A Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának csütörtöki ülésén Suzana Grubješić, a szerb kormány európai integrációval megbízott alelnöke beszámolt a 2008 júliusa és 2012. december 31. között hatályos nemzeti jogharmonizációs tervről. A dokumentumba foglalt terveket összességében 88 százalékban sikerült teljesíteni.
Varga László, a parlament Európai Integrációs Bizottságának az elnökhelyettese lapunknak nyilatkozva elmondta: igaz, hogy az utóbbi hónapokban valamelyest csökkent a jogharmonizáció üteme, ugyanakkor a korábbi években is az év utolsó negyedében lassultak le ezek a folyamatok.
Az ülés folytatásában a következő négy évre szóló jogharmonizációs tervről volt szó. Ebben szerepelnek az integráció érdekében elfogadandó törvények, törvénynél alacsonyabb rendű jogszabályok, különböző stratégiák, akciótervek.
Szembetűnő, hogy a vajdasági autonómiával kapcsolatos két fontos törvényalkotási feladatcsomag nem került bele a jogharmonizációs tervbe – nyilatkozta Varga.
– Tény, hogy a vajdasági autonómia szempontjából nincsen európai uniós joganyag, nincsen olyan jogharmonizációs kötelezettség, mint mondjuk amilyen a környezetvédelem vagy az élelmiszer-biztonság tekintetében van. Ugyanakkor a jogállam működése alapvető kritérium a csatlakozás folyamán, így nem véletlen, hogy a Vajdaság autonómiájával kapcsolatos problémák minden uniós dokumentumban megjelennek. Számomra éppen ezért érthetetlen, hogy miért nem került bele a jogharmonizációs tervbe a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény meghozatala. Az is felfoghatatlan, hogy a Vajdaság hatásköreiről szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata után előállt helyzet kezelésének a módja szintén nem kapott helyet ebben a dokumentumban. Egyrészről a hatáskörökről szóló törvény módosítása vált szükségessé, másrészről, pedig ha az alkotmánybírósági határozat alapján az autonómia helyreállítása a cél, akkor más egyéb jogszabályokat is módosítani kellene. Ez a problémacsomag így összességében hiányzik a jogharmonizációs tervből, és így az elfogadási határidők is hiányoznak. Minderre vonatkozólag kérdéseket fogalmaztam meg az ülésen, választ azonban nem kaptam. A kormányalelnök asszony annyit közölt, hogy a kormány tisztában van a felvázolt problémák súlyosságával, ugyanakkor nincsenek értesülései arról, hogy ezeket mikor oldják meg – összegezte Varga.
Ugyanaznap a parlament Igazságügyi Bizottsága is összeült. Itt egyebek mellett a megreformált igazságügyet megreformálandó törvénycsomagról volt szó. A 2008-ban, illetve 2009-ben végrehajtott sikertelen igazságügyi reform sok elemét megismételve kell kijavítani a hibákat – magyarázta Varga, aki tagja az Igazságügyi Bizottságnak.
Varga szerint igencsak aggasztó volt a Bírósági Felső Tanács (VSS) jelen levő elnökhelyettesének a nyilatkozata. Az elnökhelyettes kész tényként közölte, hogy jelenleg 34 alapfokú bíróság működik az országban, a jövőben pedig további 33 fog működni. Ezt úgy közölte, hogy mintha a döntés már megszületett volna – értékelte Varga.
– Az elnökhelyettes azt is elmondta, hogy az alkotmánybíróság tavalyi döntésének alapján visszahelyezett több száz bírót már elkezdték felosztani ebben az új bírósági hálózatban. Ha ez így van, akkor az nem jó, hiszen gyakorlati értelemben a köztársasági parlament nem dönthetne az alapfokú bíróságok számáról. 2008-ban ugyanez volt a probléma: amikor a kormány benyújtotta javaslatát, hogy a meglévő 138 alapfokú bíróságból csupán 34 maradjon, akkor azon a törvényjavaslaton egy vesszőt sem lehetett módosítani. Ha ez a gyakorlat megismétlődne, akkor az szerencsétlen kezdete lenne az igazságügyi reformot megreformáló reformnak. Azt egyébként még nem tudni, hogy Vajdaságban hol áll vissza alapfokú bíróság, csak a számok ismeretesek, viszont rövidesen kiderül a kormány hivatalos javaslata. Az biztos, hogy a VMSZ továbbra is kiáll azon követelése mellett, hogy ott, ahol jelentős számban élnek magyarok, ott önálló bíróság működjön, illetve kisebb község esetén bírósági egység – magyarázta Varga.
