépések voltak, emelte ki a jelentéstevő.
Ami az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalásokat illeti, McAllister szerint végső ideje, hogy megnyíljanak az első tárgyalási fejezetek. Az Európai Bizottság is ezt támogatja, most már csak az maradt hátra, hogy az EU mind a huszonnyolc tagállama rábólintson, hangsúlyozta.
– Az utóbbi tizenkét hónapban Szerbia jócskán előrelépett, fejlődött. Az első tárgyalási fejezetek megnyitása pozitív jel lenne azoknak a politikusoknak a számára, akik hisznek az európai csatlakozásban. A 35-ös, a Belgrád és Pristina kapcsolatát érintő, fejezet biztosan az elsők között nyílik meg. Emellett a 23-as és a 24-es fejezetek azok, amelyek már a tárgyalások elején megnyílnak és azok lezárásig mindvégig nyitva is maradnak – fogalmazott McAllister.
A német politikus Németország bővítési álláspontjára is kitért, mondván, hogy az ország továbbra is rendíthetetlenül hisz az európai integráció eszméjében. Németország számára az EU több a közös piacnál, hangsúlyozta McAllister, hozzátéve: Németország számára az EU a béke, a szabadság és a közös értékek projektuma. Ezért is fontos Szerbia tekintetében a 35-ös tárgyalási fejezet, taglalta a jelentéstevő, majd sokadszorra aláhúzta: Belgrádnak és Pristinának is hajlandóságot kell mutatnia a kompromisszumra.
A továbbiakban McAllister cáfolta azokat az állításokat, hogy a görögországi válság lassíthatja Szerbia európai útját. Az igaz, hogy a görög válság befolyásolja majd az EU tagállamainak hozzáállását a bővítéspolitikához, ugyanakkor a Szerbia csatlakozásával kapcsolatos párbeszédet nem fogja, szögezte le McAllister.
A regionális együttműködés témájához kapcsolódóan Aleksandar Vučić csütörtöki niši látogatása során jelentette be, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség látogatását követően a kormány már döntést is hozott arról, hogy munkacsoportot küld Szarajevóba. A munkacsoportnak a szarajevói kollégákkal az energetika, az infrastruktúra, a fegyveripar és az idegenforgalom tekintetében kell konkretizálnia a két ország közötti együttműködés lehetőségeit, részletezte Vučić, aki meg van róla győződve, hogy ha a két ország között jobbá válik a gazdasági együttműködés, akkor a politikai párbeszéd is gördülékenyebbé válik.
Ami a Belgrád és Pristina közötti együttműködést illeti, Vučić elmondása szerint a szerb fél készen áll folytatni a tárgyalásokat. Szerbia már eddig is hajlandóságot mutatott a kompromisszumra, de úgy, hogy közben az ország nemzeti érdekeit is szem előtt tartotta, emelte ki a miniszterelnök. Vučić hiszi, hogy az EU befolyásának köszönhetően a feleknek még a bécsi, augusztus 27-én megtartandó konferencia előtt sikerül megállapodniuk az egyelőre nyitott kérdésekről, amelyek közül a koszovói szerb községek közössége a legsarkalatosabb. Vučić bízik benne, hogy a bécsi, a Nyugat-Balkán infrastrukturális fejlesztésének témájában megszervezendő konferencia minden résztvevő számára ünnepnap lesz.
