Miután csütörtökön este Brüsszelben a Szerbia–Európai Unió kormányközi konferencián megnyílt a 9-es, a pénzügyi szolgáltatások területét szabályozó tárgyalási fejezet, Jadranka Joksimović, Szerbia európai integrációs minisztere kifejtette, hogy rendkívül fontos fejezetről van szó, tekintettel arra, hogy két dolgot is tükröz. Egyrészt azt, hogy az EU értékelése szerint a szerb kormány által végrehajtott gazdasági reformok sikeresek, másrészt pedig, hogy a pénzügyi és a gazdasági rendszer tovább erősödik. Az európai uniós szabványokkal és szabályozással való összehangolás okán a bankszektorban, továbbá a biztosítások, a tőkepiac és a beruházási szolgáltatások területén is sikerül megteremteni a hosszú távú jog- és a pénzügyi biztonságot – emelte ki Joksimović a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint.
A most megnyitott fejezettel egyetemben a Szerbia és az EU közötti tárgyalások keretében 17 fejezet nyílt meg – emlékeztetett a kormányközi konferencia után George Ciamba, Románia, az EU aktuális elnöklőjének európai és stratégiai ügyekért felelős államtitkára, majd reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási tárgyalások a jövőben is ilyen ütemben folytatódnak. Ciamba azt is elmondta, hogy a szerbiai küldöttséggel beszélgetvén kiemelte az uniós biztonsági és külpolitikával való összehangolásnak és a Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatásának a fontosságát.
2,7 MILLIÁRD EURÓ
Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos szerint jók az esélyek arra, hogy az év második felében Szerbia újabb fejezeteket nyisson meg. Ehhez arra van szükség, hogy az ország még jobban összpontosítson a szükséges reformok végrehajtására – tette hozzá, kiemelvén, hogy elsősorban a joguralom, továbbá az alapvető emberi jogok és a demokratikus irányítás területén van szükség további igyekezetre.
– A jövőben is a joguralom és a gazdasági fejlődés képezi a bővítés alapját. Szerbia érdeke, hogy határozottabban hajtsa végre a reformokat. A reformokat a szerbiai polgárok érdekében, nem pedig az európai uniós tisztségviselők elvárásainak megfelelése miatt kell végrehajtani – emelte ki Hahn.
Sajtónyilatkozatának folytatásában a bővítési biztos emlékeztetett, hogy a kormányközi konferencián aláírták a 2018. évi IPA pénzügyi megállapodást, 179,1 millió euró értékben. A megállapodás ékes bizonyítéka annak, hogy az EU támogatja Szerbiát az integráció folyamatában – hangsúlyozta Hahn, arra is emlékeztetvén, hogy 2007-től az EU 2,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással segítette Szerbiát.
A 2018-as IPA-program keretében egyebek mellett a környezetvédelem, a fejlesztések, az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése, valamint a társadalom legveszélyeztetettebb rétege megerősítésének a tekintetében megfogalmazott projektumokat támogatja az Európai Unió.
OLYKOR EGY IS SIKER
Amikor Szerbia újabb csatlakozási fejezetet nyit meg, az mindig jó hírnek számít – jegyezte meg lapunknak nyilatkozva Deli Andor európai parlamenti képviselő. A folytatásban hozzátette: másrészt az is tény, hogy a jelen állás szerint nem egy, hanem legalább öt tárgyalási fejezet van nyitásra kész állapotban.
– Az Európai Bizottság támogatta is a fejezetek megnyitását. Sokszor hallhattuk Johannes Hahn bővítési biztostól, hogy Szerbia több fejezet megnyitására áll készen. Ennek ellenére néhány tagállam a Európai Unió Tanácsában másként látja a dolgokat, és mivel ebben a témában a pozitív döntéshez a tagállamok teljes egyetértése szükséges, végül csak egy fejezet megnyitása kapta meg minden tagállam jóváhagyását. Egy tárgyalási fejezet nem tűnik soknak, ám mégis hatalmas lépésnek bizonyulhat, ha látjuk, hogy a térség más országai milyen bánásmódban részesülnek. A múlt héten szemtanúi lehettünk annak, hogy elsősorban Franciaország, Hollandia és Németország magatartásának, illetve tartózkodásának következtében immár másodszor halasztották el Észak-Macedónia és Albánia esetében a csatlakozási tárgyalások megnyitását. Ez teljesen érthetetlen, hiszen Albánia minden uniós elvárást teljesített, ezt maga az Európai Bizottság is elismerte, Észak-Macedónia pedig az ország elnevezésének a megváltoztatására is rábólintott, ám úgy tűnik, hogy ez sem volt elég ahhoz, hogy a meghatározó országok zöld fényt adjanak. Ez a hozzáállás már csak azért is érthetetlen, mert „csupán” a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról van szó, nem pedig a fejezetek lezárásáról, és különösen nem a tagság elnyeréséről. Tehát az említett két ország esetében a csatlakozási folyamat puszta megindításához sem volt meg a politikai akarat. Ilyen összehasonlításban egy fejezet megnyitását is komoly elismerésként és sikerként kell megélnünk. A legfontosabb az, hogy ez a kormányközi értekezlet sem múlt el Szerbia csatlakozási folyamatának előrehaladása nélkül – fogalmazott Deli Andor.
Az európai parlamenti képviselő a folytatásban aláhúzta, hogy a csatlakozás tempója vitatható, majd hozzátette, hogy az európai parlamenti választásokat követő, elsősorban az uniós csúcsvezetők személye körül kialakult belső viták és az eddig nem tapasztalt politikai feszültségek közegében talán mindennél fontosabb, hogy a folyamat nem torpant meg.
