Az Aleksandar Vučić szerb kormányalelnök vezette szerbiai delegáció berlini látogatásának második napján csütörtökön a német hatalmi Kereszténydemokrata Unió és Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) parlamenti képviselőivel is beszélgetett.
A nap egyik legfontosabb találkozója során Vučić Christoph Heusgennel, Angela Merkel német kancellár külpolitikai tanácsadójával tárgyalt. Vučić a sajtónak a beszélgetés után csupán annyit mondott, hogy a berlini tárgyalások nem egyszerűek.
Később Vučić a német sajtónak nyilatkozva megismételte, hogy véleménye szerint eddigi munkájával Szerbia kiérdemelte a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval.
– Szeretnénk, ha Németország felismerné mindazt, amit a csatlakozási tárgyalások megkezdésének érdekében tettünk. Ha elnyerjük a dátumot, az csodálatos dolog lesz, ugyanakkor senkit sem kényszerítünk olyan dolgok odaítélésére, amit nem érdemeltünk ki. A korábbi szerb gyakorlattal ellentétben nem azért jöttünk Berlinbe, hogy belpolitikai pontszerzés céljából sírjunk, panaszkodjunk és könyörögjünk. Remélem, hogy az Európai Bizottság áprilisi jelentésének mentén elnyerhetjük majd a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Az egyik legfontosabb téma tagadhatatlanul a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd. Tudni kell, hogy Belgrád nem fordít hátat a szerbek lakta községeknek – nyilatkozta Vučić, majd azt is elárulta a német sajtónak, hogy a Szerb Haladó Pártban nagy nyomást gyakorolnak rá, hogy az idén rendkívüli választások legyenek Szerbiában.
A szerb kormányalelnök arról is biztosította a közvéleményt, hogy ha az idén nem tűzik ki a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát, akkor a szerb hatalom egyértelműen megnevezi a felelőst vagy a felelősöket.
Szerbia európai integrációs útjával kapcsolatban Nikolaus Graf Lambsdorff, a német külügyminisztérium magas rangú tisztségviselője kifejtette: Szerbiának egy tagjelölt országhoz méltóan kell viselkednie.
Ez sajnos nem mindig van így, még ha az ország valóban előrelépéseket is tett meg – fejtette ki Graf Lambsdorff, hozzátéve: az EB április közepén mutatja be következő jelentését Szerbiáról, amelyben remélhetőleg nem kizárólag a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokra, hanem a belső reformokra is kiemelkedő figyelmet fordítanak a szerzők.
Szerda este a szerbiai delegáció a Robert Bosch Alapítványnak a Balkán államai integrációjának témájában szervezett konferenciáján vett részt. Suzana Grubješić, a szerb kormány európai integrációért felelős alelnöke itt elmondta: még soha nem volt ennyire fontos kiemelkedő figyelemmel kezelni a regionális együttműködést, mint ebben a pillanatban. A Balkán minden országa ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal kényszerül szembesülni, illetve ugyanazokat a célokat követi, egyik ország sem haladhat a másik nélkül előre – hangsúlyozta Grubješić. Éppen ezért a belgrádi külpolitika egyik főpillére a regionális együttműködés – emelte ki Grubješić.
– Tény, hogy a régió bizonyos országai közötti kapcsolatra még mindig rányomja bélyegét a megörökölt múlt. A szerb kormány mindent megtesz azért, hogy elmélyítse kapcsolatát Horvátországgal és Bosznia-Hercegovinával. Csak így lehet jobbá és kevésbé összetettebbé tenni ezeket a kapcsolatokat. Technikai szinten Horvátországgal jó az együttműködés, politikai szinten pedig fontos előrelépés, hogy a horvát miniszterelnök ellátogatott Belgrádba. Ami Prishtinát illeti, ezen a téren fenntartható párbeszédet kell megvalósítani. Éppen ezért emelték a dialógust a lehető legmagasabb politikai szintre, és ezért vezeti a tárgyalásokat Ivica Dačić szerb kormányfő. A belső reformokat szintén nem hanyagoljuk el. Szerbia az utóbbi tíz évben sokat haladt előre, és nem csak az EU követelései miatt. A célunk egy fejlődő Szerbia létrehozása, amely nem tárgya, hanem alanya lesz az EU politikájának. A szerbiai emberek nem egy pénznyomdaként tekintenek Brüsszelre. Az EU számukra ennél sokkal több – fejtegette Grubješić.
Korte Joost, az EB Bővítési Főigazgatóságának főigazgató-helyettese ugyanitt arról beszélt, hogy bár a tavalyi év különösen nehéz volt, bővítési szempontból mégis fontos: Szerbia tagjelöltté vált, Montenegró pedig megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU nem változtatta meg hozzáállását a bővítéshez, maga az unió azonban igenis megváltozott – fogalmazott Joost, kifejtve, hogy Horvátország egy olyan klubba társul be, amely korábban egészen másmilyen volt. A követelmények szigorúbbá váltak, vagyis ma már nehezebb az EU tagjává válni – emelte ki Joost.
– Az EB április 16-án bemutatandó Szerbiáról készített országjelentésében két fontos fejezet fog szerepelni: az egyik a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd eredményét, a másik pedig a belső reformokat elemzi majd. Lenyűgöző, ami Szerbiában történik, a mód, ahogyan a reformokat végrehajtják. Kellemes meglepetést okozott az új összetételű kormány, az, hogy milyen tempóban képesek megváltoztatni a dolgokat – hallhatták a konferencia résztvevői Joost fejtegetését.
