Hajdújáráson a Szúnyogcsárda és környéke volt a színhelye a III. Ásotthalmi-hajdújárási Rózsa Sándor Fesztiválnak. A rendezvény a magyar kormány, valamint a tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően jött létre. A látogatókat gazdag programmal várták a szervezők: volt birkapaprikás-főző verseny, betyárpróba, csónakázás a tavon, előadások Rózsa Sándorról.
Érkeznek a betyárok (Paszterkó Erika felvétele)
A Hajdújáráson megrendezett Rózsa Sándor-fesztivál szervezője Sövény Rudolf, a hajdújárási helyi közösség közgyűlésének elnöke volt. A rendezvényen megjelent többek között Torockai László, Ásotthalom polgármestere, Kikity Attila hiteles betyár és betyártársai, valamint számos más vendég és a nagyszámú látogató. Sövény Rudolf lapunknak röviden összefoglalta a fesztivál célját, valamint a programot.
– A fesztivál egyik célja, hogy emlékezzünk Rózsa Sándorra, a másik cél, hogy „lebontsuk” a határt, ásotthalmi barátainkkal közösen szerveztük meg ugyanis a fesztivált, ami egyedülálló a térségben, sőt szerintem az egész Kárpát-medencében, a harmadik cél pedig egy kellemes családi, baráti délután eltöltése a Ludasi-tó partján. Egy családi fesztivált álmodtunk meg, ahol 3-tól 93 éves korig mindenki jól érezheti magát. Az idei fesztiválon Kikity Attila fafaragással készített tábláját helyeztük el Rózsa Sándor tiszteletére a Rózsa Sándor-szigeten. Gyermekkoromban a nagyapám és édesapám rengeteget mesélt Rózsa Sándorról. Hajdújáráson abban az utcában lakom, aminek az elejére vélték az egykori Fekete csárda helyszínét. A Szabadkai Történelmi Levéltárban megtalálható 1831. évi térképen látható a Fekete csárda, arra hivatkozva, hogy ez volt a betyárok találkahelye, később lebontottak. Egy írásos dokumentumban is rábukkantunk a Fekete csárda helyére tett utalásra. A dokumentumban olvasható, hogy a Fekete csárda a Szegedi út mentén, az Engi-híd mellett volt – mondta Sövény Rudolf.
Betyárok a Szúnyogcsárdánál (Paszterkó Erika felvétele)
Csizmahajítás a betyárpróbán (Paszterkó Erika felvétele)
Dr. Mészáros Zoltán történész előadása iránt igen nagy volt az érdeklődés, hiszen Rózsa Sándor neve nem ismeretlen, ugyanakkor a hozzá fűződő legendák világát összefoglaló előadáson rengeteg érdekes információval lehetett gazdagabb a hallgatóság. Dr. Mészáros Zoltánt felkértük, mesélje el nekünk, hogyan kötődik ez a térség Rózsa Sándorhoz.
– Rózsa Sándor a magyar betyárok közül vitathatatlanul a legnagyobb betyár, mert amíg a többiek 1-2 év alatt lebuktak, ő kisebb-nagyobb megszakításokkal húsz évig betyárkodott. Fennmaradásának egyik titka az volt, hogy nagyon jól ismerte a környéket, ügyesen és otthonosan mozgott a vidéken. Rózsa Sándort csak akkor sikerült elfogni a hatóságoknak, miután egyik bújtatójával konfliktusba keveredett, ekkor leütötték, megkötözték, és átadták a hatóságnak – tudtuk meg dr. Mészáros Zoltán történésztől.
Torockai Lászlótól, Ásotthalom polgármesterétől azt szerettük volna megtudni, miért éppen Rózsa Sándor a fesztivál névadója.
– Számunkra a legfontosabb személyiség Rózsa Sándor, mert ő volt a leghíresebb lakója a mai Ásotthalom területének, a szegedi alsó tanyáknak, hiszen a mai Röszke területén született, de ezen a vidéken élt és kalandozott. Abban az időben még nem húzódott itt országhatár. Hajdújárás környékén a Fekete csárda volt a törzshelye. A fesztivál kiváló alkalom arra, hogy ápoljuk a hagyományainkat és a magyar összetartozás élményét is, mert ezzel a fesztivállal a határokat is átlépjük – mondta Torockai László.
Ásotthalom polgármesterétől néhány jelentős és érdekes adatot tudtunk meg Rózsa Sándorról, valamint a fesztivál múltjáról, jelenéről és jövőjéről is érdeklődtünk.
