Štefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa hétfőn Belgrádban nyomatékosította, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése a Prishtinával folytatott párbeszédtől és a reformoktól függ.
A bővítési biztos elsőként Tomislav Nikolić szerb államfővel találkozott, aki kijelentette: véleménye szerint Szerbia megérdemli a sokat emlegetett dátum kitűzését. Nikolić elmondta, hogy Szerbia sokat tett az Európai Tanács által megfogalmazott feltételek teljesítésének tekintetében, ugyanakkor a Prishtinával folytatott párbeszéd során az illetékesek nem tehetnek annál többet, mint amit a Szerbiai Képviselőház Koszovóról szóló határozata megenged. Ahhoz, hogy megszülessen a megállapodás, a másik félnek is engedményeket kell tennie. Nikolić abbeli reményének adott hangot, hogy belgrádi látogatása után Füle világosabban látja a dolgokat.
– Belgrád után Füle Prishtinába utazik, ahol az ottani illetékesek vélhetőleg szintén kifejtik a párbeszéddel kapcsolatos meglátásaikat. Belgrád őszintén kezdte meg a dialógust, remélve, hogy végkimenetelként tartósan sikerül megteremteni a békét, a nyugalmat, a biztonságot és a fejlődést a régióban. A kormányfő és jómagam nyilatkozatai nem térnek el egymástól ezzel kapcsolatban. Talán abban különbözünk, hogy jómagam optimistább hangnemben nyilatkoztam azzal kapcsolatban, hogy a felek közös nevezőre juthatnak a Koszovóról szóló határozat mentén. A szerb államvezetés egységes, a tárgyalások alapját képező Koszovóról szóló határozatot mindenki tiszteletben tartja. Elődeimmel ellenben nem bujkálok. Egyesek az alkotmány, mások különböző tisztségviselők mögé bújtak. Az általam előterjesztett Koszovó-ügyi tervvel politikai karrieremet kockáztattam. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy politikai karrierem jelentéktelen a Balkánon megteremtendő békéhez és stabilitáshoz képest – nyilatkozta Nikolić.
A szerb államfő biztosította Füle bővítési biztost, hogy Szerbia mindennemű párbeszédre hajlandó, és kész az eddigieknél többet tenni. Ennek értelmében a szerb állam úgy véli, jogos az álláspont, hogy az ország megérdemli a csatlakozási tárgyalások megkezdését – hangsúlyozta Nikolić.
Ehhez kapcsolódóan Füle közölte: Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselővel őszintén kívánják, hogy Szerbia integrációs igyekezetét siker koronázza.
– Tudom, mindannyiukat az érdekli, hogy Szerbia júniusban elnyeri-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Amint azt már elmondtam, ez attól függ, hogy Belgrádnak sikerül-e előrelépést és eredményeket felmutatnia a Prishtinával folytatott párbeszéd tekintetében, és mennyire fektetnek hangsúlyt Szerbiában a belső reformok végrehajtására. El kell ismernem, hogy Szerbia már mostanra előrelépést produkált a koszovói kérdés megoldásával kapcsolatban. Az Európai Bizottság április 16-án bemutatandó országjelentésében számba vesszük az országban végrehajtott összes reformot. Az igazságügy, a korrupcióellenes stratégia és a sajtószabadság terén fokozni kell a munkát – összegezte Füle.
A bővítési biztos szerint a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat normalizálódását illetően fontos esemény volt Nikolić és Atifete Jahjaga államfők találkozója a közelmúltban.
Belgrádi látogatásának folytatásában Füle Ivica Dačić miniszterelnökkel ült tárgyalóasztalhoz. A szerb kormány első embere szintén elégedett hangnemben nyilatkozott Szerbia európai integrációjának az üteméről és a Brüsszelben lefektetett feltételek teljesítéséről. Az integráció folytatásának szempontjából a Belgrád és Prishtina közötti viszony tartós és fenntartható javítása a legfontosabb – mondta Dačić is, hozzátéve: ez nem csak az EU-integráció miatt lényeges, hanem azért, mert a koszovói kérdés Szerbia objektív problémája.
Aleksandar Vučić kormányalelnök a Fülével folytatott beszélgetés után Nikolićhoz és Dačićhoz hasonlóan kijelentette: Szerbia sokat haladt előre az európai úton, a Prishtinával folytatott tárgyalások során Belgrád több engedményt is tett, ugyanakkor Prishtinának is hajlandónak kell lennie a kompromisszumokra.
Koszovó témájához kapcsolódóan Krstimir Pantić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőhelyettese a B92 RTV Kažiprst (Mutatóujj) című műsorában vendégeskedve hasonló hangnemben kifejtette: a Belgrád–Prishtina-párbeszéd során eddig csak a szerb fél tett engedményeket, ennek azonban vége, Szerbia nem enged többé. Belgrád elérkezett a piros vonalhoz, ezen túlmenően minden engedmény Koszovó függetlenségének az elismerését jelentené – mondta Pantić.
Pantić szerint Nikolić arra számít, hogy a nemzetközi közösség nyomásgyakorlással kísérli meg rávenni Prishtinát arra, hogy fogadja el a szerb fél követeléseit a koszovói szerb községek közösségének megalakításával kapcsolatban. Pantić ugyanakkor kételyeinek adott hangot, hogy a nemzetközi közösség bármiféle nyomást gyakorol majd Prishtinára. Az USA és az EU tagállamainak egy része egyértelműen Prishtina oldalán áll – szögezte le Pantić.
– Az albánok nem mutatnak hajlandóságot a kompromisszumra, csak arról beszélnek, hogy Koszovó független ország, hogy minden döntésnek összhangban kell lennie a koszovói alkotmánnyal, de egyébként jószomszédi viszonyokat kívánnak ápolni Szerbiával. Mellesleg az utóbbi napokban a sajtóban sokat emlegetett megállapodástervezet már egy évvel ezelőtt megszületett, egyesek azonban csak most szivárogtatták ki. Ebben a dokumentumban a szerbek lakta észak-koszovói községeket valóban európai régióként emlegetik. Az albánok azért szivárogtatták ki a dokumentumot, hogy időt vásároljanak, mivel nem hajlandók beleegyezni a Szerbia által követelt szerb községek közösségének a megalakításába. Az albán fél az észak-koszovói határátkelőkön fizetendő adóval kapcsolatos megállapodást sem tartja tiszteletben. Brüsszelben a felek megegyeztek abban, hogy ez az adó egy külön alapba folyik be, majd innen az észak-koszovói szerb községekbe kerül. Az albán fél azonban a mai napig nem hozta létre az alapot – részletezte Pantić.
A Koszovó-ügyi iroda vezetőhelyettese szerint a párbeszéd következő körében, március 20-án, nem várható lényegi előrelépés.
