A Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi Bizottságának pénteki ülésén az ellenzék újfent kritikával illette a Koszovóról szóló határozat javaslatát. A bizottsági ülésen Marko Đurić, Tomislav Nikolić szerb államfő tanácsadója, Veljko Odalović, a szerb kormány főtitkára és Žarko Obradović oktatási miniszter is részt vettek.
A bizottság jelen levő tizenkét tagja közül nyolcan megszavazták a dokumentumot, négyen pedig tartózkodtak a voksolás alkalmával.
Az ellenzék szerint a határozatjavaslat alkotmányellenes, nem egyértelmű, ellentmondásos, szemben áll a koszovói szerbek érdekivel, és egyértelműen alátámasztja a Koszovó tekintetében fennálló ellentétet a szerb kormány és az államfő között.
Erről beszélt Slobodan Samardžić is, a Szerbiai Demokrata Párt frakcióvezetője, a bizottság tagja, aki elmondta, hogy a határozatjavaslat egyebek mellett azért alkotmányellenes, mert a koszovói szerb közösség, és nem a Szerbia polgárai megfogalmazás szerepel benne. A határozatjavaslat azon szakasza, amelyben leszögezésre kerül, hogy Szerbia soha nem ismeri el Koszovó államiságát, csupán üres megfogalmazás – véli Samardžić, aki szerint a nyugat nem is kéri Szerbiától Koszovó államiságának formális elismerését, „csupán azt, hogy mindent adjon át az albánoknak.
Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetője nem érti, hogy miért hivatkoznak a határozatjavaslatban a Koszovó-ügyi tervre, amely egyébként állítólag titkos marad. Stefanović meglátása szerint a határozatjavaslatban nem hangsúlyozzák elegendő mértékben a Koszovóban élő szerbek jogait.
A demokraták hét módosítási indítvány nyújtottak be a határozatjavaslatra. A DP egyebek mellett kéri, hogy a határozatban tüntessék fel a Koszovóval kapcsolatban eddig elfogadott összes dokumentumot. A DP szerint a határozatban azt is fel kellene tüntetni, hogy a koszovói kérdés megoldásán a korábbi összetételű kormányok is fáradhatatlanul dolgoztak.
Zoran Ostojić, a Liberális Demokrata Párt képviselője a hatalmi koalíció romlott kompromisszumának nevezte a dokumentumot. A köztársasági képviselőház eddig tizenegy Koszovóról szóló határozatot fogadott el, az ország mégsem került semmivel sem közelebb a koszovói kérdés megoldásához – hangsúlyozta Ostojić, hozzátéve: a határozatok egy téves politika körüli egységet jelképezik.
Az SZDP és a DP módosítási indítványaik elfogadásához kötötték a Koszovó-ügyi határozat megszavazását, az LDP viszont semmiféle körülmények között nem támogatja a dokumentumot.
A parlament szombaton vitatja meg a határozatjavaslatot. Nebojša Stefanović házelnök még csütörtökön reményét fejezte ki, hogy szombaton már a szavazást is megejthetik. Ha azonban szükség mutatkozik rá, akkor vasárnap is folytatják az ülést – mondta Stefanović.
Đurić és Obradović az ellenzék összes vádját elvetették. A határozatjavaslat célja, hogy sikerüljön létrehozni az autonóm szerb községek egységét Koszovóban – magyarázta Đurić, hozzátéve: ezeknek az autonóm községeknek a rendőrségre és a bíróságokra is kiterjedne a hatáskörük. A határozatjavaslat emellett jó alapokat teremt a Prishtinával megkezdett tárgyalás folytatásához – jelentette ki Đurić.
Obradović pedig arról beszélt, hogy Koszovó és a határozat nem pártkérdés, hanem állami kérdés. Nikolić államfő és a kormány minden szempontból egységesek, a Koszovóról szóló határozat pedig az egységes Koszovó-politikát nyomatékosítja – emelte ki Obradović.
– Senki számára nem kellene megkérdőjelezhetőnek lennie a határozat alapelveinek. Az alapelv, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ugyanakkor nyitottak vagyunk a párbeszédre az átmeneti prishtinai intézmények képviselőivel – magyarázta Obradović.
|
Daniel Serwer egyesült államokbeli Balkán-szakértő szerint a szerb kormány és az államfő által ilyen szöveggel véglegesített Koszovó-ügyi terv valójában Slobodan Milošević álma volt. Serwer szerint Szerbia bebizonyította, hogy nem áll el egykönnyen Koszovó északi régiójától, ezért nagy a lehetőség a fegyveres összecsapások kitörésére. – Az új Koszovó-ügyi terv nem fog hozzájárulni a Szerbia és a Koszovó közötti kapcsolat rendezéséhez. Belgrád egy olyan rendszert igyekszik kiépíteni, amelyben a koszovói szerbek önmaguk urai lennének. Ilyen körülmények között a koszovói albánok állam nélkül maradnának, és továbbra is Szerbia határain belül élnének. Ez nem más, mint Milošević álma. Nem mondom, hogy támogatom az esetleges fegyveres összecsapásokat, az esély ennek a megtörténtére azonban nagyon is valós. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a Balkánon befejeződött az országhatárok megrajzolása. Azt is fontos leszögezni, hogy bár hivatalosan Szerbia soha nem ismerte el Koszovó függetlenségét, valójában éppen ezt tette, amikor tárgyalóasztalhoz ült Brüsszelben Prishtina képviselőivel – összegezte Serwer. Az elemző szerint elképzelhető, hogy az Európai Unió majd felgyorsítja Szerbia integrációs folyamatát, a Koszovó-ügyi tervet pedig ignorálni fogják. |
