Július első napjaiban kellene megtartani a párizsi nyugat-balkáni találkozót, ám mostanra borúlátó hangulat uralkodott el az összejövetel megtartásával kapcsolatban. Aleksandar Vučić államfő kijelentette, 99 százalékban biztos abban, hogy a találkozóra nem kerül sor, méghozzá azért, mert a koszovói albán fél nem áll készen párbeszédet folytatni a fontos kérdésekről. Az elnök szavai szerint az albánok meglehetősen egyértelmű módon jelezték Németország, Franciaország, továbbá az európai közösség többi tagjának, hogy ne avatkozzanak a koszovói probléma megoldásába. A németek és a franciák megértették Pristina üzenetét – jegyezte meg Vučić a Pink TV-nek nyilatkozva.
Ana Brnabić: Szerbia mindig készen áll a párbeszédre (Fotó: Beta)
Hasonló az álláspontja Ana Brnabić kormányfőnek, aki párizsi látogatása alkalmával kifejtette, hogy amíg a pristinai albán vezetés nem helyezi hatályon kívül a szerbiai termékekre elrendelt védővámot, semmi értelmét nem látja a tárgyalásnak. Persze Szerbia mindig készen áll a párbeszédre, főleg akkor, ha olyan fontos politikusok közvetítenek a párbeszédben, mint Angela Merkel német kancellár vagy Emmanuel Macron francia államfő – emelte ki Brnabić, hozzátéve, hogy Franciaország következetesen támogatja Szerbiát a védővám hatályon kívül helyezése, valamint a párbeszéd folytatása tekintetében.
A párizsi találkozónak az április végén Berlinben megtartott nyugat-balkáni csúcstalálkozó folytatásának kellett volna lennie. Akkor Angela Merkel és Emmanuel Macron kezdeményezésére Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Albánia, az Észak-macedón Köztársaság, Koszovó, továbbá Szlovénia és Horvátország államvezetői ültek tárgyalóasztalhoz. Az Európai Uniót Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő képviselte. A tárgyalás központi témája a térség országai közötti nyitott kérdések békés kezelése melletti elköteleződés, ezen belül pedig a koszovói kérdés rendezésének a fontossága volt. A zárónyilatkozatban a felek egyebek mellett leszögezték, hogy Szerbia és Koszovó döntéshozói törekedni fognak az eddigi határozatokban elfogadottak megvalósítására, de arra is, hogy az EU közvetítésével újra konstruktív részesei legyenek a kapcsolataik teljes körű rendezését eredményező párbeszédnek. A zárónyilatkozatban a felek a párbeszéd pozitív példájaként a most már Észak-macedón Köztársaság és a Görögország közötti egyeztetést nevezték meg.
