A Magyar Nemzeti Tanács pénteken közvitát szervezett, ahol a tanács 2013 és 2017 közötti időszakra terjedő Népesedési Akciótervének tervezete kapcsán folytattak eszmecserét a részvevők. A közvitára az MNT intézményeinek, valamint a jelentős magyar lakosságot számláló vajdasági önkormányzatok és a szakma képviselőit hívták meg, hogy hozzászólásaikkal még teljesebbé tegyék a dokumentumot.
Komoly érvek hangzottak el amellett, hogy az MNT ne vágja egy ilyen csomós bükkfába a fejszéjét, ezzel kezdte felszólalását dr. Korhecz Tamás, a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatának elnöke, majd hozzátette: az ellenérvek ellenére arra az elhatározásra jutott, hogy a vajdasági magyarok népesedési mutatói egy olyan súlyos és veszélyes problémát jelképeznek, amelyet nem szabad szó és cselekvés nélkül hagyni. A hallgatás és a nem cselekvés bűn, valamint cinkosság, szögezte le Korhecz, mondva: „Erőnkhöz mérten mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a súlyos probléma kezelhetővé váljék. Ellenkező esetben egyszer csak elfogynak a vajdasági magyar újságolvasók és televíziónézők, a színházba látogatók vagy a hivatalnokok.
Nem ez az MNT első olyan vállalkozása, amelyre a kételkedők azt mondták, hogy lehetetlen teljesíteni, folytatta Korhecz, majd hozzáfűzte: „Hiszi, hogy a szakmaiságra alapozott, átgondolt, a minden erőt összefogó, fáradhatatlan munka ezen a területen is sikereket eredményez majd.”
– Ha csupán a puszta születési és elhalálozási számokat vesszük alapul, akkor megállapíthatjuk, hogy évente nagyjából egy nagyobb magyar faluval van kevesebb magyar. Ez nem hungarikum. Ez a jelenség ugyanúgy jelen van az itt élő szerbek, románok vagy horvátok körében is – mondta Korhecz.
A lakosságcsökkenés egy olyan spirál, amelyet ha nem tartóztatunk fel, akkor nem most adja meg a kegyelemdöfést a közösségnek, hanem tíz-tizenöt év múlva, és akkor már nem lehetne kezelni a problémát. Az MNT a középiskolai beiratkozás során az idén azzal szembesült, hogy a kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt most három magyarul is oktató középiskola létezése vált kérdésessé. Elfogytak a gyerekek. Ebben a helyzetben önzés, hazugság és bűn lett volna hallgatni. Ha ebben a kérdésben is sikerül egy irányba mobilizálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, ha az MNT-nek sikerül betöltenie az összefogó erő szerepét, akkor nem marad el a siker. Nem szabad csodákban hinni. Nem szabad azt hinni, hogy a stratégia utolsó évében, 2017-ben, kétszer annyi magyar gyermek jön a világra, mint az idén. Nem azért, mert ezt nem szeretném, hanem azért, mert szerintem az utópiáknak a célként való megfogalmazása hatalmas, ártó csalódást okozhat. Abban azonban hiszek, hogy a stratégia végrehajtásának köszönhetően 2017-ben több magyar gyermek születik majd, mint az idén. Ha csak egyetlen olyan gyermek megszületik, aki a stratégia nélkül nem jött volna a világra, akkor nem éltem hiába. Ha ez motivál bennünket a stratégia végrehajtása során, akkor a siker nem maradhat el – fogalmazott Korhecz.
NAGYCSALÁDOSKÁRTYA ÉS RÉSZMUNKAIDŐ
Magát a stratégia tervezetét Szűcs Balázs, az MNT Közigazgatási Hivatalának általános jogi ügyekkel megbízott tanácsosa ismertette részletekbe menően.
A dokumentum az általános helyzetképpel indít, amelyből kiderül, hogy bár a 2011-es népszámlálási adatok értelmében vannak olyan magyarok lakta önkormányzatok, ahol népességnövekedés volt jellemző, az általános kép mégis lesújtó. A migráció okozta népességcsökkenésre szintén kitér a tervezet.
