A köztértől az udvarig

A zombori magyarságnak a történelmi emlékezet megőrzése iránti elkötelezettségét egyebek között szobrok jelezték a városban. Magyarország területén itt avattak elsőként önálló szobrot aradi vértanúnak: nem véletlenül a város szülöttjének, Schweidel József honvédtábornoknak. Az országos adakozásból emelt monumentális emlékművet 1905. május 15-én leplezték le, pazar ünnepség keretében. Ezt megelőzően, 1902. október hatodikán, vértanúságának 53. évfordulója napján emléktáblát avattak a mártír zombori szülőháza falán.

Nem jelentéktelen megemlíteni, hogy ugyancsak Zomborban emeltek a történelmi Magyarországon elsőként egész alakos szobrot II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. Az avatási ünnepséget a zombori Bosnyák Ernő filmfelvételen örökítette meg, s ennek során filmtörténeti jelentőségű műszaki újítást alkalmazott.

A második világháborút követően mind a tábla, mind a Schweidel-szobor szőrén-szálán eltűnt, ez utóbbi talapzata pedig más funkcióba került. Az újabb emléktábla csak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 150. évfordulóján, 1998-ban kerülhetett föl a Magyar Polgári Kaszinó épületének udvari homlokzatára.

Most, a Kaszinó vezetőségének eltökéltsége és magyarországi támogatás révén újra szobra állhat a város és az összmagyarság vértanújának Zomborban.

A Kaszinó létrehozásának ötlete 1862-től érlelődött, mígnem 1867-ben végre be lehetett jegyeztetni, és húsvét másnapján hivatalosan is megalakult a Polgári Kaszinó Egylet, 123 taggal. Százötven éves történetét a kor társadalmi eseményei határozták meg, de mindvégig megmaradt a régió magyarsága kulturális központjának.

A Kaszinó nemcsak a nemzeti közösséget fogja össze, és aktív szervezője a helyi megemlékezéseknek, de kiveszi a részét a hagyományőrzés, az iskolarendszeren kívüli oktatás és a színvonalas kultúraközvetítés munkáiból is.

2004-ben a Kaszinó vezetését fiatal és dinamikus elnökség vette át, s ez jelentősen megnövelte az egyesület aktivitását, a szervezet sok tekintetben megújult, fejlődött. Széles körű tevékenységet folytat, egyúttal átgondolt fejlesztéspolitikát valósít meg, a város és vidéke magyar közösségének hosszú távú stratégiai céljaihoz illeszkedő fejlesztési tervet hajt végre. A Kaszinónak az erre a célra kialakított épületeiben 2016 szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem ápolás-betegellátás alapképzési szakot indított, összhangban az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített külhoni képzési stratégiával. Az egyesület mindent elkövetett, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek ehhez a képzéshez szükségesek. Új tantermeket építtetett, illetve alakíttatott át, megfelelő felszereléssel látta el őket, megszépítette a környezetet, igazi „gyöngyszemet” sikerült kialakítania Zombor város központjában. Ennek mintegy a lezárásaként avatják fel holnap, 2017. március 17-én Schweidel József aradi vértanú mellszobrát.

A szoborállítási terv valóra váltásának lehetőségét annak köszönheti az egyesület, hogy a Magyar Polgári Kaszinó épülete 2014 és 2017 között Magyarország kormánya és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásainak köszönhetően teljesen megújult, és ma a Pécsi Tudományegyetem kampuszaként is működik. Ennek a megújulásnak a keretében teljesült a régi vágy, és ismét áll a szobor a város magyar közélete patinás épületének udvarán.

A vértanú negyedmázsás mellszobrát Mrákovits Péter akadémiai szobrász készítette. A 145 cm magas, 60x60 centiméteres talapzat kőművesmunkáit Koncz Kornél építész végezte el, a fekete márványborítás pedig a bezdáni Hordósi Dániel kőfaragó munkája.

A herma holnapi avatására ugyancsak ünnepélyes körülmények között kerül sor, számos hazai és magyarországi meghívott jelenlétében, 17 órai kezdettel a Kaszinó udvarán. Az eseményt alkalmi műsor vezeti be, és koszorúzással zárul.

Az alkalomra a Kaszinó emlékkönyvet készített, ami összefoglalja Schweidel József életét, szemelvényeket nyújt a vértanú börtönnaplójából, taglalja kivégzésének körülményeit, relikviáinak sorsát. A zombori Schweidel-kultusz tárgyalása során ismerteti a két emléktábla történetét, az első szoborállítás körülményeit, valamint röviden összefoglalja a Magyar Polgári Kaszinó fönnállásának 150 éves történetét.

Schweidel József

(1796–1849)

Zomborban született, Bács megyében. 1815 és 1846 között a Hesse-Homburg cs. kir. hadseregnél szolgált, ahol a saját emberségéből őrnagyságig vitte. 1847-től Bécsben teljesít helyőrségi szolgálatot, onnan vezénylik az ezredével Magyarországra. Rövid idő alatt elérte az ezredparancsnoki tisztséget, mert részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, ahol jelesen harcolt. 1849. május 9-én Klapka György kinevezte Debrecen katonai parancsnokának. Kitűnő lovastiszt volt és vitéz harcos. A világosi fegyverletétel után elfogták, és golyó általi halálra ítélték. Aradon október 6-án végre is hajtották felette az ítéletet.

Utolsó szavai: „Ezt a három ív papírt, amelyen hűségesen megírtam aradi fogságomat, adják át a feleségemnek, Domicának, ha bele nem pusztul bánatába.”