A koszovói előrehozott parlamenti választásokat követően a szavazatok 97,8 százalékos feldolgozottsága arra mutatott rá, hogy a két legnagyobb koszovói ellenzéki párt kapta a legtöbb szavazatot, a szerb lista pedig valószínűleg megszerezte a szerb közösségnek járó mind a 10 mandátumot.
Az Albin Kurti (balról a második) vezette Önrendelkezés nevű mozgalom szerepelt a legjobban, így Kurti bejelentette, hogy kormányt szeretne alakítani (Fotó: AP via Beta)
A Központi Választási Bizottság adatai alapján a voksok 95 százalékos feldolgozottsága mellett az Albin Kurti Önrendelkezés nevű mozgalma szerepelt a legjobban a szavazatok 25,7 százalékával, és ezzel 4775 szavazattal többet gyűjtött be, mint az Isa Mustafa vezette Koszovói Demokrata Szövetség tömörülés. A részeredmények szerint a Koszovói Demokrata Párt áll a harmadik helyen, mégpedig a szavazatok 21,25 százalékával. Kurti bejelentette, ő kíván kormányt alakítani és ő kíván kormányfő lenni.
A Kezdeményezés-AZNK-PP koalíció egyelőre nem érte el a cenzust, vagyis a szavazatok legalább 5 százalékát, Ramush Haradinaj listája pedig – amelyet az egyik koszovói média a választások esélyes győztesének vélt – a szavazatok 11,6 százalékát kapta meg. Haradinaj volt az első, aki a szavazóhelyek vasárnapi lezárása után a média elé állt és elismerte a vereségét, míg Kadri Veseli, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) elnöke bejelentette, mivel nem ők gyűjtötték be a legtöbb szavazatot, a jövőben ellenzékből fognak politizálni.
A koszovói választásokon indított Szerb lista a szerbek lakta koszovói községben begyűjtötte a leadott szavazatok 90 százalékát – jelentette be Aleksandar Vučić szerb államfő a választásokat követő sajtótájékoztatóján.
Goran Rakić, a Szerb lista listavezetője pedig azt hangoztatta, ez a választási eredmény meghatározza majd a Koszovón élő szerb nép jövőjét, és ő is azon meggyőződésének adott hangot, hogy a koszovói képviselőházban a Szerb listáé lesz 10 mandátum.
A szerbek lakta községek közül Čokot községben a lakosság 51,91 százaléka ment el szavazni, Parteš községben 45,96 százalékuk, Ranilugban 51,20, Zvečaniban 51,63, Kosovska Mitrovica északi részén 42,99, Novo Brdóban pedig 51,86 százaléka. Gračanicán 48,12 százalékos volt a részvétel, Štrpcin 54,19, Leposavićban pedig 46,57 százalékos.
A koszovói rendőrség 7 személyt állított elő, mert megzavarták a választások folyamatát, lefényképezték a választási papírlapjukat, megsértve ezzel a titkos szavazás jogát.
A választások részeredményei után már megkezdődtek a találgatások, hogy ki fog kormányt alakítani. Ivica Dačić külügyminiszter belgrádi sajtótájékoztatóján rámutatott, amerikai kollégájától, a Nyugat-Balkán követétől, Matthew Palmertől tudja, arra számítanak, hogy Kurti és Isa Mustafa alakít majd kormányt. Dačić kiemelte, nem tudnak hatással lenni a választás eredményeire, ám Szerbiának együtt kell működnie mindenkivel, tetszik neki az a politikai csoportosulás vagy nem.
Stefan Surlić politikai analitikus arra mutatott rá, hogy Koszovóban első alkalommal nem lesznek hatalmon olyan pártok, amelyek a háborús időszakban tevékenykedtek. Ezt emelte ki a New York Times is, elemezve, hogy amióta Szerbia és Koszovó között lezárult a háború, 20 éven keresztül mégis azok a politikusok voltak hatalmon, akik nagy háborús vezetőknek mutatkoztak, ám a tartós béke fenntartásában és a gazdaság megerősítésében kudarcot vallottak. A nép ezúttal az ellenzékben politizálóknak szavazott bizalmat.
A BBC ettől tovább megy, a szavazati eredményeket annak tulajdonítja, hogy a korrupció elterjedése és a fejlődés hiánya is a korábbi hatalom miatt történt.
Az új kormány iránt nagyok az elvárások, egyrészt a Belgrád–Priština-párbeszéd folytatását várják tőle, valamint a szerbiai termékekre kirótt vámdíjak eltörlését.
Toby Vogel, a demokratizálási politikáról szóló berlini tanács képviseletében a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában rámutatott, Koszovó lakossága bizonyította, hogy új politikai irányt szeretne. Hozzátette, most a legerősebbnek az a párt bizonyult, amelynek nincs tapasztalata az irányításban, s ebből is látszik, hogy a polgárok határozottan elutasítják a korábbi politikát, olyan politikusoknak szavaztak bizalmat, akiknek nincs vaj a fejükön.
Szavai szerint habár az Önrendelkezés és a Koszovói Demokrata Szövetség kapta a legtöbb szavazatot, annyira különböznek egymástól, hogy felmerül a kérdés: képesek-e egymással koalícióra lépni. Ideológiailag nem lenne természetes, ha így történne. Vogel szerint az Önrendelkezés és a Koszovói Demokrata Liga (DLK) azok a pártok, amelyek előretekintenek. Ami nehézségeket okozhat, Vogel szerint az, hogy az Önrendelkezés mindig is elutasította a területi korrekciók lehetőségét a Szerbiával folytatott párbeszéd során, és ez megnehezítheti a párbeszédnek a régóta várt folytatását.
