Tomislav Nikolić szerb államfő csütörtökön bemutatta az ellenzéki pártok elnökeinek a Koszovó-ügyi terv tervezetét.
A Beta hírügynökség a dokumentumba való korábbi betekintésre hivatkozva arról tudósított, hogy a tervben Szerbia magas fokú területi és politikai autonómiát követel az összes szerbek lakta koszovói község számára. A tervben állítólag Katalóniát említik követendő példaként, illetve modellként. Szerbia követeli, hogy Koszovó a lehető legmagasabb szintű törvényekkel szavatolja az autonómiát. Az elképzelések mögé a nemzetközi közösségnek is fel kell sorakoznia – áll állítólag a dokumentumban.
Koszovó négy, többségében szerbek lakta északi községe mellett egyebek mellett Gračanica és Štrpce községek számára is autonómiát követelnek. A kisebb szerb enklávék, mondjuk falvak, tekintetében Szerbia a községi státus odaítélését kéri.
– Az autonóm szerb községek hatásköre az oktatásra, az egészségügyre, a bíróságokra, a belügyre, a sportra, a kultúrára, a környezetvédelemre, a területrendezésre, a mezőgazdaságra, az erdészetre, a bányászatra, az energetikára, a telekommunikációra, a kereskedelemre, a gazdasági és költségvetési politikára is kiterjedne. Az autonóm szerb községek számára Prishtinának közvetlen közreműködést kell lehetővé tennie Belgráddal. Szerbia továbbra is költségvetési pénzzel kívánja támogatni a koszovói szerb községeket. Az autonóm szerb közösség önállóan döntsön a választásokról és az őket képviselő jelképekről. Az, hogy milyen módon szervezzék meg a szerbek képviselőinek megválasztását, politikai párbeszéd során dől majd el – olvasható állítólag a tervben.
Daniel Serwer amerikai elemző szerint egy ilyen tartalmú Koszovó-ügyi terv kedvezőtlenül befolyásolja majd a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédet. Azok, akik azt hitték, hogy Szerbia engedett Koszovóval kapcsolatban, nagyon csalódottak lehetnek a terv átolvasása után – állapította meg Serwer.
FONTOS A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG VÉLEMÉNYE
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az államfővel folytatott beszélgetés után lapunknak nyilatkozva elmondta: a köztársasági elnök szeretné, ha konszenzus alakulna ki a dokumentum tekintetében. Ez támogatható szándék – fűzte hozzá Pásztor, aki a kilencoldalas terv részleteiről egyelőre nem tudott nyilatkozni, mert mint mondta, ezt csak egy részletesebb áttanulmányozás után teheti majd meg.
– Nikolić elnök azt is elmondta, hogy az eddig lebonyolított egyeztetések után számára úgy tűnik: jó eséllyel alakul ki konszenzus. Nikolić elnök szavai szerint a Koszovó-ügyi terv a teljesség igényével lép fel, hogy megszüntesse a veszélyt, amelyet a témák parciális feldolgozása, megtárgyalása rejt magában. Ha a kérdésekről parciálisan tárgyalnak, akkor folyamatosan plusz engedményeket kellene tenni és Szerbia így lassan kiszorulna ebből a történetből. Az elnök elmondása szerint a dokumentum az élet minden elemére kitér. A kiinduló pontok egyrészről a szerb alkotmány, másrészről pedig az ENSZ 1244-es határozata. Nikolić elnök elmondása szerint Szerbia lényegi autonómiát kér a szerb községek számára. Szerbia ugyan nem ismerné el Koszovó függetlenségét, de Koszovó jóformán minden tekintetben független volna. Az volna a cél, hogy Koszovónak ne legyen hadserege és a nemzetközi békefenntartó erőkön kívül ne legyen ott semmiféle más hadsereg. Szinte teljesen biztos, hogy Szerbia megadná Koszovónak a pozícióit a különböző nemzetközi szervezetekben. Ez a realitások mezején van pillanatnyilag. Fontos volna, hogy Koszovó területe úgy