A tartományi szervekben alkalmazott, hosszú évek során építgetett foglalkoztatási rendszer egy csapásra összeomlott, amikor a Szerbiai Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a vajdasági hatásköri törvény több mint húsz rendelkezését. Ezt megelőzően, már az előző kormány idején elkezdtek a szakértők dolgozni a helyi önkormányzatoknál dolgozókról szóló jogszabály tervezetén, mivel azonban tavaly a tartományi adminisztráció foglalkoztatottjai is modern törvényes keret nélkül maradtak, a munkát szinte újra kellett indítani – kezdetét vette a tartományi és helyi önkormányzati hivatalnokokról szóló törvény tervezetének előkészítési munkája. A javasolt szöveg közvitáját pénteken tartották meg a Tartományi Képviselőház üléstermében.
Vitaindító beszédében Branislav Bugarski tartományi régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkár jelentős előrelépésnek nevezte a jogszabály megszületését, s pozitívan értékelte, hogy annak kidolgozása során magas színvonalú együttműködést sikerült megvalósítani a köztársasági régiófejlesztési és helyi önkormányzati minisztériummal, melynek szakértői teljesen nyitottak voltak a tartományi javaslatok iránt.
Deli Andor magiszter tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár arra emlékeztetett, hogy a tartományi vezetőség eleget tett az alkotmánybíróság meghagyásainak, ezzel azonban két évtizedet lépet vissza, hiszen ismét a még 1991-ben meghozott köztársasági törvény szerint kellett szabályozni a foglalkoztatást az adminisztrációban. Olyan kihívásokkal találtuk szembe magunkat ismét, amelyeket már jó néhány évvel korábban sikerült legyőznünk – fogalmazott Deli. A helyi önkormányzat hivatalnokairól szóló törvénytervezet készítése során így felismerték annak abszurdumát, hogy a községek új, modern jogi keretbe léphetnek, a tartomány pedig mindeközben 1991-ben vesztegel tovább. Ennek a felismerésnek és a közös munkának az eredménye a közvita tárgyát képező törvénytervezet – értékelte a közigazgatási titkár.
Mint elhangzott, a tartományi szervek számára az egyik kulcskérdést a törvény elkészítése során a tisztségviselők megfelelő besorolása jelentette, ezt az akadályt sikerrel vették, s a jogszabály most különbséget tesz az önálló szolgálatot vezető és a belső egységeket vezető tisztségviselők között. Deli arra is kitért, hogy az új törvény új hivatali besorolási struktúrát alkalmaz, s a munkahelyek feltöltése, azaz a káderkérdések terve esetében is szigorúbb az eljárás, azt ugyanis mindig az aktuális költségvetés szerint alakítják majd. Fontos szerepet kapnak majd a fellebbviteli bizottságok is, melyek a foglalkoztatottak panaszait illetően lesznek kötelesek eljárni. Deli szerint a bérekről szóló jogszabály meghozása jelenti majd a hivatalnokokat érintő törvényes háttér egészének rendezését, lezárását.
A közvita során Saša Mogić régiófejlesztési és helyi önkormányzati miniszterhelyettes is annak fontosságát hangsúlyozta, hogy két évtized elteltével végre megfelelő módon szabályozzák a szóban forgó témakört. Mint mondta, a törvény célja hosszú távon szavatolni az adminisztráció folyamatos fejlődését. Jelentősnek nevezte a szakmai továbbképzések intézményesítését a törvényben, mert ezzel véleménye szerint az adminisztráció professzionálisabbá és politikamentesebbé válhat. A fegyelmi eljárások módszereinek pontosítását is a törvény egyik fontos elemeként említette.
A községek az elmúlt években fokozatosan egyre nagyobb hatáskörökre tettek szert, felelősségük is egyre nagyobb lett, ezt azonban mindeddig nem követte megfelelő jogi háttér – jelentette ki Nikola Tarbuk, a Városok és Községek Állandó Értekezletének főtitkár-helyettese. A helyi önkormányzatok hivatalaiban, mint mondta, a nem megfelelő szakmai képzettség és a munka értékelési rendszerének hiánya jelentik a legnagyobb gondokat. Aláhúzta, hogy az elfogadásra váró jogszabály feladata lesz a gyakorlatban megmutatkozó egyéb hiányosságok pótlása is.
