Az eddigiekben 89 személyt állítottak elő az Európai Unió jelentésében is gyanúsnak nevezett összesen 24 magánosítás kivizsgálása során – jelentette ki hétfőn Belgrádban a korrupcióellenes akcióterv bemutatása során Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes. Mint mondta, az eddig lefolytatott nyomozások alapján elmondható, hogy a gyanúsítottak nyolcvanmilliárd dinárral rövidítették meg az államkasszát. Vučić kijelentette, hogy az év végéig lefolytatnak minden olyan eljárást, melyek szükségességére az EU is felhívta az államvezetőség figyelmét.
A miniszterelnök-helyettes ismertette, hogy törvénybeütköző haszonszerzés vádjával 115 bűnvádi feljelentést tettek, ezek a visszaélések hatvanmilliárd dináros veszteséget okoztak az államnak.
– A bírósági tárgyalások még csak ezután következnek, de véleményem szerint az elhangzott számadatok is híven tükrözik a probléma nagyságát. Az év végéig minden eljárást lefolytatunk, s attól tartok, hogy az anyagi kár összege az említettnél is magasabb lesz majd a folyamat végére – hangsúlyozta Vučić.
Vučić véleménye szerint az állam mélyreható, intézményes korrupcióellenes harcot folytat, mely nem ismer kivételezett személyeket, s ezt bárki könnyen megállapíthatja, hisz szemmel látható tényekről van szó. Megelégedéssel szólt arról, hogy a korrupcióellenes akcióterv sem maradt egyszerű papírra vetett szöveg, és hogy nem kellett hónapokig vagy évekig várni annak megszületéséig.
– A korrupcióellenes küzdelem jelenti a kormány számára a legnagyobb kihívást, legnagyobb problémát. Ideálisnak egy olyan állam nevezhető, amelyik zérótoleranciát alkalmaz a korrupcióval szemben: ez a célunk, e felé kívánunk haladni – fogalmazott Aleksandar Vučič.
KÉTELYEK KIZÁRVA
Az akcióterv részleteiről szólva Nikola Selaković igazságügyi miniszter elmondta, hogy azt a realitás jellemzi, és megadja a válaszokat azokra a kérdésekre, hogy kinek, mit, hogyan és mikor kell megtennie ahhoz, hogy sikeres legyen a korrupcióellenes harc. Úgy fogalmazott: ez az első alkalom, amikor a minisztérium akciótervet javasol, de közben nem hagy felelet nélkül olyan kulcskérdéseket, amelyek a megoldáshoz vezetnek.
A tárcavezető elmondása szerint a terven mintegy 150 szervezet és intézmény dolgozott. A politikai, pénzügyi, magánosítási, igazságügyi, rendőrségi, területrendezési, sport, oktatási területet, egészségügyi és médiumokat érintő korrupció felgöngyölítésével foglalkozik világosan meghatározva a célokat, az azokhoz vezető intézkedéseket, határidőket és a munkához szükséges anyagi hátteret is. Az akcióterv így például előirányozza a politikai pártokról, illetve az Állami Számvevőszékről szóló törvények hat hónapon belüli módosítását, melynek köszönhetően a számvevőszék a pártok finanszírozását is ellenőrzése alá vonhatja a jövőben. Tervbe vették a korrupcióellenes harccal megbízott kormányügynökségről szóló jogszabály egy éven belüli módosítását is azzal a céllal, hogy szélesítsék a vagyonbevallások eljuttatására kötelezett személyek körét, és rendezzék az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat.
SZAVATOLNI AZ INTÉZMÉNYEK ÖNÁLLÓSÁGÁT
Michael Kirby, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete, Peter Burkhard, az EBESZ szerbiai missziójának vezetője és Adriano Martins, az Európai Unió szerbiai küldöttségének helyettes vezetője egyetértettek abban, hogy Szerbia az elmúlt időszakban bizonyította: komolyan fel kívánja számolni a korrupciót. Burkhard elmondta, hogy jelentősek az eddig látott eredmények, és az is, hogy a hatalom fokozni kívánja ennek a küzdelemnek az intenzitását. Példaértékűnek nevezte a bemutatott akciótervet, melynek alapjait, mint mondta, más stratégiák elkészítésekor is alkalmazni lehet.
Kirby és Martins arra figyelmeztettek, hogy a korrupcióellenes harc csak akkor hozhat igazi eredményeket, ha a bírók és ügyészek önállóan, külső befolyás nélkül végzik munkájukat. Martins emlékeztetett, hogy a csatlakozási tárgyalások 23. és 24., jogállamiságra és korrupcióellenes küzdelemre vonatkozó fejezetei kulcsfontosságúak az Európai Unióval folytatott tárgyalások során, és bejelentette, hogy Štefan Füle bővítési biztos belgrádi látogatásakor is az egyeztetések egyik témáját képezik majd ezek a fejezetek.
– A csatlakozás folyamatairól lesz szó csütörtökön. Ezek a folyamatok egymással meglehetősen szoros kapcsolatban állnak: az igazságügy reformjáról, a korrupcióellenes harcról, az állami adminisztráció reformjáról szólnak – húzta alá Martins.
