Štefan Füle bővítési biztos tegnap a Szerbiai Képviselőház elnökével és a parlamenti frakcióvezetőkkel is beszélgetett. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője három témára helyezte a hangsúlyt felszólalása során: a kisebbségi jogok kérdésére, a külföldiek termőföld vásárlási jogára Szerbiában, valamint a Vajdaság autonómiájával kapcsolatos helyzetre.
Az első témával kapcsolatban Pásztor kérdést intézett Füléhez, hogy a most készülő tárgyalási keretben a kisebbségi jogokat megfelelő súllyal kezelik-e majd. Lévén, hogy a kisebbségi jogok a Lisszaboni Szerződés értelmében és a Koppenhágai Kritériumok alapján is az európai uniós csatlakozásnak az egyik legfontosabb elemei, ezért fontos az a kérdés, hogy a Szerbia vonatkozásában kidolgozás alatt álló tárgyalási keret milyen módon foglalkozik ezzel a témával – mondta Pásztor lapunknak nyilatkozva.
– Válaszában Füle biztosított arról, hogy a kisebbségi jogok nagyon hangsúlyos helyet töltenek majd be a csatlakozási folyamatban. A csatlakozási tárgyalások a 23. tárgyalási fejezettel indulnak majd, ez a kisebbségi jogokat is érinti, és ez a fejezet a tárgyalások végéig nyitva marad – mondta Pásztor.
– Ez azt jelenti, hogy a következő években lehetőség nyílik arra, hogy a kisebbségi jogérvényesítés, a vonatkozó törvények alkalmazásának, valamint a jogok bővítésének tekintetében minden kérdés terítékre kerüljön. Arról, hogy külföldiek milyen módon juthatnak Szerbiában földhöz, szintén beszéltem a bővítési biztosnak. A 2008-ban aláírt és ratifikált Stabilizációs és Társulási Megállapodásban az áll, hogy négy évvel a megállapodás hatályba lépése után az uniós állampolgárok ugyanolyan feltételek mellett vásárolhatnak Szerbiában termőföldet, mint a hazai polgárok. Szerbia ilyen tekintetben egyedülálló negatív példa, hiszen tudomásom szerint az EU egyetlen tagországa sem engedte meg a külföldiek földhöz jutását ennyi évvel a csatlakozást megelőzően. Az világos, hogy a megállapodást nem lehet módosítani, ugyanakkor van rá lehetőség, hogy a csatlakozás folyamatában a két tárgyalódelegáció megfelelőbb megoldást találjon. Azt kellene elérni, hogy a külföldiek mégse vásárolhassanak termőföldet zavartalanul 2017 szeptemberétől. Füle biztos azt válaszolta, hogy a tárgyalási folyamatban azok a témák kerülnek megbeszélésre, amelyeket a szerbiai tárgyalódelegáció fontosnak tart, és a megoldásokról szabadon lehet beszélgetni. A VMSZ-nek az egyik kiemelt célja lesz, hogy még 2017 szeptembere előtt olyan formában módosuljanak a szerbiai jogrendnek bizonyos elemei, hogy a mezőgazdaságból élők Vajdaságban ne legyenek kitéve a külföldiek konkurenciájának. Ellenkező esetben nem biztos, hogy azok, akik generációk óta mezőgazdaságból élnek meg, öt-tíz év múlva is megtehetnék ezt – magyarázta Pásztor.
A harmadik téma, amellyel a VMSZ frakcióvezetője megismertette a bővítési biztost, Vajdaság autonómiájához kapcsolódik. Amikor a párt mondjuk a tartomány finanszírozásának a kérdéséről beszél, akkor ezt mindig a joguralom elvéhez kapcsolódóan teszi, mondta Pásztor, hozzátéve: „Mivel a joguralom kialakulása és az állam a joguralom alapján történő működése szintén kiemelt koppenhágai kritérium, ezért feltehetőleg a vajdasági ügyek is rendezésre kerülhetnek a következő időszakban.”
Az EU nem foglalkozik azzal, hogy mennyire széles körű Vajdaság autonómiája, viszont ha a szerbiai alkotmányban az szerepel, hogy 2008 végéig meg kell hozni a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvényt, és ez nem történik meg, akkor nagy csorbát szenved a joguralom elve – magyarázta Pásztor.
– Azt is elmondtam, hogy a VMSZ támogatja Szerbia európai integrációját, ugyanakkor nem csak a cél lebeg a szemünk előtt. Pártunk meggyőződése szerint a célhoz vezető út legalább ugyanolyan fontos. Az előttünk álló évek során, az ország teljes jogú uniós csatlakozásáig számos olyan kérdést tudunk megoldani, amelyek mondjuk a vajdaságiak és a magyarok szempontjából is fontosak. Az uniós tagállamok példájából láthatjuk, hogy amit a teljes jogú tagságig nem lehet megoldani, azt később már borzasztóan nehéz – fogalmazott Pásztor.
