A Baptista Szeretetszolgálat égisze alatt működő Komédiás Magyar Integrált Színház egyedülálló Magyarországon, sőt egész Európában. Mitől különlegesek ők? Ők egy igazi szeretetszínház, amelynek társulatát értelmileg akadályozott és egészséges színészek alkotják, s a szeretet katonáiként közös erővel igazi csodát varázsolnak a színpadra. Ezt a szeretetet és csodát most a Valahol Európában című musical által a vajdaságiak is megtapasztalhatták.
Aki ismeri a musicalt, biztosan nem csalódott, mert egy jól színpadra vitt előadáson túl ennél sokkal nagyobb ajándékot kapott a közönség. Nemcsak egyszerű játékot láthattak, hanem igazi érzelmekkel és átéléssel találták szemben magukat, ahol a színészek szemében igazi könnyek csillantak amíg a szerepüket játszották. A Valahol Európában megható és tanulságos történetét olyan tartalmakkal töltötték meg, amelyek mindenki lelkét megérintették, s valóban nem volt különbség sérült és egészséges ember között. Egyenlőek voltak a színpadon, ahogy egyenlőek velünk a mindennapokban is.
A KOMISZ megalakulásáról és annak jelentőségéről Bartokos Tamással, a társulat vezetőjével beszélgettünk.
– Hogyan alakult meg a társulat?
– Egy ideje már a Soproni Evangélikus Líceum színjátszó körét vezettem, amikor felkerestek a zsirai Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthonából, hogy tudnék-e foglalkozni az intézet falain belül működő kis társulattal? Kezdetben csak rövid előadásokat mutattunk be, de a Soproni Líceum Társulat színészeihez is eljutottak az élménybeszámolóim és felkeltettem a kíváncsiságukat. Közben láttam a televízióban a Valahol Európában musicalt és kipattant az ötlet, hogy ezt mi is megcsinálhatnánk. Így lett ez az értelmileg akadályozott és egészséges színészek közös produkciója, és tulajdonképpen ekkor született meg a Komédiás Magyar Integrált Színház. Azóta több intézet is csatlakozott hozzánk és több helyen is létrehoztunk kis társulatokat, tavaly pedig a Baptista Szeretetszolgálat felkarolt minket. Ma már vannak szomáliai színészeink is, és bármerre járunk, szívesen látunk mindenkit a társulatban. Szeretnénk például francia, lengyel és magyar sérültekkel közösen elkészíteni a Nyomorultakat. És természetesen már itt, Vajdaságban is sikerült tagokat toboroznunk, és itt is beindul a munka.
– Ez egyedülálló kezdeményezés, még Európában is. Miben áll az integrált színház igazi lényege?
– A sérült emberek közöttünk élnek, de mi csak beszélünk a nagy integrációról, miközben falakat húzunk magunk és a sérültek közé intézetekbe zárva őket, pedig ők ugyanolyanok, mint mi. Ebben áll a színházunk lényege is. Nem a másságot, hanem a köztünk lévő azonosságot keressük másokban. Amióta ők is a társulat tagjai, mi is érzelmileg sokkal gazdagabbak vagyunk. Vannak persze képességbeli eltérések, ahogy az egészséges emberek között is, mégis sokkal könnyebb velük dolgozni. Ha ők azt mondják, hogy megyünk és csináljuk, akkor az úgy is van, és csodákra képesek.
– Mi az, ami elsősorban motiválja a társulat tagjait?
– Egyrészt, ugye, itt van az adni akarás. És persze a vágy, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. Sokat jelent nekik, hogy egy-egy előadás végén a nézők odamennek hozzájuk, autogramot kérnek tőlük. Egy kicsit olyan ez, mint a Kis herceg és a Róka esete. Próbálják megszelídíteni az embereket, és ebben a rohanó vad világban arra tanítani őket, hogy nézzetek ránk, és vegyétek észre, nem vagyunk kevesebbek, mint ti. Isten óriási dolgot adott nekik: a szeretetet.
– Milyen a közös munka a társulaton belül? Voltak-e kétkedők, akik nem hittek a KOMISZ sikerében?
– A gyerekekben még nem alakult ki semmilyen előítélet, teljesen elfogadják a sérülteket. És ha egyszer felnőnek, fantasztikus emberek lesznek. Mivel ez egy közösség, nagyon figyelünk rájuk, akkor is foglalkozunk velük, amikor véget ér a munka, s igyekszünk olyan értékrendet átadni, amely szerint élhetik majd az életüket. Ami a kérdés másik részét illeti, azt kell mondanom, kételkedők mindig vannak, én is szembetalálkoztam velük. Én voltam az, aki mozgósítottam a kollégáimat és szép lassan azt vettem észre, hogy barátkoznak a sérültekkel, tanácsokat osztogatnak egymásnak, és végül együtt készítettük el a musicalt is. Persze voltak, akik nem bírták hosszú távon csinálni, de ez elég hamar kiderült. Az a jó, hogy köztünk kialakult egy mély barátság, és őszintén tudunk együtt dolgozni. Bátran tudunk egymáson nevetni, mert annyira szeretjük és tiszteljük egymást, és tudjuk ugratni a másikat. Ez a titka, ami valójában nem is titok. Egyenlőek vagyunk.
– Milyen előadásokat készítettek eddig, s milyen terveik vannak?
– A Valahol Európában musicalt készítettük el elsőként, de ezt néhány alkalommal már felújítottuk. A repertoáron szerepelt még a Nyomorultak, a Légy jó mindhalálig, az Óz, a nagy varázsló, a Padlás, a Fekete Péter revü, és nemrég mutattuk be az Isten pénze előadást. Természetesen minden évben megcsinálunk egy vagy két új darabot. Ami újdonság, hogy mivel szociális foglalkoztatás keretén belül tudunk foglalkozni a sérültekkel, valószínűleg tizenötüknek állami támogatással ez lesz a munkája és hivatásos színészek lesznek. A Baptista Szeretetszolgálat keretében jótékonysági előadásaink is vannak, ez tulajdonképpen azért érdekes, mert akiken úgy gondoljuk, hogy segítenünk kellene fent a színpadon, azok azért állnak fent, hogy másokon segítsenek. A vajdasági turné öt állomásán úgyszintén gyűjtést szerveztünk. Egyelőre nem szervezetten folynak a fellépéseink, ad hoc jellegűen ahová hívnak, oda megyünk, de szeretnénk egy kis rendszerességet belevinni és kijelölni harminc-negyven fix helyet, amelyeken évente két fellépésünk lehetne. Ezeknek az előadásoknak a lényege, hogy adjunk valamit, nekem pedig egy nagy ajándék az élettől. Szerintem az egyedüli színházigazgató vagyok, aki elmondhatja magáról, hogy a csapata száz százalékig szereti őt, aminek semmi köze a szereposztáshoz vagy a fizetéshez. Őszinte, igaz szeretet fűz össze bennünket. S akinek kedve támad csatlakozni hozzánk, az ajtó nyitva áll előtte, hiszen azokra, akik beállnak közénk a sorba és előreviszik ezt a dolgot, a szeretet katonáira, nagyon nagy szükség van.
Bartokos Tamás, a KOMISZ igazgatója