regionalizálódjon, hogy létre jöhessen egy olyan autonóm térség, ahol a koszovói szerbek élnek többségben. Ezeknek a térségeknek széleskörű autonómiát irányoznak elő, beleértve egyfajta pénzügyi autonómiát is. Az is egy elképzelés, hogy Koszovónak kétkamarás parlamentje legyen: az egyik a polgárok tanácsa, a másik a régiók tanácsa. Ezek azok az alapvető elemek, amelyeket az államfő kiemelt. Első látásra valóban egy aránylag átfogó dokumentumról van szó. Hiszem, hogy nem csak a parlamenti pártokkal folyik a dokumentumról az egyeztetés, hanem nemzetközi szinten is, és ilyen módon, közvetetten, esetleg a koszovói albánokkal is folyik az álláspontok egyeztetése. Ha lezárul a konzultáció, akkor a Koszovó-ügyi terv a parlament elé kerül, majd ha elfogadják, akkor ez alapján elkészülhet a Koszovóról szóló törvény is. Véleményem szerint ennek a kérdésnek a kezelésében a szerb belpolitika ilyen messzire még soha nem ment el. A realitásokat teljes meztelenségükben kezelik és az elmondottak alapján olyan megoldások is vannak a dokumentumban, amelyeket az elmúlt években hihetetlen agresszivitással utasítottak el a szerb belpolitikai színtéren. Ilyen vonatkozásban jó lenne, ha a dokumentum sikeres lenne és levenné vállunkról a súlyos terhet. A VMSZ részletesen áttanulmányozza a dokumentumot és ezt követően bővebben is nyilatkozhatunk. Azzal kapcsolatban, hogy pártunk támogatni fogja-e a tervet, szintén korai lenne nyilatkozni. Amit eddig hallottam, az számomra elfogadható – részletezte Pásztor.
A VMSZ elnöke szerint az igazi kérdés az, hogy a nemzetközi közösség hogyan fogadja a dokumentumot. Ez jelentősen meghatározza majd a terv sikerességét, mondta Pásztor, hozzátéve: mindannyiunk érdeke egy olyan terv, amelyet Szerbia is elfogadhatónak tart és a nemzetközi közösség is, mivel így esély teremtődne a nyitott kérdések lezárására. Pásztor szerint a dokumentum ilyen vonatkozásban erre esélyt ad.
Kérdésünkre, hogy a Koszovó-ügyi terv tervezete Szerbia autonóm tartományán, Koszovón, belül említi-e a szerbek autonómiáját, vagy a független Koszovó állam keretein belül, Pásztor közölte: ezek nagyon fontos kérdések, amelyeket csak részletes áttanulmányozás és szövegértelmezés után lehet megválaszolni. A terv abból indul ki, hogy a szerb alkotmány preambulumának értelmében Szerbia nem ismerheti Koszovó függetlenségét, fűzte hozzá Pásztor, mondván: ennek a megoldásnak az értelmében Koszovó nem állam, hanem egy olyan térség, amely lényegi autonómiával bír. Nem úgy hívják, hogy állam, de gyakorlatilag egy teljesen önálló entitás, mindenféle államisági attribútummal együtt, mint amilyen a parlament, a zászló és a himnusz, fejtette ki Pásztor, hozzátéve: a szerb önkormányzatok ezen a lényegi autonómiát élvező tartományon belüli autonóm körzetek lennének.
Másik kérdésünkre, hogy az aktuális kormány többet tesz-e a koszovói kérdés megoldásának tekintetében, mint az előző, Pásztor kifejtette: ez nem megítélés kérdése, hanem tény.
– Hogy ez miért van így, azt elemezni lehetne. Jelenleg egy nagyon érdekes történelmi erőkonstelláció alakult ki: az elkötelezett Európa pártiak vannak ellenzékben. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok, tehát a demokraták, a liberálisok, a liga, és mi azért támadjuk ezt a parlamenti többséget, mert megkísérli a realitások mezején járva megoldani a koszovói kérdést és az EU felé közelíteni az országot. Ezért lenne fontos, hogy ezen kérdések körül konszenzus alakuljon ki és ezért jó, hogy az államfő és a kormány ebbe az irányba mozgatja a dolgokat – fogalmazott Pásztor.