A következő alfejezetben a köztársasági, tartományi és önkormányzati jogi környezet kerül ismertetésre a jelenlegi támogatási lehetőségek, népességnövekedést serkenteni hivatott intézkedések bemutatásával. Ezt követi a demográfiai helyzetet elemző SWOT-analízis.
A harmadik fejezetben kerülnek összefoglalásra a népesedés területére vonatkozó stratégiai célok: Mérsékelni a gyermekvállalás gazdasági hátrányait és több gyermekbarát munkavállalási lehetőségeket biztosítani; Növelni az anyaság, a gyermekvállalás szellemi, illetve erkölcsi megbecsülését; Támogatni az anyaságra és az apaságra való érettség serkentését; Hozzájárulni az anya és a magzat életének, egészségének megóvásához; Fokozni a gyermekvállalás és a család fontosságának elfogadását az oktatás, valamint a média közreműködésével;
A stratégiai célok megvalósítását szavatoló programok között szerepel az elképzelés, hogy Szabadka, Zenta, Magyarkanizsa, Topolya, Óbecse, Ada, Kishegyes, Csóka, Temerin és Törökkanizsa önkormányzatai saját népesedési akciótervet dolgozzanak ki, és létesítsenek a témában illetékes munkatestületeket, valamint felhasználható költségvetési alapokat.
A másik javaslat, hogy az önkormányzatok alakítsák ki a nagycsaládoskártya és a hozzá fűződő kedvezmények rendszerét. A nagycsaládos kártyát az önkormányzat közigazgatási hivatala adná ki. Nagycsaládnak számít az a család, amelyben az apa és az anya, vagy a gyermekét egyedülállóként nevelő anya legalább három kiskorú, közös gyermeket nevel egy háztartásban. A kártyát a nagycsalád minden tagja kiválthatná, szimbolikus illeték megfizetése mellett, ami a kártya kibocsátásának költségeit fedezné.
A nagycsaládos kártya tulajdonosa ingyenesen vagy kedvezménnyel válthatna belépőjegyet az önkormányzati rendezvényekre, az önkormányzat által alapított intézmények rendezvényeire, és kedvezmény mellett vehetné igénybe az önkormányzati vállalatok szolgáltatásait. A kedvezmény az érvényes ár legalább 30–50% tenné ki. A nagycsaládos kártya pénzben kifejezhető kedvezményre jogosítana egyebek mellett a városi tömegközlekedés díjának megfizetésekor, a sportlétesítmények igénybevételekor, a városi alapítású művelődési intézmények rendezvényein való részvétel esetén, az iskoláskor előtti intézmények szolgáltatási díjának a megállapításakor, a kommunális szolgáltatások díjának megállapításánál, valamint a helyi adók megállapításánál.
A másik program értelmében az önkormányzati közigazgatásban, közvállalatokban és a közintézményekben serkenteni kell a kisgyermekes anyák foglalkoztatását, akár külön munkahelyek létesítésével. Az intézkedések a legkevesebb három kisgyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatását serkentenék, olyan munkakörülmények és munkahelyek létesítésével, amelyek lehetővé tennék, hogy a többgyermekes édesanyák ne kerüljenek többszörösen hátrányos helyzetbe, és ne kelljen a munka miatt lemondaniuk a családalapításról és a gyermekáldásról. Ezeken a munkahelyeken az édesanyákat nem teljes, hanem napi 5-6 órás munkaidővel foglalkoztatnák, de munkájukért teljes bért kapnának. A részmunkaidős foglalkoztatáson kívül a távmunkát is lehetővé kellene tenni a többgyermekes édesanyák számára, amennyiben ezt az adott nők munkájának természete lehetővé teszi – áll a stratégia tervezetében.
A következő fejezet részletezi a vajdasági magyar médiára vonatkozó intézkedéseket, tartalomterveket. A célirányos, az anyaság és a nagycsalád szépségét, előnyeit, megtartó erejét bemutató médiatartalmakon kívül fontos a pozitív irányba történő szemléletváltás, hiszen világvége-hangulatban nem lehet fokozni a gyermekvállalási kedvet – fogalmaztak a dokumentumban.
