A Szerbia és az Európai Unió közötti kormányközi konferencián Brüsszelben megnyílt a 9-es, a pénzügyi szolgáltatásokat szabályozó tárgyalási fejezet. Szerbiát egyebek mellett Jadranka Joksimović, európai integrációs miniszter képviselte. A bejelentések értelmében a kora esti órákban kezdődő kormányközi konferencia után Joksimović, Johannes Hahn, az EU bővítési és szomszédságpolitikai biztosa, valamint George Ciamba, Románia, az EU aktuális elnöklőjének európai és stratégiai ügyekért felelős államtitkára nyilatkozott a sajtónak.
Mindemellett Joksimović és Hahn aláírta a 2018. évi IPA pénzügyi megállapodást, 179,1 millió euró értékben. A 2018-as IPA-program keretében egyebek mellett a környezetvédelem, a fejlesztések, az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése, valamint a társadalom legveszélyeztetettebb rétege megerősítésének tekintetében megfogalmazott projektumokat támogatja az EU.
STABILABB RENDSZER
A pénzügyek területe rendkívül fontos, hiszen életszerű területről szól, és elsősorban a pénzügyi technológiák tekintetében meghatározó – értékelte dr. Ismail Musabegović, a Belgrádi Bankárakadémia munkatársa. Mint hozzátette, elismerés illeti meg a Szerbiai Nemzeti Bankot, mivel nélküle nem sikerült volna megnyitni a fejezetet.
– A pénzügyi szektor bankorientált. Amikor tőkére van szüksége az embernek, elmegy a bankba. A tőkének egy másik piaca is létezik, ezt szintén a szóban forgó fejezet szabályozza. Az értékpapírokról van szó, amelyek tőkeforrást jelképeznek a gazdasági társaságok számára, valamint takarékoskodási lehetőséget a polgároknak. Ezen a területen sok lesz a tennivaló, elsősorban a polgárok felvilágosítására lesz szükség. A 9-es tárgyalási fejezet lehetővé teszi, hogy pénzügyi intézményeink akadályok nélkül együttműködjenek. A szerbiai pénzügyi szektor területén meghozott rendelkezések egyébként már most kielégítőek, és semmiben nem maradnak el az uniós szabályozástól. Már most ugyanazok a pénzügyi szolgáltatások állnak Szerbiában is a polgárok rendelkezésére, mint az EU országaiban. Az összehangolás folyamata stabilabbá teszi a rendszert, ez pedig a gazdasági növekedés szempontjából lehet alapvető feltétel – taglalta Musabegović.
A Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Musabegović arra is kitért, hogy az említettek mellett a 9-es tárgyalási fejezet a beruházási és nyugdíjalapokat is szabályozza. Ezek olyan területek, amelyeken az utóbbi tíz évben nem igazán volt aktív a tevékenység Szerbiában – tette hozzá Musabegović, kiemelvén, hogy a beruházási alapok egyebek mellett megteremtik annak a lehetőségét, hogy a fiatal munkavállalók havi befizetéseikkel növeljék leendő nyugdíjuk összegét. Ugyanakkor ezek az alapok csakis akkor tudnak működni, ha van tőkepiac – húzta alá a szakértő, aki szerint a szerbiai tőkepiac egyik legnagyobb hiányossága az, hogy nincsen elegendő értékpapír, amibe be lehetne ruházni.
INKÁBB LEZÁRNI
Mališa Đukić közgazdász, szintén az SZRTV-nek nyilatkozva azt tartja a 9-es fejezet legnagyobb hozadékának, hogy erőteljesebbé válik a fogyasztók védelme. Ez nemcsak a bankok, továbbá a biztosítótársaságok szolgáltatását igénybe vevő polgárok, hanem a kis-, közepes és a nagy gazdasági társaságok számára is fontos – emelte ki Đukić, mondván, hogy feltehetőleg a hitelfeltételek is jobbá válnak, ami pedig lehetőséget teremt a vállalatok számára, hogy javuljon a versenyképességük.
A jövőben inkább a megnyitott tárgyalási fejezetek lezárására kellene helyezni a hangsúlyt – emelte ki a téma kapcsán Ana Brnabić miniszterelnök, aki szerint Szerbia közel áll ahhoz, hogy lezárjon három tárgyalási fejezetet.
Dušan Gajić, az SZRTV brüsszeli tudósítója arra emlékeztetett a médiaháznak nyilatkozva, hogy Szerbia eddig átlagban félévenként két-két tárgyalási fejezetet nyitott meg, és alaptalan azt állítani, hogy az ország a tárgyalások felénél tart.
– Ha Szerbia csatlakozási folyamatát Horvátországéval hasonlítjuk össze, megállapíthatjuk, hogy Szerbia ugyanannyi idő alatt nyitott meg 17 fejezetet, mint amennyi ideig Horvátországgal összességében tartottak a tárgyalások. Értékelésem szerint a bővítés nem népszerű téma az EU-ban, s ez Észak-Macedónia és Albánia kapcsán is szemmel látható. Attól tartok, hogy egyfajta negatív dinamika uralkodik el. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy Szerbia és a térség más országai folyamatosan a csatlakozás folyamatának az ütemét kifogásolják majd, míg ezzel egyidejűleg Brüsszel a reformok nem kellő ütemére hívja fel a felek figyelmét, ez pedig tovább lassíthatja a csatlakozás folyamatát – értékelte Gajić.
Szerbia eddig tizenhatot nyitott meg a harmincöt tárgyalási fejezetből, a 9-es a tizenhetedik. Eddig két fejezet zárult le, ideiglenesen.
