Ahogyan arról már lapunk tudósított, hétfőn és kedden került sor Brüsszelben az Európai Parlament és a Szerbiai Képviselőház küldöttségének hetedik együttes ülésére. Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a szerbiai parlament Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettese, aki immár hatodik alkalommal vett részt az együttes ülésen, lapunknak nyilatkozva elmondta: az eddigiekhez képest talán azt volt a legnagyobb változás, hogy nem a koszovói kérdés szőtte át a napirend miden egyes témáját.
A korábbi évekhez hasonlóan Koszovó témája mellett a szervezett bűnözés és a korrupcióellenes küzdelem, az igazságügy reformja, Vajdaság autonómiájának a kérdése, valamint az emberi és kisebbségi jogok témája szerepelt napirenden, magyarázta Varga, hozzátéve: az igaz, hogy ezúttal is Koszovó állt középpontban, ugyanakkor, amikor mondjuk az igazságügy reformjáról volt szó, akkor csakis arról beszélgettek a felek, nem jelent meg ott is árnyként Koszovó. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy az elmúlt fél évben a szerbiai Koszovó-politika egyre inkább kezd beletörődni a valóságba és egyre inkább hajlandó a kompromisszumra, fejtette ki Varga, mondván: így sikerült elkerülni azokat a kényes, kellemetlen, feszültséggel teli pillanatokat, amelyek korábban rendre megismétlődtek a parlamenti delegációk kétnapos találkozóin.
– Az igazságügy reformjához kapcsolódóan elhangzott, hogy ezt milyen rosszul hajtották végre 2008-ban és 2009-ben. Kiderült, hogy míg közvetlenül a reform előtt 2,9 millió lezáratlan bírósági ügyet tartottak nyilván Szerbiában, addig most 3,3 millióról tudnak az illetékesek. Persze a szerbiai fél azt is elmondta, hogy milyen módon kívánja kijavítani a rossz reformot. Többek között elhangzott, hogy készül az új bírósági hálózat és egy teljesen új igazságügyi stratégia. Fontos, hogy a szerb kormányt a kétnapos ülésen az igazságügyi miniszter képviselte, ezért is kapott ez a téma fontos helyet a beszélgetésekben. Vajdaság témájához kapcsolódóan jómagam a Szerbiai Alkotmánybíróság tavalyi döntése okozta nehézségekről beszéltem. Elmondtam, hogy milyen következményei vannak annak, hogy az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény 22 rendelkezését és ezzel megsemmisítette a tartomány 34 hatáskörét. Ebből a helyzetből úgy lehet kilábalni, ha a köztársasági és a tartományi kormány képviselői tárgyalóasztalhoz ülnek. Az alkotmánybírósági döntés indoklása lehetővé tenné, hogy a korábbi megfogalmazás módosításával és egyéb jogtechnikai megoldások alkalmazásával majdnem minden hatáskört visszaállítsanak. Az együttes ülés zárónyilatkozatában a felek felhívják a köztársasági és a tartományi kormány figyelmét a probléma megoldását szolgáló dialógus mielőbbi elkezdésének a fontosságára. Az egyik örökzöld témáról, a Vajdaság pénzeléséről szóló törvény hiányáról, idén is beszéltem. A kormány legújabb akcióterve szerint az idei év közepéig készül el a szóban forgó jogszabály első tervezete. A kisebbségi kérdésekhez kapcsolódóan elmondtam, hogy megkezdődött a nemzeti tanácsokról szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek az alkotmányossági felülvizsgálata. Meglátjuk, hogy ebben a tekintetben milyen álláspontra helyezkedik az alkotmánybíróság. Fontos elmondani, hogy a Vajdaság hatásköreiről és a nemzeti tanácsokról szóló törvények között van egy nagy különbség: a vajdasági autonómia esetében a törvény nem tiltja a szerzett jogoknak a csökkentését, a kisebbségi jogok esetében viszont Szerbia alkotmánya tiltja ezt. Nem árt felhívni a figyelmet erre a részletre. A készülő tájékoztatási törvényről is beszéltem. Elmondtam, hogy mekkora problémát jelentene, ha a jogszabály végleges javaslatának értelmében az állam az elkövetkezendőkben nem támogathatná közvetlen módon a kisebbségi médiumokat. Az sem lenne jó megoldás, ha a törvény nem tenné lehetővé a regionális önkormányzati alapítású elektronikus médiumok működését – összegezte Varga.
A Vajdaságban uralkodó rossz közbiztonsági körülmények szintén téma tárgyát képezték az együttes ülésen. Varga szerint ezzel kapcsolatban valós képük van a brüsszeli illetékeseknek: nem vélik úgy, hogy ott tartanánk, ahol 2004-ben, vagy 2005-ben tartottunk, ugyanakkor mindenki látja, hogy az elmúlt hónapokban megnövekedett az egyedi esetek száma. Ebben a témában nagyon fontosak voltak a magyarországi európai parlamenti képviselők által benyújtott módosítási javaslatok, amelyek belekerültek a zárónyilatkozatba, hangsúlyozta Varga, aki szerint ebben a témában az az egyik legnagyobb gond, hogy nem ismerjük ezeknek az ügyeknek a tekintetében az ügyészi és a bírósági fázis kimenetelét. Az egyik elfogadott módosítási indítvány ennek értelmében pont azt mondja ki, hogy jöjjön létre egy olyan nyilvántartás, amelyből nyomon követhetnénk a támadások, incidensek számát, és amely világos képet teremtene az állam fellépési módjának tekintetében – nyilatkozta Varga.
