A Kurultaj rendezvényt dr. Bíró András Zsolt magyar antropológus és humánbiológus egyik 2006-os kazakisztáni tudományos expedíciója alapozta meg: az adatok és a DNS-minták tudományos elemzése során bebizonyosodott, hogy a kazakisztáni Madjar törzs és a Kárpát-medencei magyarok között genetikai kapcsolat van. A tanulmány nemzetközileg is nagy feltűnést keltett, és dr. Bíró András Zsolt állami kitüntetést vehetett át a kazakisztáni kultuszminisztertől. Az első Madjar–Magyar Kurultajt (törzsi gyűlést) 2007-ben Kazakisztánban rendezték meg, 2008-ban pedig a Magyar–Turán Alapítvány szervezésében megtartották az első magyarországi Kurultajt, amelyen eldöntötték: 2010-ben megrendezik az összes hun-türk tudatú nép találkozóját. A Kárpát-medence magyarsága mellett az idén 12 ország népe ünnepelt együtt a romantikus bugaci pusztán.
Avarkori lovastized
A Kurultaj műsorában hagyományőrzők bemutatói kaptak helyet, a népzenei programokban pedig a Kárpát-medencéből és a keletről érkezett népzenészek és néptánccsoportok mutatkoztak be. A tárogatók muzsikája mellett karikás ostor pattogott, a gyerekek megsimogathatták a lovakat, sólymokat, agarakat, rackajuhokat, kipróbálhatták az íjazást, megüthették a világ legnagyobb táltosdobját, és belefújhattak a tülkökbe, a küzdőtéren pedig különféle harci, íjászati és vadászbemutatókat tartottak. „Ősbemutató” is volt, itt lépett fel először Kelemen Zsolt azon lovastizede, amely régészeti leletek alapján rekonstruált avar páncélzatot viselt. Egy-egy ilyen páncélruha több mint 25 kg, és 2,5 millió forintba kerül.
A bolgár Baga-Tur hagyományőrző csoport harci bemutatója
Hitelesített világrekord is született: Mónos József visszacsapó íjjal 603 méterre lőtt – az idén tavasszal Mónos József és Grózer Csaba páros nyila 508,74 méterre szállt, akkor 6 méterrel haladták meg az 1226 óta érvényes mongol rekordot.
Jurtafalu alkonyatban
Állandó kiállítások is várták a Kurultaj vendégeit. Az „Ősök sátrában” – a kegyeleti jurtában az első ismert honfoglalás kori vitéz preparált koponyáját nézhették meg az érdeklődők, amiről antropológiai arcrekonstrukció és egy honfoglalás kori vitézt ábrázoló portré is készült. A kegyeleti jurtában számos honfoglalás kori leletet állítottak ki, és még egy eredeti „In situ” honfoglalás kori lovas temetkezéses sírt is láthatott a közönség, színarany kaftán díszekkel, aranyozott lószerszámokkal és a félegyházi tarsolylemezzel.
Az életfa köré Zentáról érkezett földet is szórtak, amikor a résztvevők rituális imát mondtak az elszakított területekért és a magyarságért, a programban pedig topolyai néptáncosok is felléptek.
Karikás ostorral „befogták” Zsófit
Vajdaságot meghívott vendégként a péterrévei Tisza Művelődési Egyesület néptáncosai és zenészei képviselték. Az élménybeszámolóért köszönet egyik táncosuknak, Pecze Zsófiának.
