Szerbia jelentős hatású gazdaságpolitikai reformirányt követ – nyilatkozta tegnap David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője, német kereszténydemokrata politikus. A politikus a nyugat-balkáni származású menedékkérőkkel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem szabad mindegyik nyugat-balkáni országgal kapcsolatban általánosítani a helyzetet. Véleménye szerint Koszovót, Albániát és Montenegrót is biztonságos országgá kellene nyilvánítani.
– Általánosan nézve a hat nyugat-balkáni országban nehéz helyzet van. Mindegyik országban magas a munkanélküliség, és a fiataloknak alig van lehetőségük – vetette fel McAllister, hogy miért menekül el sok ember a nyugat-balkáni országokból. Szavai szerint a menedéket kérők több mint 40 százaléka a hat nyugat-balkáni ország valamelyikéből érkezik, miközben a menekültstátuszt megkapók csupán 0,2 százaléka származik ezekből az országokból. – Ez baj, a hivatalok nem tudnak ugyanis azokkal a menedékkérőkkel foglalkozni, akik valóban üldözöttek – vélekedett a jelentéstevő.
McAllister szerint megérthető, hogy a szóban forgó balkáni országokból gazdasági és szociális okok miatt próbálnak eljutni Németországba, de ezek távolról sem elegendő indokok arra, hogy politikai üldözöttség címszó alatt menedéket kapjanak. Hozzátette, hogy amellett foglalt állást, hogy azoknak a menedékkérőknek, akiknek megfelelő szakmai minősítésük van arra, hogy munkavízumot kaphassanak Németországban, gyorsítsák meg az eljárást, azokat pedig, akiknek nincs, gyorsított eljárásban küldjék vissza származási országukba. Hozzátette, hogy emellett olyan információs kampányt kellene elindítani a szóban forgó nyugat-balkáni országokban, amelyek arról szólnak, hogy nagyon kicsi esélye van az ezekből az országokból származó menedékkérőknek megkapniuk a menedékjogot.
– Hosszú évek óta telepednek le Németországba emberek. Világviszonylatban mi rendelkezünk az egyik legkorszerűbb és legnyíltabb belépési rendszerrel. Ezzel szemben a letelepedési és tartózkodási törvényünk nincs valami érthetően megírva – mondta a kereszténydemokrata politikus.
Megjegyezése szerint a német jogszabályokban érthetően kellene különbséget tenni a letelepedés és a menedékjog között.
A jelentéstevő pár nappal korábban arról beszélt, hogy ha Szerbia megmarad a jelenlegi reformok útján, és minden erejét beveti azok megvalósításába, akkor az ország példaképe lehet az összes többi nyugat-balkáni országnak. – Szerbia Európához tartozik, és nyitva áll a hozzá vezető ajtó. Bebizonyítottuk már, hogy támogatjuk, segítjük az országot, kiváltképp a tavaly májusi árvizek alatt. Az, hogy a csatlakozási folyamat meddig tart majd, az csak az önök országától függ – hangsúlyozta a jelentéstevő.
Véleménye szerint Belgrád erőfeszítését el kell ismerni, és reményét fejezte ki, hogy a Belgrád–Pristina-párbeszéd következő fordulójában megegyezés születik, és az év vége előtt végre megnyitható lesz a csatlakozási tárgyalások első fejezete. A német politikus dicsérő szavakkal illette Tanja Miščevićet, az európai uniós tárgyalócsoport vezetőjét. – A szerbiai tárgyalócsoport vezetőjéhez hasonlóan én is azt szeretném, hogy az első tárgyalási fejezetek a lehető legrövidebb időn belül megnyíljanak. Az Európai Parlament jelentéstevőjeként viszont nem az én tisztségen dönteni erről – jegyezte meg McAllister.
Szavai szerint az Európai Bizottság új szemléletmódot vezetett be a tárgyalási fejezetekkel kapcsolatban, elsőként a 23. és a 24. (igazságügy és általános emberi jogok) fejezetet nyitnák meg, és ezt a két fejezetet zárnák is le legutoljára. Hozzátette, hogy a 35. fejezet (Koszovóval történő normalizáció) is fontos, és a folyamat végén kötelező érvényű szerződést kell kötnie Belgrádnak és Pristinának. A fejezetnyitásról egyébként a tagállamok döntenek az Európai Bizottság javaslatára. A német politikus sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Szerbia nem csatlakozott az EU-hoz az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésekor, de megelégedésének adott hangot, hogy Szerbia jó és építő jellegű kapcsolatot ápol az NATO-val kapcsolatban. Dicsérettel illette Belgrádot a szomszédos országokkal való jó kapcsolatok kiépítése miatt is.
