(Fotó: Beta)
Eheti berlini látogatása előtt Aleksandar Vučić szerb kormányalelnök kijelentette: nehéz tárgyalásokra számít. A szerb delegációnak az lesz a feladata, hogy elmondja, mi mindent tettek a kormány képviselői és a szerb polgárok az elmúlt kétszáz napban az európai integráció tekintetében, magyarázta Vučić, hozzáfűzve: „Nagyon nehéz lesz megmagyarázni a polgároknak, ha Szerbia idén sem nyeri el a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját.” A kormányalelnök szerint az elvártakhoz képest Szerbia az utóbbi időben még többet is teljesített.
– Hiszem, hogy Berlinben nem kell kellemetlen megjegyzéseket hallgatnunk országunkkal kapcsolatban. Egyébként sem a német politikum, sem a német sajtó nem illeti már kritikával országunkat. Ezért is lenne súlyos és rossz hír, ha nem nyernénk el a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Ezt nehezen tudná bárki is megmagyarázni a szerbiai polgároknak és a politikumnak. Szerbia hatalmas fordulatot tett meg, párbeszédet folytat Prishtinával és következetesen, civilizáltan, ésszerűen végrehajtja az előző összetételű kormány megállapodásait. Milica Delevićtyel és Suzana Grubješićtyel igyekszünk majd meggyőzni Németország képviselőit, hogy mennyire fontos lenne Szerbia számára, ha idén elnyerné a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Ez elsősorban a jövőbeni beruházások miatt lenne lényeges, valamint azért, hogy a szerbiai emberek bizonyítékot kapjanak: a munka, a szorgalom és a súlyos politikai lépések meghozzák gyümölcsüket – részletezte Vučić.
Nebojša Stefanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke szintén abban reménykedik, hogy idén már semmi akadálya nem lesz az időpont kitűzésének.
A házelnök szerint Szerbia szorgalmas munkával fogja bebizonyítani, hogy megérdemli a tárgyalások megkezdése időpontjának kitűzését. Az európai integráció sikeressége és gyorsasága Szerbiától függ, szögezte le Stefanović, aki szerint országunk uniós tagsága az egész régió számára fontos. A köztársasági parlament mindent megtesz azért, hogy Szerbia minél gyorsabb ütemben haladjon az EU felé, nyomatékosította Stefanović.
Mindezzel egyidőben a képviselőház Európai Integrációs Bizottsága közmeghallgatást tartott és ülésezett is. Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, az integrációs bizottság alelnöke lapunknak nyilatkozva emlékeztetett, hogy a bizottság még az előző parlamenti ciklusban megkezdte a gyakorlatot, hogy amikor valamilyen fontos kérdés, téma aktuálissá válik az integrációs folyamattal kapcsolatban, akkor erről közmeghallgatást tart.
– Tavaly ősszel az Európai Bizottság Szerbiáról készített országjelentésében definiálta a legfontosabb kérdéseket, problémákat és feladatokat, amelyek jelentőséggel bírnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének szempontjából. Ezt követően a bizottsági dokumentum alapján az EU állam- és kormányfői tavaly decemberben elfogadtak egy záradéksort, amely a csatlakozási tárgyalások kitűzéséhez szükséges feltételeket tartalmazta. Ezek közül a koszovói kérdés, illetve feltétel bír a legnagyobb jelentőséggel. Emellett azonban további nagyjából féltucatnyi kérdést tartalmaz ez a záradéksor. Az EB Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt április 16-án egy jelentést fog nyilvánosságra hozni arról, hogy tavaly december és idén április között mi is történt Szerbiában a feltételek teljesítésének tekintetében. Ez a jelentés lesz az alapja a júniusi EU-csúcsnak, ahol a csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának kitűzéséről fognak dönteni. A közmeghallgatást azzal a céllal hívták össze, hogy a koszovói kérdés mellett meghatározott prioritások, feltételek teljesítését ismertessék. A közmeghallgatás a kormányzat képviselői számára is lehetőséget biztosított, hogy elmondják, mely törvényjavaslatok, intézkedések és stratégiák azok, amelyeket a kormány nagyjából március végéig fog elkészíteni, vagy elfogadni. Persze a törvényeket a parlamentnek is meg kell majd erősítenie. Téma tárgya volt az igazságügyi reform, a korrupcióellenes küzdelem, a diszkrimináció ellen folytatott küzdelem és a független intézmények helyzete, szerepe, az azok működésével kapcsolatos problémák. A kormány tehát felvázolhatta kapcsolódó terveit, amelyeket a jelenlevő ombudsman, esélyegyenlőségi biztos, az országos hírközlési ügynökség igazgatója és az Állami Számvevőszék vezetője is meghallgathatott, illetve mindannyian elmondhatták véleményüket, meglátásaikat. Vincent Degert, az EU delegációjának belgrádi vezetője is jelen volt és nyomatékosította, hogy mi a menetrend, valamint mi a kiemelten fajsúlyos kérdés a koszovói mellett – részletezte Varga.
Az Európai Integrációs Bizottság ülésén egyebek mellett két küldöttség tagjait határozták meg. Az egyik delegáció az, amelyik március 18-án és 19-én részt vesz Brüsszelben az Európai Parlament és a Szerbiai Képviselőház következő együttes ülésén, a másik pedig március 22-én Szarajevóban a nyugat-balkáni országok integrációs bizottságainak közös ülésén lesz jelen.
A bizottság arról is döntést hozott, hogy Stefanović házelnöktől kérik a litván parlamentben hamarosan látogatást tevő küldöttség kibővítését. Varga ezzel kapcsolatban elmondta: Litvánia az utolsó olyan ország, amelyik még nem ratifikálta a Stabilizációs és Társulási Megállapodást (SAA). Ezért tervez egy szerbiai delegáció ellátogatni a litván parlamentbe és tárgyalásokat folytatni ebben a témában. Kérdésünkre, hogy mennyire fontos ez a látogatás, Varga közölte: meglehetősen fontos, hiszen érthetetlen, miért nem ratifikálta még a szóban forgó állam az SAA-t. Másik kérdésünkre, hogy lehet-e tudni a litván tartózkodás okát, Varga a következőképpen válaszolt:
„Feltételezni lehet és ezek a feltételezések nem alaptalanok. Egy litván cég évekkel ezelőtt a magánosítás folyamatában megvásárolta a belgrádi BIP sörgyárat. Ez a vállalat nem teljesítette a magánosítási szerződés feltételeit, ezért megsemmisítették a szerződést és a szerb állam visszavette a sörgyárat. Ezzel kezdődött a rossz viszony. Ezt követte a másik esemény, amikor Vuk Jeremić az ENSZ Közgyűlésének elnökévé jelöltette magát. Ehhez kapcsolódóan tudni kell, hogy évekre visszamenően létezett egy megállapodás, amely értelmében a New York-i litván nagykövetnek kellett volna az ENSZ Közgyűlése elnöklőjének lennie ebben az időszakban. Jeremić mégis elindult a választáson és egy lobbizási, szavazási procedúrában legyőzte a litván jelöltet. Ez a másik ok, ami miatt rosszak a viszonyok Szerbia és Litvánia között.”
