Szerbia európai integrációs útjának szempontjából a belgrádi sajtó kulcsfontosságú hétként jellemezte ezt a hetet, sőt, azt állították, már most világossá válik, hogy az ország idén júniusban elnyeri-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Az egyik fontos esemény Ivica Dačić szerb kormányfő keddi és szerdai találkozója Brüsszelben Hashim Thaçi koszovói miniszterelnökkel. A párbeszéd aktuális körének kulcstémája a koszovói párhuzamos szerb intézményrendszer felszámolása. A másik fontos esemény pedig az Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes vezette szerbiai delegáció mai berlini útja. Arról, hogy valóban minden világossá válik-e ezekben a napokban, és egyéb kapcsolódó kérdésekről Varga Lászlóval, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőjével, a parlament Európai Integrációs Bizottságának az elnökhelyettesével és Ljubica Vasićtyal (SZHP), a szerb külügyminiszter tanácsadójával beszélgettünk. Mindkét tisztségviselőnek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel.
Mi derül ki a héten?
V. L.: Ezen a héten az derül ki, hogy a következő időszakban jó irányba haladnak-e majd ebben a tekintetben a dolgok. Valóban fontos tárgyalásokról és találkozókról van szó, de az eredmény, vagyis mindennek az értékelése április 16-án válik világossá, amikor az Európai Bizottság Catherine Ashton főképviselővel együtt közzéteszi a jelentést arról, hogy a tavaly decemberben a csatlakozási tárgyalások megkezdésének érdekében felállított feltételrendszerből mit teljesített Szerbia, és mit nem. Ezt követően Szerbiának nagyjából két és fél hónapja lesz arra, hogy az áprilisi jelentésben elégtelenként értékelt területeken megtegye a megfelelő lépéseket. A csatlakozási tárgyalások vonatkozásában a döntés pedig június 28-án, az EU állam- és kormányfőinek a találkozóján születik majd meg.
LJ. V.: Azt azért nem mondanám, hogy már a héten kiderülne, hogy elnyerjük-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Annyi biztos, hogy az e heti tárgyalások és találkozók nagyon fontosak Szerbia nemzeti- és államérdekeinek a szempontjából. Az egyik ilyen érdek az, hogy minél előbb elkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Az EB pozitívan értékelte Szerbia eddigi igyekezetét, különös hangsúlyt fektetve jelentésében a korrupcióellenes küzdelem sikerességére, az igazságügy terén felmutatott eredményekre, a jogállamiság erősítésének irányába megtett lépésekre. A szerb kormány természetesen a jövőben is az eddig jellemző ütemben folytatja a munkát mindezeken a területeken. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni a regionális együttműködésre is. Koszovó tekintetében reméljük, hogy a másik fél is hajlandó lesz a kompromisszumra. Az EB külön dicsérettel illette a közbeszerzésről szóló törvényt, amely teljesen összhangban áll a vonatkozó európai jogszabályokkal. Szerbia érettségről tett tanúbizonyságot, és alátámasztotta, hogy fontos számára a csatlakozási tárgyalások megkezdése. Reméljük, hogy mindezeket az eredményeket Németország is felismeri, és támogatni fogja Szerbiát.
Miért fontos a Vučić kormányfőhelyettes vezette szerbiai delegáció berlini útja?
V. L.: Ezt a végrehajtó hatalom szintjén zajló találkozót követően nagy valószínűséggel április 11-én és 12-én egy német–francia közös parlamenti delegáció látogat majd Belgrádba. Mindkét látogatásnak és találkozónak az a célja, hogy Szerbia meggyőzze az uniós partnereket, elsősorban Németországot arról, hogy a Koszovó tekintetében zajló folyamat végül a szerb és albán kapcsolatok normalizálódásához vezet majd.
LJ. V.: Nagyon fontos beszélgetni a német államvezetőség illetékeseivel, hiszen sokban ettől az országtól függ, hogy mi történik az idén a csatlakozási tárgyalások megkezdésének szempontjából. A német döntés és álláspont kiemelkedően fontos, ezért lényeges az Aleksandar Vučić vezette delegáció berlini útja.
Hogyan befolyásolhatja a folyamatokat, hogy Németországban az idén parlamenti választások lesznek?
