Előrehozott parlamenti választásokra legkorábban 2016 kora tavaszán számíthatunk, de bármikorra is tennék, a szétszabdalt, polarizált parlamenti ellenzéknek egyáltalán nem lenne jó, vélekedett pénteken Zoran Stojiljković, a Politikai Tudományok Karának professzora. Mint ismeretes, Aleksandar Vučić szerb kormányfő nemrégiben kijelentette, hogy ha már a parlamenti ellenzék annyira szeretne rendkívüli választásokat, akkor könnyen meglehet, hogy meg is fogja majd kapni. Ettől függetlenül Stojiljković szerint a szerb kormányfő kijelentése könnyen meglehet, hogy a parlamenti ellenzék kritikáira adott retorikai válasz csak. – Ez egy cinikus üzenet: ha már ennyire választásokra akartok menni, akkor majd jól nézzétek meg, milyen eredményeket értek majd el. Vučić könnyen így gondolkodhat az előrehozott választásokkal kapcsolatban, hogy eztán egyáltalán be se jelentse őket. Ugyanígy vélekedhet a kormány átszervezésével kapcsolatban is, vagyis hogy átszervezi a kormányt, de nem akkor, amikor „arról beszéltek”. Ezt operatáv politikának nevezik, és ebben semmiféle személyes harag nem található – mondta a professzor.
Annak ellenére, hogy a belgrádi sajtó arról cikkezik, hogy már az év végén rendkívüli választásokra kerülhet sor, Stojiljković úgy gondolja, hogy csak jövőre történhet meg, a többi között azért, hogy ne adjanak igazat a parlamenti ellenzék azon kritikájának, miszerint „már minden évben választások vannak Szerbiában”. – Úgy érzem, hogy a szerb kormányfőt jól beavatták a politikai marketing technikájába. Semmit sem tesz véletlenül. Ezt jól láthattuk a 2012-es és a 2014-es választásokon is – magyarázta az egyetemi tanár.
Szavai szerint a kormányzó hatalom a következő időszakban kiszámítja, hogy mennyire lenne politikailag kifizetődő előrehozott választásokat tartani, valamint hogy az egészre mennyi pénzt kellene költeni, hiszen nemcsak a választásokban részt vevő pártokra kell pénzt biztosítani, hanem a választásokat ellenőrző intézményekre is. – Átgondolják, hogy mit kaphatnak és mit veszíthetnek egy előrehozott választással. Választásokat akkor is ki lehet írni, ha a kormányzó hatalomból valaki valami kedvezőt tett, hiszen annak köszönhetően évről évre meg tudják hosszabbítani a kormányzásuk mandátumát. Vučić kormánya ekképp könnyen hatalmon maradhat akár 2020-ig is. A parlamenti ellenzék pedig továbbra is kómában van, és mindent megtesz saját maga meggyengítése érdekében – vélte Stojiljković.
A Politikai Tudományok Karának professzora szerint 1997, 1998, 2001 és 2002 kivételével a parlamenti ellenzék ma van a legrosszabb állapotban. Hozzáteszi, hogy az ellenzék ma nem egységes, polarizált, egyre távolabb kerülnek egymástól, valamint két ellenzéki párt ki is esett már a parlamentből. – Egy maroknyi ellenzékivel szemben egy hatalmas kormányhatalmi képviselőtagság foglal helyet – mondta Stojiljković.
A politikatudományok professzora szerint a kormányhatalomnak ez a legjobb pillanata arra, hogy előrehozott választásokat írjon ki, kiváltképp, hogy az ellenzéknek csupán akkor jönne jól egy választás, ha össze tudna fogni és alternatívát tudna kínálni a hatalom ellen. A választásokon való részvételről beszélve a professzor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy előrehozott választás során az eddigieknél is kisebb, 50 százalék alatti lenne a részvételi arány.