A soron következő fejezet az MNT alapította, illetve társalapította közintézmények által közvetlenül foganatosított és végrehajtott népesedésnövelő intézkedések terveit taglalja.
A stratégia értelmében az MNT a jövőben két díjat hozna létre. Az egyiket a leginkább családbarát önkormányzatnak, a másikat egy példamutató nagycsaládnak ítélné oda évente, először 2014-ben, az anyák nemzetközi napján.
A tanács felkarolná az abortuszellenes, „Adj esélyt az életnek” elnevezésű programot, hiszen a terhességmegszakítások magas száma is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy fogy a nép, a magyarság Vajdaságban.
A stratégia értelmében az MNT nagy hangsúlyt fektetne az olyan iskolai műhelyek megszervezésére, amelyeken az előadók a családalapításra és az anyaságra készítenék fel a fiatalokat.
A dokumentum a civil szervezeteknek, az egyházaknak és a magánvállalatoknak is intézkedéseket javasol.
„A NŐ NEM TERHES”
A folytatásban felszólaló önkormányzati képviselők többsége szükségesnek és támogatandónak nevezte a stratégiát. Fontos volt elkezdeni beszélni erről a témáról, és megkísérelni pozitív irányba terelni a vajdasági magyarság népesedési mutatóit – hangzott el. Az önkormányzati képviselők legtöbbje kiemelkedően nagy hangsúlyt fektetne az általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályos, valamint a középiskolák diákjainak célirányos oktatására, tájékoztatására, hogy felvilágosultak és felkészültek legyenek, mire eljön életükben a családalapítás, illetve a gyermekvállalás ideje.
Mindannyian fontosnak tartják a média aktív szerepvállalását, a nagycsaládos lét szépségének, előnyeinek bemutatását a vajdasági magyar tájékoztatási eszközökben.
A családbarát munkahelyek, a részmunkaidő vagy a távmunka vitathatatlanul szükségesek, hiszen jelentősen megkönnyítik a kisgyermekes anyák munkavállalását – értettek egyet az önkormányzatok képviselői.
Rácz Szabó László, az MNT tagja felszólalásában átfogónak és ötletgazdagnak nevezte a stratégia tervezetét. Rácz Szabó emlékeztetett, hogy valamikor a vajdasági magyar családokban nem ment ritkaságszámba, hogy hat-hét vagy olykor akár tíz-tizenkettő gyermek is világra jött. Mindez a múlt század hatvanas éveitől kezdett el ritkaságszámba menni, magyarázta az MNT tagja, mondva: érdekes lenne tudományosan megválaszolni, hogy mivel magyarázható mindez.
Rácz Szabó személyes véleménye az, hogy a jelenség az értékrend változással magyarázható. Az embereknek ismét meg kellene érezniük, hogy egy család felmérhetetlenül nagyobb örömöket nyújt, mint mondjuk egy kocsmai iszogatás vagy egy új televízió – emelte ki Rácz Szabó.
– Példának okáért, a bosnyákoknál és a romáknál nem történt meg ez a szemléletváltás és értékrendváltozás. Ezek a családok átlagban nagyon szegények, mégis sok gyermeket nevelnek, hiszen továbbra is azt vallják, hogy a család biztosítja minden ember számára az alapot és a biztonságot – fogalmazott Rácz Szabó.
A felszólaló szerint kollektív szótárunkból törölni kellene a terhes szót, hiszen a nő, amikor gyermeket vár, áldott állapotban van. Az asszonyokkal éreztetni kell, hogy amikor gyermeket hordanak a szívük alatt, az valami különleges és egyedülálló – hangsúlyozta Rácz Szabó.
A felszólalók konstruktív jellegű meglátásait és ötleteit az MNT illetékesei beleépítik a stratégia tervezetébe. A dokumentum a tervek szerint az MNT július végi ülésén kerül elfogadás céljából napirendre.