V. L.: Valóban sok országra jellemző, a Balkán-félszigeten különösen, hogy valamelyest nagyobb jelentőséget tulajdonít saját magának, mint amekkora jelentőséget a valóságban élvez. Országunk integrációs folyamatát kevésbé befolyásolhatják a németországi parlamenti választások, tekintettel arra, hogy a német politika nem foglalkozik túlzott mértékben Szerbiával. A választásoknak persze valamelyest valóban befolyása lehet Szerbia integrációs folyamataira nézve, elsősorban azért, mert ha a német parlament júniusig nem nyilvánít véleményt a csatlakozási tárgyalások kitűzéséről, akkor az év második felében ezt már nem fogja megtenni, tekintettel arra, hogy valószínűleg szeptember végén vagy október elején lesznek a német parlamenti választások. Ilyen vonatkozásban befolyásolhatja a folyamatokat, de semmi esetre sem annyira, ahogyan azt Belgrádban hajlamosak bemutatni.
LJ. V.: A választások ősszel lesznek, a csatlakozási tárgyalások kitűzéséről pedig még azelőtt véleményt kell mondani Brüsszelben. Az teljesen normális, hogy Németország a választások miatt saját belpolitikájával lesz elfoglalva, de Szerbia már a választások előtt megtudja, hogy mi történik a csatlakozási tárgyalások szempontjából.
Az államvezetőség csúcsának múlt heti egyeztetése után a köztársasági elnök tanácsadója a következőképpen nyilatkozott: „Brüsszeltől azt várjuk el, hogy ne követelje az észak-koszovói szerb intézményrendszer felszámolását.” Hogyan oldható meg ez a helyzet, hiszen az EU egyik legfontosabb feltétele pont a párhuzamos intézményrendszer felszámolása?
V. L.: Emellett több olyan tartalmú nyilatkozat is elhangzott, amelyek azt valószínűsítik, hogy Belgrádban beletörődtek a párhuzamos intézményrendszer felszámolásába. Igazából egy tárgyalási stratégia részét jelentik az idézetthez hasonló ellentétes nyilatkozatok. Belgrádban mindenki tudja, hogy jelenlegi formájában meg kell szüntetni ezt az intézményrendszert. A szerb fél olyan intézményrendszerrel váltaná fel a mostanit, amely Belgrád és Prishtina számára is elfogadható. Erről az intézményrendszerről Belgrádban és Prishtinában is születnének törvények a köztársasági parlamentekben.
LJ. V.: Koszovóban nincsenek párhuzamos intézmények! Amiről beszél, azok Szerbia intézményei. Szerbia biztosítani fogja az EU illetékeseit, hogy teljes átláthatóságot teremt a koszovói szerb intézmények finanszírozásának vonatkozásában. Ez ismét azoknak a reformoknak a része lesz, amelyeket az aktuális szerb kormány kiemelkedően sikeresen hajt végre. Biztos, hogy átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válik majd a koszovói szerb intézményrendszer finanszírozása.
A francia parlament külügyi bizottságának elnöke múlt héten kijelentette: „Szerbiának az európai integráció folyamán el kell ismernie Koszovó függetlenségét.” Hivatalos uniós álláspontnak tartja-e ezt, és a szerb államvezetőség hajlandó lenne-e bármikor ennek a lépésnek a megtételére?
V. L.: A politikára jellemző, hogy a parlamenti képviselők mindig nyíltabban fogalmaznak, mint adott esetben a kormányzat képviselői. Nyilvánvalóan olyan szempontból hivatalos álláspont, hogy a francia parlament egyik legfontosabb bizottságának az elnöke nyilatkozta ezt. Másrészről, ha az ember figyelmesen elolvassa az EB tavaly októberi országjelentését és az EU állam- és kormányfőinek tavaly decemberi záradékait Szerbia integrációs folyamatairól, akkor egyértelműen látja, hogy az EU elvárása a következő: „A szerb és a koszovói félnek egy adott pillanatban tudomásul kell vennie, hogy a másik fél is az európai integráció útját járja, és a folyamat végén teljes jogú uniós tagállam kíván lenni.” A két félnek a folyamat végére olyan értelemben kell elismernie egymást, hogy ha nem ugyanabban a pillanatban csatlakoznak az EU-hoz, akkor ne gátolhassák egymás csatlakozását. Ez mindenki, így a szerb államvezetőség előtt is világos. Ugyanakkor mindez olyan messze van, hogy nehéz lenne megjósolni, akkor milyen közhangulat fog Szerbiában uralkodni, ki vezeti majd az országot. Az sem véletlen, hogy a szerb miniszterelnök a közelmúltban meglebegtette annak lehetőségét, hogy Koszovó egyszer székkel rendelkezzen majd az ENSZ-ben. Érik a felismerés, és folyik a közvélemény felkészítése.
LJ. V.: A szóban forgó kijelentés nem érdekel bennünket. Az európai országok parlamentjeinek illetékesei persze szabadon nyilatkozhatnak, de bennünket az ehhez hasonló kijelentések nem befolyásolnak.