POPULISTA ÉS MEGVALÓSÍTHATATLAN
Dragan Đilas, a Demokrata Párt elnöke szerint a Koszovó-ügyi terv populista és irreális. Đilas értelmezése szerint a tervezet a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd megszakítását is előirányozza, ez pedig Szerbia európai integrációjának a megszakítását eredményezné. A legfontosabb megvédeni a Koszovóban élő szerbek érdekeit és folytatni az európai integrációt, fejtette ki Đilas.
– Ha visszanézünk, hogy mi történt az utóbbi egy hónapban Koszovó témájához kapcsolódóan, mit nyilatkoztak az európai integráció témájához kapcsolódóan a szerb államhatalom illetékesei és most mi áll a Koszovó-ügyi tervben, akkor megállapíthatjuk, hogy Koszovó tekintetében Szerbia két különböző politikát folytat. Egy politikát és álláspontot követ Nikolić elnök és egy egészen másikat a kormány. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek tartósan biztosítják a szerbek békés életét Koszovóban – nyilatkozta Đilas, hozzátéve, hogy a DP az elkövetkező néhány napban részletesebben is elemezni fogja a tervet.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke közölte: ilyen formában és szöveggel pártja nem tudja támogatni a Koszovó-ügyi tervet, amely nem a valós helyzeten alapszik. Katalónia, vagy a boszniai Szerb Köztársaság modellje nem alkalmas, tehát elfogadhatatlan a koszovói kérdés megoldására, véli Jovanović, hozzátéve: a koszovói szerbek kérdésének megoldására továbbra is Ahtisaari terve a legjobb megoldás.
– Koszovó államiságának az elismerését egy későbbi időpontra kell hagyni. Hogyan ismerhetne el bárki valamit, amit nem ért? Nikolić elnöknek is elmondtam, hogy így nem folytatódhatnak tovább a dolgok. A Koszovó-ügyi tervnek a valós helyzetre kell épülnie és nem szíthat nézeteltéréseket a nemzetközi közösség, valamint a koszovói albánok és Szerbia között. Az aktuális szerb kormány politikája alattomos. A koszovói kérdés megoldását szolgáló tervet Szerbia intézményeinek a keretein belül kell megfogalmazni, és nem így, az államfőt tolva ennek a feladatnak a középpontjába. Ivica Dačić kormányfőnek és Aleksandar Vučić kormányalelnöknek őszintén el kell mondaniuk, hogy mi a brüsszeli megállapodások tartalma – magyarázta Jovanović.
Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke a Nikolićtyal folytatott beszélgetés után pedig közölte: pártja esetleges támogatásához két kérdésre kell választ kapniuk. Az első kérdés az, hogy miként nézne ki pontosan Szerbia és Koszovó alkotmányjogi kapcsolata. Pontosabban: választ kell adni, hogy Szerbia autonóm tartományán, Koszovón belül beszélnek-e a szerbek autonómiájáról, vagy a független Koszovó állam keretein belül, fejtegette Koštunica, hozzátéve: nem elég ismételgetni, hogy Szerbia sohasem ismeri el Koszovó függetlenségét, ezt a kérdést alkotmányjogilag is rendezni kell.
Az SZDP számára fontos másik kérdés pedig az, hogy a jövőben a felek tiszteletben fogják-e tartani a Brüsszelben született megállapodásokat.
Ivica Dačić kormányfő a témához kapcsolódóan kijelentette: a Koszovó-ügyi terv nem szentírás, amit mindenféleképpen végre kell hajtani ilyen formában. Folyamatban vannak a tárgyalások, hogy a lehető legjobb megoldást sikerüljön megtalálni a koszovói kérdés megoldására. Nem az a cél, hogy megvalósíthatatlan dokumentumok szülessenek, hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: eltérő nézetek vannak a probléma megoldásához kapcsolódóan.
– Az sem biztos, hogy valóban reális-e most beszélni a koszovói kérdés tartós megoldásáról. Igyekszünk megtalálni a választ arra, hogy miként kerüljük el Koszovó államiságának az elismerését, de hogy közben ne bénítsuk meg az intézményeket – részletezte Dačić.
