Az Eko vest, a Környezetvédelmi Újságírók Egyesülete a tartományi környezetvédelmi titkárság, a környezetvédelmi minisztérium, és a szabadkai önkormányzat által támogatott projektum keretében a napokban a Császár-tóhoz látogatott el . Az újságírók Vajdaság környezetvédelmi területeit keresték fel, így a tavasszal a Ludasi-tó területén jártak, ezúttal pedig a Császár-tónál.
Az újságírókat Milivoj Putić, az Óbege – Császár-tó Speciális Rezervátum idegenforgalmi menedzsere kalauzolta a rezervátumban. Bemutatta Európa legnagyobb halastavát is, amely a rezervátum közelében van. Mintegy 3000 négyzetméter területen fekszik, a víz mélysége 1 méter, főként pontyot tenyésztenek benne. Rámutatott, hogy a halastó környéke vadászterület és csak egy út választja el a környezetvédelmi területtől, így a vadak mozgása sem korlátozott. Így azok az állatok, amelyek a halastóra járnak, a vadászok prédájává is eshetnek. A halőröknek a legnagyobb gondot a nagy étvágyú fekete kormoránok okozzák, hiszen a halastó az élelemforrásuk. Egy madár naponta 1 kilogramm halat fogyaszt el. A környezetvédelmi területen ezer aktív fészket tartanak nyilván, és a mintegy kétezer madár naponta két tonna halat elfogyaszt. Ez nagy veszteség a halastó számára, így úgynevezett hangágyúkkal védekeznek ellenük, amely a nagy robbanásokkal elijeszti a madarakat. Gyakran megtörténik, hogy ez sem riasztja el őket. A nagy étvágyuk magyarázata, hogy szerveztük erős savat termel, aminek a másik következménye az, hogy a madarak ürüléke leégeti a fákat, amelyeken fészkelnek,. Érdekességük e madaraknak az is, hogy nincs zsírmirigyük, így a tollukat kénytelenek szárítani, nem ritka látvány, hogy a fekete madarak kitárt szárnyakkal ácsorognak az ágakon.
Milivoj Putićtól megtudtuk azt is, hogy a gémeknek mind a nyolc fajtája csupán a Császár-tónál rak fészket, erre nincs példa egész Európában.
Az újságírókat az Óbegán hajóval vitték el a Császárt-tóig, amely első fokú védettség alatt van, így csupán a tó közelében felállított lelátókról szemlélhették az élővilágot.
-- Lukács Lázár 1781-ben egy árverésen Bánát ezen részén háromszázezer hektár területet vásárolt magának. Écskán 1820-ban megépítette a kastélyát, amelynek megnyitójára az osztrák császárt, magyar királyt is meghívta. Ezen a megnyitón a kilenc éves Liszt Ferenc is játszott. Ezek után ezen a területen gyakran tartottak bálokat és vadászatokat a nemesek részére, innen a Császár- tó elnevezés - magyarázta Milivoj Putić. A monda szerint az ezen a területen vadászó nemesek mind tragikus halált haltak. Elmondta, úgy tartják, hogy Attilának, az Isten ostorának a sírja is ezen a területen van valahol. A Tiszát eltérítették eredeti medréből, hogy a hunok eltemethessék Attilát, ez pedig feltehetően épp a Császár-tó környéke volt.
-- Ezt a területet egyébként a Ramsari egyezmény szerint 1996-ban besorolták a környezetvédelmi vizes élőhelyek közé. A legutóbbi feljegyzések szerint 250 madárfajta él itt, közülük 110 a költözőmadár, míg 140 fajta itt telel. A költözések idején akár 400 madárfajta is megjelenik, ugyanis európai útvonalukon az egyik fontos állomáshely a Császár-tó, tehát ornitológiai szempontból is fontos terület a tó – mondta Milivoj Putić. E területen megtalálható a teljes tápláléklánc.
A környezetvédelmi terület után az újságírók ellátogattak Erzsébetlakra is, ahol megtekintették az Etno-házat és a Nemzetközi Kutató Központot is, ez utóbbit a fiatal biológusok számára hozták létre, hogy a környezetvédelmi területet tanulmányozhassák.
