Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága a közelmúltban elfogadta a Szerbiáról szóló idei évi állásfoglalásának javaslatát, amelyet március 13-án vitat meg az EP Plénuma, szavazni pedig egy nappal később fognak a dokumentumról a képviselők. A 79 pontból álló állásfoglalás javaslatában helyet kaptak azok a módosítási indítványok is, amelyeket Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselők nyújtottak be a Vajdasági Magyar Szövetséggel folytatott egyeztetések mentén. Ezen indítványok egy része Vajdaság-vonatkozású, más részük pedig célirányosan a vajdasági magyarság számos aktuális problémájával foglakozik.
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője lapunknak nyilatkozva elmondta: az egyik elfogadott indítvány értelmében az EP az állásfoglalás javaslatában felszólítja a szerb köztársasági kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a tartományi kormánnyal a Szerbiai Alkotmánybíróság a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény bizonyos rendelkezéseivel kapcsolatos döntése miatt előállt helyzet, jogbizonytalanság témájában. A köztársasági hatalmat a helyzet európai elvek mentén történő megoldására szólítják fel. Ennek az a lényege, hogy a vajdasági autonómia újra helyreálljon – mondta Varga.
– A Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény haladéktalan kidolgozására és elfogadására szintén felszólítják a szerb hatalmat. Ennek a jogszabálynak az elfogadására 2008 végén járt le az alkotmányos határidő. Az állásfoglalás-javaslatban kitértek a második világháborúval kapcsolatos magyar–szerb megbékélési folyamatra is. A dokumentum ezt üdvözli, és nagy megelégedettséggel várja a két köztársasági elnök közös főhajtását az áldozatok emléke előtt. Ezzel a témával kapcsolatban a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkájának fontosságát is hangsúlyozták. Az állásfoglalás javaslatában téma tárgyát képezik a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatban felmerülő problémák is. A természetbeni vagyon-visszaszármaztatás igencsak nehézkesen halad. A legtöbb probléma a termőföldekkel kapcsolatban merül fel, ugyanis a vonatkozó törvénynek van egy olyan rendelkezése, amely értelmében a termőföldek esetében más, hasonló értékű termőföldet is vissza lehet adni az érintetteknek, nem csak azt, amit elkoboztak. A gyakorlatban ez a lehetőség nem igazán érvényesül. Egyrészt a törvény szövege, másrészt az alkalmazás is ellehetetlenítő tényező. Emiatt az állásfoglalás javaslatában az EP a vagyon-visszaszármaztatási törvény vonatkozó rendelkezésének módosítására szólítja fel a szerb államhatalmat. Mindezen felül az EP felszólítja a szerb hatalmat, hogy Vajdaság területén is működhessenek önkormányzati, vagy állami alapítású regionális közszolgálati médiumok. A szerbiai médiastratégia ugyanis csak Vajdaság területén kívül irányozza elő ilyen közszolgálati médiumok működtetését. Általánosságban véve az állásfoglalás javaslata pozitív hangulatú. Legfontosabb mondata arról szól, hogy az EP a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés meghozatalára kéri az EU tagállamait, amennyiben jó irányban folytatódik a koszovói dialógus – összegezte Varga.
Kérdésünkre válaszolva, hogy ezek a felszólítások, felhívások mennyire kötelező erejűek, Varga kifejtette: jogi értelemben ezek ajánlás jellegűek, az EP állásfoglalásai nem kötelező érvényűek. Ugyanakkor, amikor Szerbia megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, egyetlen fejezetet sem zárhat le majd anélkül, hogy ne oldaná meg azokat a problémákat, amelyek megoldására az EP felszólította a szerb államvezetőséget állásfoglalásaiban, magyarázta Varga, hozzátéve, hogy előbb vagy utóbb a szerb államnak mindegyik problémás területtel foglalkoznia kell, megoldást felmutatva. A koszovói-kérdéssel összehasonlítva ezek valóban nem olyan témák, amelyek megoldása nélkül még egy negyed lépést sem tehet előre az ország az európai integrációs úton, de nem is olyanok, amelyeket meg lehetne kerülni – szögezte le Varga.
Másik kérdésünkre válaszolva, hogy mennyire rossz üzenet a csatlakozási tárgyalások megkezdésének szempontjából az, hogy a hétfői és keddi Ivica Dačić–Hashim Thaçi kormányfői találkozón a feleknek nem sikerült megállapodniuk a koszovói szerb intézményrendszer felszámolásáról, Varga kifejtette: tekintettel a téma fajsúlyára, ez a kifejlet természetes.
– A tény, hogy a tárgyalások két hét múlva folytatódnak, azt valószínűsíti, hogy hétfőn és kedden volt némi előrelépés, illetve létezik egy szándék, hogy belátható időn belül befejezzék ezt a tárgyalási fordulót ebben a témában. Az lett volna hatalmas meglepetés, ha már most sikerült volna megállapodniuk a feleknek. Furcsa lett volna, ha egy vagy két nap alatt sikerült volna megállapodniuk arról, hogy a négy észak-koszovói szerb önkormányzat és a Koszovó egyéb területén lévő szerb többségű közösségek jövője hogyan fog kinézni a következő évtizedekben. Ahhoz, hogy az idén júniusban elnyerjük a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, legkésőbb április elején kellene a feleknek megállapodniuk a koszovói szerb intézményrendszer jövőjéről. Szerdán Berlinben Aleksandar Vučić szerb kormányalelnöknek a német külügyminiszter azt mondta, hogy egy-másfél hónapja van a két félnek a megállapodásra. A német külügyminiszter arra is utalt, hogy ezúttal nem lenne jó, ha megismétlődne a korábbi rossz gyakorlat és Szerbia az utolsó pillanatban, az utolsó éjszakán mutatná fel a várt eredményt – részletezte Varga.
|
Schöpflin György az EP Külügyi Bizottságának szavazása után a következőképpen fogalmazott az állásfoglalás javaslatáról: „Az EP Szerbia-jelentése egy útmutató a demokratikus Szerbia irányába, elengedhetetlen feltételekkel a kisebbségi jogok iránt. Fontos tehát, hogy a dokumentumban minden, a szerbiai kisebbségek és így a vajdasági magyarok jogait hátrányosan érintő lépés is megnevezésre kerüljön.” |
