Folytatódnak a sírrongálások Koszovóban

A koszovói rendőrség kedden öt rendőrt függesztett fel, mivel azok nem akadályozták meg, hogy hétfő este Vitinában egy nagyjából száztagú tömeg kotrógéppel ledöntse a Népfelszabadító Hadsereg elesett áldozatai emlékére felállított emlékművet. Felfüggesztették a helyi rendőrállomás vezetőjét, az operatív részleg vezetőjét, egy másik részlegvezetőt és két rendőrt.

A döntés indoklásában az áll, hogy a szóban forgó hatósági személyek a Prishtinából érkező utasítással szemben jártak el, amikor nem akadályozták meg az emlékmű ledöntését.

Más koszovói településeken is folytatódtak a szerb emlékművek, kripták és síremlékek elleni támadások. Goraždevacon az 1999-es NATO-bombázás áldozatainak, valamint a 2003-ban Bistricán meggyilkolt szerb gyermekek emlékére felállított emlékműveket döntötték le, előtte azonban fegyverekkel lőttek ezekre. Prilužjén felrobbantották azt a szerb kriptát, amelyet előző éjszaka taposóaknákkal raktak körbe, majd egy másik szerb család kriptáját is aknákkal rakták körbe, valamint felgyújtottak több keresztet. Suvo Grlo falu temetőjében szintén ledöntöttek több síremléket.

Prishtinában a régi pravoszláv temetőben, a Szent Miklós templom közelében öt síremléket döntöttek le. A koszovói rendőrség kedd óta őrzi a templom területét, ahol két pap él a családjával.

Ivica Dačić szerb miniszterelnök civilizálatlan tettnek nevezte a szerb emlékművek ledöntését és felszólította a nemzetközi közösség Koszovóban állomásozó erőit, valamint a koszovói szervezeteket, hogy biztosítsák a lakosság, valamint vagyonuk és kulturális örökségük épségét, függetlenül a nemzeti hovatartozástól.

Ezeknek a civilizálatlan tetteknek a gyökerét semmiféleképpen nem szabad a preševói emlékmű eltávolításában keresni, hiszen ott egy törvénytelenül felállított emlékművet távolítottak el a hatóságok, emelte ki Dačić.

Atifete Jahjaga, Koszovó államfője szintén elítélte az incidenseket, megismételve hétfői kijelentését, hogy az ehhez hasonló cselekmények szemben állnak a koszovói társadalom értékrendjével és a helyiek tolerancia-hagyományával. Jahjaga újfent az elkövetők azonosítására és előállítására szólította fel a hatóságokat. Ugyanilyen szellemben reagált Koszovó kormánya is.

A Koszovó Jövőjéért Szövetség szintén elfogadhatatlannak nevezte a szerbek és az emlékműveik ellen irányuló támadásokat, amelyek foltot hagynak Koszovó imázsán és hátráltatják a fejlődési folyamatokat.

Teodosije raškai–prizreni püspök is a nemzetközi közösség támogatását kérte a koszovói szerbek és a síremlékeik védelmének tekintetében. Véget kell vetni az albán nacionalisták vandalizmusának, tette hozzá Teodosije püspök, mondván: az ehhez hasonló cselekményekkel nemcsak a koszovói szerbeknek ártanak, hanem az albán nemzetnek is.

Az EULEX elítélte a történteket és békés magatartásra szólította fel a polgárokat. A békés tüntetések természetesnek számítanak egy demokratikus és modern társadalomban, a síremlékek és vallási emlékművek megrongálását azonban el kell ítélni, áll az EULEX közleményében.

A KFOR is elítélte az incidenseket, bővebben azonban nem nyilatkoztak az ügyről, sem arról, hogy a NATO Koszovóban állomásozó katonái esetleg részt vesznek-e a szerb emlékművek elleni támadások megakadályozásában.

A KFOR örvendetesnek találja, hogy az incidenseket mindenki elítéli és az érintettek közül senki sem kíván visszatérni a múlt erőszakos gyakorlatához.

– Ez az a pillanat, mikor minden felelősségteljes személynek meg kell akadályoznia Koszovó reputációjának megkérdőjelezését. Csak azok érdemelnek tiszteletet, akik tisztelik a másikat. Ne engedjék meg, hogy egy kis csoport veszélyeztesse Koszovó nemzetközi megítélését – fogalmaztak a KFOR közleményében.

Az Amerikai Egyesült Államok prishtinai nagykövetségén arról nyilatkoztak, hogy megértik a preševói emlékmű eltávolításának jelentőségét, ugyanakkor sajnálatukat fejezték ki, hogy emiatt ekkora erőszakhullám söpör végig Koszovóban.

Az UNMIK reményét fejezte ki, hogy az elkövetőket minél előbb az igazságügyi szervek elé állítják.

Az erőszakhullám kapcsán Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke is felszólalt, kérve a KFOR határozott fellépését.

– A koszovói szerbek emlékműveinek ledöntése célzott támadás a szerbek kulturális öröksége ellen. A szélsőséges koszovói albán vezetők utasítanak ezeknek a tetteknek az elkövetésére. A legszörnyűbb, hogy mindez a nemzetközi békefenntartó erők, a KFOR orra előtt történik. A KFOR-nak meg kell gátolnia a támadásokat. Az ENSZ 1244-es határozatának értelmében Koszovó autonóm tartomány, de Szerbia határain belül – nyilatkozta Strache.

Az elkövetők letartóztatását követelte kedden Jelko Kacin, az Európai Unió szerbiai jelentéstevője is az Európai Parlament Külügyi Bizottságának keddi ülésén, ahol az EP idei évi Szerbiáról szóló állásfoglalásának tervezetét mutatta be.

– Az elhunytak és a síremlékek tiszteletben tartása alapvető jog és mérce a civilizált társadalmakban. A koszovói hatalomnak minél előbb azonosítani kell és az igazságügyi szervek elé kell vezetnie az elkövetőket, valamint mindent meg kell tennie azért, hogy ehhez hasonló támadások soha többé ne történjenek meg – hangsúlyozta Kacin, hozzátéve: a szerb és albán vezetőknek párbeszéddel kell jobb jövőt kiépíteniük a jövő generációja számára.

Szerbia jelentős lépéseket tett meg a Koszovóval fennálló kapcsolata fejlesztésének tekintetében, ugyanakkor bizonyos fontos kérdések továbbra is nyitottak, fogalmaz Kacin a Szerbiáról szóló állásfoglalásban, amelyben a szerb gazdaságra, a 27 százalékos munkanélküliségre és az elszegényedett középosztályra is kitér. A koszovói kérdést meg kell oldani, hogy az kikerülhessen a vezető napi hírek közül, folytatni kell a korrupcióellenes harcot, valamint a független intézmények kiépítését – áll egyebek mellett az állásfoglalásban.