Isten hozta Kenderesen (Dávid Csilla felvétele)
Járt már Ön Kumániában?
Ezt a kérdést teszi fel lapunkban megjelent hirdetésében a kisújszállási gyógy- és strandfürdő.
Szépségversenyünk két győztesét meghívták a fürdőbe, a Kunország Szépe rendezvényre. Mi is velük tartunk.
Mielőtt Rolival és Csillával útnak indulnánk, érdeklődünk: melyik út vezet Kisújszállásra?
A válasz: Kisújszállás? Hol is lehet? Nem tudom.
Abban biztos vagyok, hogy Magyarországon van, és abban is, hogy valahol Kecskemét, Szolnok irányában, de bevallom, többet erről a városról magam sem tudok.
A szálloda a kunsapkás toronnyal (Dávid Csilla felvétele)
Pedig tudhatnék! Ezt másnap, miután már – kicsit körülményesen ugyan, kerülgetve a szegedi és a hódmezővásárhelyi utcai munkálatoknak a GPS számára is bonyolult labirintusát – célban voltunk, kissé szégyenkezve állapítom meg. Persze, csak magamban.
Tudhattam volna, mert már a Magyar Szó is sokszor megírta riportban, tudósításban, hogy Kisújszállás Pacsér testvérvárosa. A pacsériak ősei 1786-ban ebből a városból települtek ide. Ezren. És azt is tudnom kellett volna, hogy ha Kisújszállásra megyek, akkor ott a kunok leszármazottaival fogok találkozni.
A kunok pedig hol élnek?
Kunországban.
Ezt pedig a Kumánia fürdő hirdetéséből tudhatom, amely a Kunország Szépe versenyről tájékoztat. Ugyanez a fürdő kunországi nyaralást is kínál.
De térjünk vissza az induláshoz.
HORTHY TEKINTETE
A csomagok a kocsiban, Csilla biztonságos helyre, de a keze ügyébe helyezi a fotótáskát, jómagam hátradőlök az anyósülésen, Roli pedig a golyóstoll hegyével bebökdösi a GPS-be, hogy Újvidék–Kisújszállás. A legegyszerűbb végigszáguldani az autópályán Kecskemétig, onnan Szolnokon, Fegyverneken át a célpontig. A GPS azt mondja, hogy ez az út 325 kilométer hosszú, és 3 óra 50 percig tart. Persze azzal is számolni kell, hogy az országhatárnál ilyenkor rengeteg az autó. A másik út Horgosig az autópályán, onnan a már említett Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Szarvason át Kisújszállásig. Ez az út 401 kilométeres, és 5 óra alatt lehet megtenni.
A fürdő szabadtéri medencéjében jókat lehet úszni (Dávid Csilla felvétele)
Vízzel teli edények a kerékpáron (Dávid Csilla felvétele)
– Horgos–Szentes–Kisújszállás – adom ki az parancsot Rolinak, nem szeretem ugyanis az unalmas autópályákat. Lelki füleimmel (ha van ilyen) hallom, hogy magában morog.
– Jó – mondja halkan, és lassan megfordítja a Fabia slusszkulcsát.
Indulunk. Horgosig az autópályán haladunk, a Horgos 2 határkapunál egy órát várakozunk (az egyes kapunál, az autópályán 3-4 órát rostokolhattunk volna), Szegeden megállunk a Tescónál, váltunk, vizet, kávét veszünk.
Szegedtől Hódmezővásárhelyig majdnem-autópályán haladunk, az is lehetne, ha nem lennének útközben jelzőlámpák, körforgalmak. Vásárhelyt elhagyva szinte otthon érzem magam. Az út beszűkül, kátyús, a folytonos döcögéstől nem tudom számhoz emelni a kávéspoharat. A falvak egyre kopottabbak, hatalmas, szikkadt termőföldek futnak el mellettünk, itt-ott kukorica másodvetésben. Úgy vagyok már vele, bevallom Rolinak, tévedtem, nemcsak hogy hosszabb utat választottam, hanem ezen sem lehet semmit látni, amikor Kendereshez érünk. A helységnévtábláról egy arc néz ránk vissza szúrós tekintettel. A bekeretezett portré bal oldalán Magyarország címere, jobb oldalán a falucímer.
Álljt kiálltok Rolinak, Csillát pedig megkérem, fotózza le a táblát.
„Isten hozta Kenderesen! Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója szülőfalujában”
Hát itt volnánk.
Horthy Miklós szülőfaluján haladunk át. Takaros kis helység, igaz, ez is kissé megkopott, mint a többi ezen a vidéken, de így is szép a kicsi városháza, a templom, a házak sora a főutcán. Megnézhetnénk a Horthy-kastélyt, a családi kriptát, a volt kormányzó sírját, de nem tesszük. Fáradtak vagyunk már, nyolc kilométerre úti célunk előtt. Meg aztán még ma meg is szeretnénk mártózni a Kumánia fürdő medencéjében.
