A szegedi városháza dísztermében az idén tizenkettedik alkalommal díjazták a legtöbb könyvet elolvasó szegedi általános iskolásokat. Hatvannégy gyereket hívtak meg, közülük harmincketten a „birodalom” tagjává váltak. Az idei könyvkirály Manqarious Sarah l
Nem vitás, kiváló ötlet volt a páratlanul népszerű budapesti Ünnepi Könyvhét eseményeit a nagyobb magyarországi városokra kivetíteni. A szegedi eseményeket például nem kevesebb mint 18 oldalas programfüzet hirdette meg. Az elmúlt hétvégén megrendezett budapesti események mellett a szegediek egészen péntekig, június 15-éig ünneplik a könyvet, igaz, nem végig a Dugonics téren felállított sátrak alatt, hanem a hét folyamán különféle intézményekben. Remek ötlet, hogy a határon túli települések is ezekben a napokban a könyv szolgálatába álljanak, így 15-én Zentára várják a vajdasági kiadókat újdonságaikkal, s ez nemcsak légyott lesz a könyvvel, hanem az idei nagy kiterjedésű könyvünnep egyfajta lezárása.
A szegedi eseményeket koordináló Somogyi-könyvtár a vajdaságiak közül a zentai zEtna kiadót hívta meg, és egy lélekemelő költészeti est keretében bemutatkozhatott a szabadkai Életjel – Csáth Géza Művészetbarát Kör két versmondója, Köteles Füleki Erzsébet és Miklenovics Aranka, egy fiatal népdalénekes, Torok Orsolya kíséretében. A délvidéki és nem délvidéki írók műveiből válogatott műsort Horváth Emma rendezte. A zEtna részéről vasárnap mutatkoztak be az írók új köteteikkel.
A szabadkai Életjel csapata a Somogyi-könyvtárban mutatkozott be: Jónás Gabriella, Horváth Emma, Miklenovics Aranka, Köteles Füleki Erzsébet és Torok Orsolya a vendéglátóval, Nagy Abonyi Attilával, a szegedi VMDK vezetőjével (Nagy Magdolna felvétele)
Boldizsár Ildikó író, mesekutató a szegedi események megnyitóján azt hangsúlyozta, hogy a történeteknek hatalmuk van felettünk (Nagy Magdolna felvétele)
A könyvek átlagára 10 euró, azaz 3100 forint körül mozgott a kedvezmények mellett is (Nagy Magdolna felvétele)
A programsokaság ellenére Szegeden amolyan mérsékelt érdeklődést lehetett észlelni a rendezvény iránt. Ehhez kétségkívül hozzájárult a nagy hőség és a hétvégi zivatar is. Többen megjegyezték, hogy az elmúlt években is hasonló volt az érdeklődés, pedig meglehetősen sok kötetet bemutattak itt is, noha nem annyit, mint a fővárosban, ahol több mint háromszáz új kötettel jelentkezett 180 kiállító, és 76 magyarországi és 16 határon túli kiadó mutatkozott be. Szegeden a könyvünnep húsz helyszínen: a Dugonics tér mellett kulturális intézményekben, kávéházakban zajlott, és több mint 110 rendezvény várta az érdeklődőket. Könyvbemutatók, beszélgetések, közvetlen találkozások, zenés programok várták az olvasókat, és természetesen nem maradtak el az árkedvezmények sem. Mint ahogyan az útkeresők sem. Mert minek másnak nevezni Szabados Ágnesnek, az RTL Klub szimpatikus hírműsorvezetőjének olvasásnépszerűsítő kezdeményezését, melyhez segítségül hívta épp azt az eszközt, ami miatt állítólag ritkábban veszünk kézbe könyvet, azaz a számítógépet. Ági egyre sikeresebb blogot vezet, melyben a 12 hónap 12 könyv felkiáltással arra igyekszik rávenni az embereket, hogy havonta olvassanak el legalább egy könyvet. A Nincs időm olvasni kihívás mottóval létrejött blog követőinek száma hónapról hónapra gyarapszik. Az olvasás-népszerűsítő programhoz – mely a Facebookon is mindinkább hódít – a budapestiek után legtöbb szegedi csatlakozott, így nem véletlen, hogy a terebélyesedő kezdeményezés elindítóját meghívták a Tisza-parti városba, és hétfőn sikeres könyvheti estet tartott.
„A gondtól három dolog valamelyike szabadíthat meg: ha az ember olyat lát, amit még nem látott; olyat hall, amit még nem hallott, vagy olyan földre teszi a lábát, ahol még nem járt.” Nos, éppen erre valók a könyvek, és erre való az olvasás – ezt már az Ezeregyéjszaka meséjét idézve Boldizsár Ildikó író, mesekutató mondta a szegedi könyves eseményt megnyitva, miközben a történetek hatalmáról beszélt.
– Örüljünk a régi és új történeteknek, hallgassuk és adjuk tovább mindegyiket, és legyünk minden könyvtől egy kicsit jobbak, nemesebbek. Mert végső soron ez az irodalom egyik célja: jobbá tenni az embert és a világot – emlékeztetett a megnyitón.
Aki viszont könyvekkel kívánt hazatérni, mélyen a pénztárcájába kellett nyúlnia. Az új könyvek átlagára mintegy 3100 forint, a legdrágább új kiadványt 8300, a legolcsóbbat 1400 forintért lehetett megvenni, s ez meglehetősen biztosra vehető, hiszen maga Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke mondta, sőt a matematikánál, azaz a pénznél maradva azt is kiszámolta, hogy ha valaki az összes könyvújdonságot meg szerette volna vásárolni, 960 ezer forintot hagyhatott volna a könyvhét helyszínén. Az idei kínálatból kiderült, hogy újra divatos műfaj lett a vers, és a gyerekkönyvek népszerűsége is töretlen.
A Dóm téren szinte minden készen áll a szabadtéri játékok kezdetére, az eseményt plakátok hirdetik még a REÖK-palota előtt is, ahol a szecesszió napjára készült alkalmi szabadtéri kiállítás (Nagy Magdolna felvétele)
