A szerb államvezetés kitörő örömmel fogadta az Európai Tanács pénteki döntését, hogy Szerbia legkésőbb 2014 januárjában megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Ivica Dačić miniszterelnök kijelentette: Szerbia megnyitotta a tagfelvételi tárgyalásokat. Míg az európai uniós tagállamok vezetőinek legtöbbje gratulált a szerb kormány tagjainak, addig Angela Merkel német kancellár az EU-csúcsot követően nyomatékosítani igyekezett, hogy ha a szerb államvezetés nem alkalmazza a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodást, akkor januárban nem kezdődhetnek meg a tárgyalások.
Varga László, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettese lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy az EU állam- és kormányfői pénteken döntést hoztak arról, hogy elkezdődhetnek a tagfelvételi tárgyalások Szerbiával. A tárgyalások legkésőbb jövő év januárjában kezdődnének el, ugyanakkor a legkésőbb megfogalmazás a gyakorlatban a legkorábbi időpontot is magába foglalja, magyarázta Varga.
Varga László elmondta, hogy decemberben az EU-csúcson az állam- és kormányfőknek még el kell fogadniuk az Európai Bizottság által addig kidolgozott uniós tárgyalási keretet, vagyis a szabályrendszert, amelynek mentén folynak majd a tárgyalások.
– Ha döntéshozatali szempontból vizsgáljuk, akkor valós a megállapítás, hogy az EU semmiféle újabb feltételt nem szabott meg, és semmilyen újabb értékelése nem lesz annak, hogy Szerbia alkalmas-e a tárgyalások megkezdésére. Ugyanakkor az a tény, hogy a tárgyalási keretet az állam- és a kormányfők fogják elfogadni, gyakorlati szempontból magában hordozza azt a lehetőséget, hogy decemberben az állam- és kormányfők ezt ne fogadják el. Ilyen szempontból érdemes értelmezni a német kancellár asszony szavait, hiszen a gyakorlatban ez jelentheti azt, hogy decemberben olyan döntés születik, hogy Szerbia mégsem kezdheti meg januárban a csatlakozási tárgyalásokat. Az egyetlen feltétel, amely nem új, az a Koszovóval kötött megállapodások, elsősorban a brüsszeli megállapodás zökkenőmentes végrehajtása a szerb és a koszovói kormányfők által május 26-án elfogadott menetrend alapján. Innentől kizárólag Szerbián múlik, hogy januárban valóban megkezdődnek-e a tárgyalások az EU-val. Csak Szerbia tudja elrontani a dolgokat. Az viszont nem történhet meg, hogy mondjuk a német parlament novemberben ismét összeüljön megvitatni, Szerbia alkalmas-e a csatlakozási tárgyalások megnyitására – magyarázta Varga.
Azzal kapcsolatban, hogy mi történhet akkor, ha Szerbia nem alkalmazza kellőképpen a brüsszeli megállapodást a decemberi EU-csúcsig, amikor az unió tárgyalási keretét kellene elfogadni, Varga kifejtette: ha a megállapodás elkövetkezendő időszakban teljesítendő elemei nem valósulnak meg az elkövetkező időszakban, akkor nemcsak Németország tagadja meg a hozzájárulást a tárgyalások megkezdéséhez, hanem a többi tagállam is. A pénteki döntést 27 tagállam konszenzussal hozta meg, és innentől kezdve nem merülhet fel újabb kérdésként, hogy a megállapodás alkalmazása nélkül esetleg elkezdődhetnek-e a tárgyalások, emelte ki az integrációs szakember. Péntek előtt még ez is egy reális opció volt, és egyes uniós tagállamok szerint Szerbia akkor is megkezdhette volna a tárgyalásokat, ha decemberig nem alkalmazza következetesen a brüsszeli megállapodást.