Zámbori Péter, a fürdő igazgatója (Dávid Csilla felvétele)
PIROS KARÓRA
Roli a szálloda elé vezeti a kocsit. Új, tornyos épület, a torony teteje kun fejfedőre emlékeztet. Boltíves ablakok, a tetőszerkezet alatt gerendák…
Néhányan ülnek a szálloda előtt. Egyikük felkel, a kocsinkhoz lép.
– Zámbori Péter vagyok, a fürdő igazgatója. Üdvözlöm önöket Kisújszálláson.
Vendéglátónk a szállodába tessékel minket. Jelentkezünk a portán, és Csillával kapunk egy-egy piros karóraszerűséget.
– Ezzel nyitják a szoba ajtaját, és ezzel tudnak majd bejutni a fürdőbe is. A karjukra csatolhatják, és fürödhetnek is vele, a víz nem árt a kulcsnak – mondja a kedves hölgy.
Kipakolunk a kocsiból. Roli elhajt. Ő – mivel utólag jelentettük érkezését – már csak a fürdő területén lévő kempingben kaphatott helyet.
– A szabadkai hölgyek megérkeztek? – kérdezem az igazgatótól.
– Még nem – válaszolja –, de jelezték, hogy útban vannak.
Rendben. Nem kell idegeskednem, itt lesznek. Tót Dianáról és Csuka Szantenről van szó, a Magyar Szó Strandszépe 2018 verseny két legszebb lányáról, akiket Zámbori Péter meghívott a fürdő szépségversenyére.
A volt Bárány Szanatórium kívülről, most a fürdő része (Dávid Csilla felvétele)
Kunország szépét holnap választják meg.
Elfoglaljuk a szobánkat, majd a piros karórával levonulunk a fürdőbe. Először úszunk egyet a kinti medencében, majd áztatjuk magunkat a bentiekben.
A fürdőzést nem élvezhetjük sokáig, mert lejár a vacsoraidő. Sietve átöltözünk. A szálloda éttermében már vannak, de bőven van mód választani a szabad asztalok közül. Kiszemelünk egy nagyobbat, ahová majd sok tányér elfér, svédasztal van ugyanis, mi pedig rettentően éhesek vagyunk…
FÓRUM A BÁRÁNY KÚTNÁL
Vacsora után sétálunk egyet a fürdő körül. Elmegyünk a kempingig. Roli az ifjúsági szállóban kapott helyet. Hatalmas előszobája van, egy nagy nappalija és még egy szobája. Irigylem a nagy frizsiderét is. A miénk pirinyó, és tele van drága italokkal. Kiürítettem, de még így is alig tudtam belegyömöszölni a velünk hozott másfél literes ásványvizes flakont.
A kútból meleg víz folyik (Dávid Csilla felvétele)
– Csupán az a gondom, hogy nem működik a wifi, meg nem találom a tévé távirányítóját – panaszolja sorstársunk.
A kemping portáján próbálok megoldást találni Roli gondjára, de ott csak egy falatozó biztonsági őrt találok. Ő nem tud segíteni.
A kemping egy nagy tó mellett fekszik. Ez is része a fürdőnek. Az utcán a tónál egy ártézi kút áll. Bárány kút. Ez a neve. Két bárányfej van rajta, de a nevet valóban nem a bárányokról kapta, hanem dr. Bárány Tiborról, a volt Bárány Szanatórium alapítójáról.
A két bárányfejből víz folyik. Az egyikből csordogál, a másikból bő sugárban áramlik. Hatalmas műanyag edényekkel, flakonokkal állnak sort a helybeliek. Ki kerékpáron érkezett, ki gyalog, maga után húzva egy kétkerekű targoncát, de a legtöbban autóval jönnek a kúthoz. Megkérdezem tőlük, hogy mire jó a víz?
– Lúgos – mondja egy asszony –. Arra jó, amire éppen kell.
Kisújszálláson is vannak eladó házak (Dávid Csilla felvétele)
A másik asszony beszédesebb. Bujdosó Dénesné Marika a megtöltött műanyag edényeket kerékpárja kormányára akasztgatja.
– Kisújszálláson több ilyen kút volt, de mind lezárták. Csak ez az egy maradt meg. Ezt is le akarták zárni, de sokan felhördültünk, nem engedtük, hogy megtegyék. Meleg víz folyik belőle. Volt olyan kút is, amelyikből annyira forró víz bugyogott, hogy a tojást is meg lehetett benne főzni. A víz gyomorbántalmakra jó, de ízületi bántalmakra is kiváló. Nemcsak ivóvízként használjuk, hanem ezzel öntözzük a virágokat, a fákat is.
Beszélgetünk. Kisebb fórum alakul ki. Több a panasz, mint a jó szó. Elégedetlenek az emberek, mert tönkretették a földeket, és sok helyen már csak a vadrizs marad meg bennük, nincsen munka, a fiatalok elköltöznek a nagyvárosokba, külföldre…
Ismerősek a panaszok. Ismét úgy érzem magam, mintha otthon volnék, Kishegyesen, Székelykevén vagy éppen Pacséron.
