Dupák Orsolya, Katarina Čović, ft. Paskó Csaba, Solymosi Viktória
Kedden az Óbecsei Népkönyvtár dísztermében bemutatták ft. Paskó Csaba atyának, a Szabadkai Egyházmegye felszentelt papjának, a székesegyház káplánjának, a Nemzetközi Himnológiai Társaság tagjának, a szabadkai bazilika karnagyának és zenei koordinátorának, a Pro Musica Kamarakórus karnagyának szakácskönyvét. A kötet szerb nyelven jelent meg Otac Paško u kuhinji címmel. Paskó atya gyűjteményét, magyarul írt jegyzeteit Boris Tót ültette át szerb nyelvre. A könyv a TIMP Könyvkiadó jóvoltából került az olvasó elé, a szerző életrajzát Katarina Čović írta.
A bemutatón a szerzővel Solymosi Viktória, a Topolyai TIMP igazgatója és Katarina Čović beszélgetett. Az egyházi és zenei szaktekintélyként ismert Paskó atya szakácskönyve meglepetésként hatott, bemutatását mindenütt nagy érdeklődés kíséri.
Hivatása szerint pap, aki a zene nagy kedvelője és a finom étkek és azok elkészítőinek tisztelője. Úgy tűnhet, ezek a dolgok összeférhetetlenek, holott nem úgy van, mindhárom művészet kreativitást igényel. A papnak a lelkiséggel kell törődnie, hitet és színt kell vinnie embertársai életébe, a zene és a finom falatok közelebb hozzák az embereket egymáshoz, közösségépítő, baráti kapcsolatokat teremtenek, ami nagy lépés a megértés, az örömszerzés és harmónia felé. A főzés az atya szerint olyan, mint egy mű megszólaltatása. Paskó atya édesanyjától leste el az ételek készítésének tudományát, a főzés fortélyait már gyermekkorában megszerette és megismerte.
A most megjelent könyv a sütéshez-főzéshez pontos, érthető szöveg- és képmagyarázatokat ad. A receptekhez fűszerkalauzt és borhasználati utasítást is mellékelt a szerző. Könyvének tartalmát az ételek, italok sorrendjének rendelte alá. Előbb az előételeket mutatja be, majd a leveseket és főételeket, aztán a halételek elkészítését, a fűszereket, a desszerteket. A fűszerekről szólva kitér az európai gasztrokultúrára is.
A szerző könyvében a borkóstolásról, a borok megválasztásáról is említést tesz. Ahogyan fogalmaz, a bornak és a borkóstolásnak megvan a maga kultúrája, különös szín- és ízvilága, nem mindegy, milyen ételhez milyen bort kínálunk. A recenzióban, amit Saša Milenković, a Vajdasági Szakácsok Szövetségének titkára írt, olvasható, hogy ebben a könyvben a Duna folyásának, a német, az osztrák, a magyar és egy kicsit a szlovák konyhaművészet egyfajta összecsengése, harmóniája fedezhető fel.
Betlehemesek énekelnek
Paskó atya fő célja hidat építeni a kultúrák között, és ezt azáltal éri el, hogy bemutatja a szerb olvasóknak a magyaros ízeket, vagy azokat, amelyek a Duna mentén közkedveltek. Szerb nyelven kevés és idegen nyelvről sok esetben rosszul lefordított szakácskönyvek jelennek meg, amelyekben vagy ismeretlen fűszerek alkalmazását javasolják, vagy olyanokat, amelyek nálunk nem szerezhetők be. Ezért e könyvben nincsenek luxusreceptek.
A könyvbemutató után a Largos étterem jóvoltából a Paskó atya receptjei alapján készült előételeket kóstolhatták meg a résztvevők.