Tekintettettel arra, hogyan zajlott a koszovói párbeszéd az utóbbi egy évben, és tekintettel arra, hogy jól látható az államvezetés hajlandósága a megbeszéltek végrehajtására, nem valószínű, hogy Szerbia az elkövetkező hónapokban obstruálná az általa is aláírt megállapodásnak a végrehajtását, véli Varga, aki szerint ilyen értelemben többé-kevésbé biztosra vehető a januári első tárgyalási forduló.
– Ami magát a brüsszeli megállapodást illeti, annak minden egyes szakasza egyforma értékű, és minden egyes szakasza jelentős. Persze vannak olyan mondatok, amelyeknek kisebb a súlyuk, és olyanok is, amelyeké nagyobb. Három témát emelnék ki kulcsfontosságú kérdésként. Az első az Észak-Koszovóban működő szerbiai rendőrségi, biztonsági struktúrák megszüntetése és tagjaik beolvasztása a koszovói struktúrákba. Ez a folyamat már el is indult, néhány helyen bezárták a rendőrség ottani kirendeltségeit. A másik kérdés az igazságszolgáltatás: az Észak-Koszovóban működő igazságszolgáltatási rendszert be kell integrálni a koszovói rendszerbe az elkövetkezendő fél évben. Nagyon hamar kiderül, hogy ez sikerülni fog-e. Az ottani bíróságok egy ideje egyébként már nem fogadnak újabb ügyeket. A teljes igazság azonban akkor derül ki, amikor a Szerbiai Képviselőházba megérkezik a bíróságok székhelyéről és területéről szóló új törvény. Az új törvényben és a bírósági hálózatban már nem kellene, hogy ott legyenek a koszovói bíróságok. A harmadik kérdés az önkormányzatok, vagyis a helyi választások kérdése. Valamikor ősszel, valószínűleg novemberben önkormányzati választásokat kell tartani egész Koszovóban a koszovói törvények alapján. A választások sikeressége a szerb önkormányzatokban részben a belgrádi kormánytól, részben pedig az ottani szerb közösségtől függ. Ha az ottani szerb közösség nem lesz hajlandó a választásokra, esetleg bojkottálja azokat, akkor a belgrádi köztársasági hatalomnak meg kell szüntetnie ott lévő helyi önkormányzatait – foglalta össze Varga.
A köztársasági kormány vezető tagjai már hetekkel ezelőtt bejelentették, hogy június 28. után sor kerül a kormány átalakítására. A sajtó azonban nem áll el azoktól a találgatásoktól, hogy nem sokkal a kormány átalakítása után vagy esetleg ahelyett kiírják a rendkívüli választásokat. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének szempontjából nagyon rossz lenne, ha ez megtörténne, figyelmeztetett az integrációs szakember, mondva: a pénteki döntés után elképzelhetetlennek tartja, hogy rendkívüli választásokra kerüljön sor. Szerbia azzal teljesen komolytalan partnernek bizonyulna, emelte ki Varga.
– Egy komoly partner azért köt megállapodást – jelen esetben a brüsszeli megállapodásra gondolok –, hogy teljesítse azt. Egy választási kampány kellős közepén elképzelhetetlen lenne, hogy az ország megtegye azokat a lépéseket, amelyek megtételére a megállapodásban kötelezte magát. Jómagam abban az esetben sem véltem reálisnak az előrehozott választások kiírását, ha nem született volna meg a pénteki döntés, hiszen a brüsszeli megállapodás akkor is kötelezettsége lett volna a szerb kormánynak. Így pedig, hogy kézzelfogható közelségbe került a csatlakozási tárgyalások megnyitásának perspektívája, nem tudom elképzelni azt a felelős belgrádi politikai vezetőt, aki az előrehozott választások kiírásával mindezt kockáztatná. Akitől ezek a döntések függnek, nyilván megnyerné a választásokat, és azt követően úgy kellene újra tárgyalóasztalhoz ülnie az európai partnerekkel, hogy azok szemében súlyosan megkérdőjeleződne szavahihetősége. Nagyon sok olyan körülmény van, ami miatt szerintem a kormány átalakítása következik majd be – értékelte Varga.
