A Szerbiai Képviselőház csütörtökön Nata Mesarović, a Legfelsőbb Semmítőszék (a korábbi Legfelsőbb Bíróság) elnöke tisztségének a megszűnéséről vitázott. Nikola Selaković igazságügyi miniszter elmondta: Mesarović megválasztása szemben állt a hatályos törvényekkel és a szerb alkotmánnyal. A köztársasági parlament dolga megválaszolni ezt a kérdést, a megoldás pedig az, hogy megszünteti a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének a tisztségét – hangsúlyozta Selaković.
Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetője szerint egy ilyen döntés igencsak káros hatással bír majd az egyébként is beteg szerbiai igazságügyre nézve. Előbb a vonatkozó törvényt kellett volna módosítani és csak azután határozni Mesarović sorsáról – mondta Stefanović.
Dragan Andrić, a Liberális Demokrata Párt képviselője szerint pedig azért nem támogatható a döntés, mert a tisztség megszűnésének indoklása nem teljes. Egy politikai döntésről van szó – véli Andrić.
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője lapunknak nyilatkozva szintén emlékeztetett rá, hogy Mesarović néhány évvel ezelőtti megválasztása nem állt összhangban az alkotmánnyal.
– 2009 őszén a parlament úgy választotta meg a Legfelsőbb Semmítőszék elnökét, hogy nem tartotta tiszteletben az alkotmány erre vonatkozó rendelkezését. A Legfelsőbb Semmítőszék elnökét ugyanis egy olyan eljárásban kellett volna megválasztani, amelyben egyrészről a szóban forgó bíróság minden bírájának, másrészről pedig a köztársasági parlament igazságügyi bizottságának is véleményt kellett volna mondania a megválasztásról. Az igazságügyi bizottság véleményt is mondott, a Legfelsőbb Semmítőszék bírái azonban nem, mert a vonatkozó új törvény értelmében akkor még nem alakult meg az új Legfelsőbb Bíróság, a mai Legfelsőbb Semmítőszék. A bírákról szóló törvény azon rendelkezéséről, amely ezt az eljárást szabályozta, és amely eljárás alapján a Legfelsőbb Semmítőszék első elnökét megválasztották, a Szerbiai Alkotmánybíróság azt mondta, hogy alkotmányellenes. Az alkotmánybírósági döntés indoklásában azt is kimondta az alkotmánybíróság, hogy nemcsak a bírákról szóló törvény e rendelkezése alkotmányellenes, hanem gyakorlatilag az egész eljárás. A parlamentnek nem volt jogosítványa arra vonatkozólag, hogy egy ilyen eljárásban válassza meg a Legfelsőbb Semmítőszék elnökét – részletezte Varga.
A problémát tovább bonyolította, hogy a szerb alkotmány nem ismeri az így előállt helyzetet, vagyis erre a szituációra nincsen alkotmányos megoldás – derült ki a beszélgetés folytatásából. A Bírósági Felső Tanács (VSS) végül úgy döntött, a legjobb megoldás az lenne, ha a köztársasági parlament a Legfelsőbb Semmítőszék elnöki tisztségének a megszűnéséről döntene, és nem mondjuk az elnök felmentéséről – magyarázta Varga, hozzátéve: a probléma az, hogy ez a döntés sincsen összhangban az alkotmánnyal. Egy alkotmányon kívüli szituáció állt elő, a parlament pedig egy rossz és egy rosszabb megoldás közül választhatott, a beterjesztő a rosszabb megoldásra adta le voksát – fejtette ki Varga.
– Azért rosszabb, hogy határozatával a parlament megállapítja Mesarović tisztségének a megszűnését, mert a képviselőház így aktív résztvevője lesz egy alkotmánysértési folyamatnak. A másik megoldás szerint, amely szintén nem állt volna összhangban az alkotmánnyal, a parlament kivárhatta volna, hogy nagyjából másfél év múlva lejárjon Mesarović mandátuma, és akkor egy új elnököt választhatott volna meg. Ez azért lett volna alkotmányellenes, mert az alkotmánybíróság kimondta, hogy Mesarovićot alkotmányellenesen választották meg, és ő továbbra is egy alkotmányellenesen megválasztott elnök maradt volna a Legfelsőbb Semmítőszék élén. Ebben a szituációban azonban a parlament nem tevőlegesen sértette volna meg az alkotmányt, csak hallgatólagosan. Ez lett volna a két rossz közül a kisebbik rossz. Az elmondottak miatt a VMSZ nem támogatja a képviselőház határozatát a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke tisztségének a megszűnéséről. Az egyetlen alkotmányos megoldás egyébként az lett volna, hogy miután elolvasta az alkotmánybíróság döntését kinevezésének alkotmányellenességéről, Mesarović lemondott volna. Az elnöknő ezt azonban nem tette meg, fontosabb volt számára karrierje vagy személyes érdekei, mint az általa vezetett intézmény érdekei. Ilyen formában Mesarović részese lett a Legfelsőbb Semmítőszék elnöki tisztsége meghurcolásának – összegezte Varga.