Kikity Attila a saját készítésű emléktáblával (Paszterkó Erika felvétele)
– Az első Rózsa Sándor-fesztivált az ásotthalmi strandon szerveztem, amikor még nem voltam polgármester, gyermekkorom óta élénken érdeklődöm ugyanis Rózsa Sándor élete és személyisége iránt. Amikor még több időm volt, levéltárakban kutattam Rózsa Sándorral kapcsolatban. Voltam Budapesten az Országos Levéltárban, a Csongrád Megyei Levéltárban Szentesen és a szegedi Somogyi könyvtárban. Számos érdekes és értékes információra akadtam, megemlíteném, hogy a szegedi Felsővárosi templomban rábukkantam egy keresztlevél-bejegyzésre, amelyben Rózsa Sándor gyermekeit anyakönyvezték Bodó néven, Bodó Katalin volt ugyanis a felesége. Szegedi születésű vagyok, és mindig érdekelt a Szeged környéki tanyavilág, jelenleg is egy tanyán élek Ásotthalmon. Miután polgármester lettem, a fesztivál szervezője az ásotthalmi önkormányzat lett. A látogatók létszáma változó, elsősorban időjárásfüggő, ugyanakkor elmondhatom, hogy minden évben több ezer ember vesz részt a fesztiválon. Az eddigi csúcs 7 ezer látogató volt. Jövőre a hajdújárásiakkal egy gigantikus fesztivált rendezünk, amely akár 5-6 napig tartana, az eddigieknél még több tartalommal és programmal kibővítve – mondta Torockai.
Mészáros Attila, a betyárpróba koordinátora részletesen ismertette ezt a megmérettetést. A betyárpróbán a derék betyároknak három próbát kell kiállniuk, és közülük a legjobb lesz a legbetyárabb betyár, aki a legjobb teljesítményért cserébe betyárruhát kap ajándékba.
Szabó Csaba, a legderekabb betyár (Paszterkó Erika felvétele)
Ments András (Paszterkó Erika felvétele)
– A csizmahajításnál a legnagyobb távolságot mérjük, a patkódobálásnál három patkót kell rádobni egy fémrúdra, a rúdtartásnál pedig, amit másképpen Toldi-próbának nevezünk, egy kapanyélre nehezéket erősítettek, ebben a kategóriában az a győztes, aki a legtovább tudja nyújtott karral megtartani azt. A betyárpróbán több mint ötvenen vettek részt. A legjobb betyár az idén a magyarországi Szabó Csaba lett.
Kikity Attila hiteles betyár készítette a Rózsa Sándor-emléktáblát, amelyet a Ludasi-tavon csónakkal szállítottak Rózsa Sándor szigetére, mert oda csak vízen visz az út.
– Számomra nagy megtiszteltetés, hogy felkértek az emléktábla elkészítésére, mivel hobbim a fafaragás. A táblán Rózsa Sándor leghíresebb mondása szerepel: Ha mögmontam, hát mögmontam. A táblának az elkészítését teljesen rám bízták, én pedig úgy gondoltam, hogy ezt a mondást mindenképpen megörökíteném az utókornak – mondta boldogan Kikity Attila.
Ments Andrástól, a birkapörkölt-főző verseny zsűrielnökétől megtudtuk, hogy 25 csapat nevezett be a pörköltfőző versenyre, és apróbb szakmai titkokat is hallottunk tőle.
Betyárokkal egy csónakban (Paszterkó Erika felvétele)
– Vajdaságra jellemzően a pörkölnekvalót vízzel teszik fel főni. Ez nem hagyományos, mert hagymával, egy kis borssal kellene feltenni főni, mert a hús enged elegendő levet. Osztályozáskor elsősorban az ízharmónia a legfontosabb szempont. Tekintettel, hogy hagyományápoló rendezvényről van szó, semmi extra fűszer ne kerüljön az ételbe a són, borson és törött paprikán kívül. Ezek a társaságok gyakran vesznek részt különböző főzőversenyeken, mindenkinek megvan a kialakult hagyományos receptje. A zsűri feladata, hogy összehasonlítsa a jót a még jobbal, és kiválassza a legjobbat – mondta Ments András.
A fesztiválon több megmérettetésben is részt vettek a versenyzők. A betyárpróbát legderekabban kiálló betyár, a legbetyárabb betyár címet a magyarországi Szabó Csaba érdemelte ki. A főzőversenyen Takács Károly csapatának birkapörköltjét ítélte meg legjobbnak a zsűri, az egyéb kategóriában pedig a zentai Hajdú Klaudia kolbászos paprikása nyerte el a zsűri tetszését.
