Öt és félórás heves vita után a koszovói parlament elfogadta azokat az alkotmánymódosításokat, amelyek lehetővé teszik a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) háborús bűneivel foglalkozó különleges bíróság megalapítását. A módosítást 82 képviselő támogatta, 5 képviselő ellenezte, egy pedig tartózkodott. Az alkotmánymódosítás elfogadására kétharmados többség volt szükség, a 120 fős parlamentben 80 képviselőnek – közöttük 14 kisebbségi politikusnak – kellett igennel szavaznia a módosításra. Az alkotmánymódosítás elfogadása után a koszovói parlament sürgősségi eljárásban vitatta, majd szavazta meg a különleges bíróságról szóló törvényt. A jogszabályt 73 képviselő támogatta, egy képviselő pedig tartózkodott. Az ellenzéki képviselők nem vettek részt az ülésen. Ezt követően elfogadták a különleges bíróság előtt megvádolt személyek jogi és pénzügyi segítségéről szóló törvényt, a Szerb Lista képviselői erre nemmel szavaztak. A különleges bíróságról szóló törvény azután lép majd hatályba, hogy Atifete Jahjaga koszovói államfő aláírja azt.
Az UÇK háborús bűneivel foglalkozó különleges bíróságot, amelyben az ügyészek és a bírák is külföldiek lennének, még az év elején kellett volna megalapítania Koszovónak, de az UÇK veteránjainak, akik Hashim Thaçi vezette Koszovói Demokrata Pártban (PDK) is képviseltetik magukat, sikerült megakadályozniuk a bíróság megalapítását. A PDK parlamenti frakciója 7 képviselőjének álláspontját támogatják az Albin Kurti vezette Önrendelkezés Mozgalom képviselői, valamint az UÇK két egykori tisztje által vezetett párt is: Ramush Haradinaj Szövetség a Jövőért (AAK) pártja és Fatmir Ljimalj Koszovói Kezdeményezés (Nisma per Kosoven) pártja. A különleges bíróság az Európa Tanács szervkereskedelmi ügy vizsgálatával megbízott egykori jelentéstevője, Dick Marty által megfogalmazott vádak alapján dolgozik majd, amelyekben a jelentéstevő súlyos bűntettekkel, közöttük szervkereskedelemmel vádolta meg az UÇK-t. A koszovói szervkereskedelem felgöngyölítésével megbízott nemzetközi nyomozócsoport tavaly nyilvánosságra hozott adatai szerint 1999 júniusa után Koszovóban 470 személy tűnt el, amelyből 370 szerb nemzetiségű volt. A volt Jugoszlávia területén eltűnt szerbek egyesületeit koordináló szervezet és a koszovói szerb áldozatok családtagjainak egyesülete szerint Koszovóban összesen 532 személy tűnt el, akiknek sorsáról senki sem tud semmit, mivel tömegsírt még senki sem talált.
ELSŐ VÁDEMELÉSEK JANUÁRBAN
Samuel Žbogart, a pristinai uniós iroda vezetője és az EU különmegbízottja szerint az első vádemelések már januárban megtörténhetnek. A pristinai lapok Nagy Britannia-i külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva arról írnak, hogy a bíróság központja Hágában lesz. Nem hivatalos források szerint az egykori UÇK jelentős hányada – közülük sokan aktív szerepet játszanak Koszovó mai politikai életében – kerül majd a vádlottak padjára azzal a gyanúval, hogy részt vett a koszovói és más nem albán nemzetiségű polgári személyek szerveinek illegális kereskedelmében. Milaim Zeka pristinai albán újságíró egy több mint 10 gyanúsítottból álló listát hozott nyilvánosságra Facebook-profilján, akik között olyan nevek is szerepelnek, mint Hashim Thaçi koszovói kormányalelnök és a PDK elnöke, Kadri Veseli, a párt alelnöke, Xhavit Haliti, a koszovói parlament alelnöke, Ajvaz Berisha, Koszovó frankfurti konzulja és Agim Çeku, Koszovó egykori kormányfője, Fatmir Ljimalj, a Koszovói Kezdeményezés (Nisma per Kosoven) párt elnöke. A gyanúsítottak kivétel nélkül az UÇK magas rangú tisztjei vagy tisztségviselői voltak.
Az újságíró szerint létezik még egy lista is, de a nyomozásra való tekintettel az nem hozható nyilvánosságra.
AZ EU ÉS AZ USA ELÉGEDETT
A különleges bíróság megalapítása Koszovóban nagy ellenállással nézett szembe, a nemzetközi közösség, elsősorban az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok (USA) azonban folyamatos nyomást gyakorolt a bíróság létrehozása érdekében. A pristinai politikum a koszovói közélet nemtetszése miatt ez ügyben sokáig nem akart konkrét lépéseket tenni, de Brüsszel és Washington világosan a tudomására hozta, hogy a bíróságot meg kell alapítani. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes júliusban adta át a koszovói politikum számára Washington azon üzenetét, hogy a különleges bíróság megalapításához szükséges alkotmánymódosítást jó lenne még a koszovói parlament nyári szünete előtt elfogadni, ellenkező esetben az ENSZ Biztonsági Tanácsa alapítja meg a bíróságot.
Az alkotmánymódosítás elfogadását tegnap az EU és az USA is üdvözölte.
– Az alkotmánymódosítás jelentős lépést jelent Koszovó euroatlanti integrációs útjában. A bíróság megalapítása megerősíti Koszovóban a jogállamiság alapjait, amelyeket országaink továbbra is támogatni fognak. Azzal, hogy Koszovó szembenéz a múltjával, és az áldozatoknak igazságot szolgáltat, az ország megbékélhet, és fényesebb jövőt építhet – áll az EU és az USA közös közleményében.
EZ CSUPÁN AZ ELSŐ LÉPÉS
Marko Đurić, a Koszovó-ügyi kormányiroda vezetőjének nyilatkozata szerint az alkotmánymódosítások elfogadása csupán az első lépése a különleges bíróság megalapításának, és a munka java csak most kezdődik. Mint megjegyezte, Belgrád figyelemmel fogja kísérni a különleges bíróság munkáját és összetételét egyaránt.
– Amíg a bűnösöket nem büntetik meg, addig nem lehetünk elégedettek – mondta.
Elégedettségét fejezte ki az alkotmánymódosítás elfogadásával kapcsolatban Branimir Stojanović koszovói kormányfőhelyettes. Meglátása szerint külföldi nyomásgyakorlás nélkül soha nem kerülhetett volna erre sor.
