A szociális védelem terén a magyar állam nem tesz különbséget az állami és a magánintézmények között, a támogatás összege ugyanakkora egy személyre, függetlenül attól, hogy az idős, a szegény vagy a magatehetetlen ember állami vagy magánintézmény segítségét veszi igénybe.
Ha az állam érdekeit tartjuk szem előtt, sokkal kifizetődőbb, ha a magánszektor veszi át a szociális védelmet. Talán egyedüli példa Magyarországon a pécsi SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kht. közhasznú társaság, amely nonprofit szervezetként mintegy száz településen nyújt segítséget az idősek gondozásában, a hajléktalanok ellátásában, de működtet gyermekjóléti szolgálatot is, valamint családok megsegítésével is foglalkozik.
Nálunk Vajdaságban hamarosan hozzálátunk az új szociális védelmi stratégia kidolgozásához, ezért tapasztalatszerzés céljából a szabadkai Gerontológiai Központ küldöttsége Pécsre látogatott, hogy betekintést nyerjen az ott folyó munkába, felismerje az ottani pozitívumokat, melyeket beépíthet a stratégiába. A küldöttség ellátogatott a Szent Erzsébet Alapellátási Központ egerági és kozármislenyi Idősek Klubjába, járt Szigetváron a dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézményben, valamint a szederkényi Időskorúak Otthonában.
– A magyar állam egyre kevésbé tudja támogatni a szociális védelmet, csupán a normatívákat (az egy főre jutó támogatást – szerz. megj.) tudja kifizetni, de az állami, megyei vagy önkormányzati intézmények működtetése sokkal többe kerül, mint az egyházi vagy a magánintézmények működtetése. Más szóval: az önkormányzatnak esetektől függően mintegy 20-60 százalékkal pótolnia kell az állam által biztosított normatívákat. Így, hogy mi átvettük a szociális védelmet az államtól, illetve az önkormányzattól, az önkormányzatnak megmarad az erre szánt összeg, mi pedig az államtól kapjuk a támogatást. A mi munkafolyamatunk teljesen eltér az államitól, többféle szolgáltatást nyújtunk. Idősek otthonát, idősek klubját működtetjük, van pszichiátriai intézményünk, házi gondozással is foglalkozunk, a hajléktalanoknak ideiglenes szállást biztosítunk. Anyaotthonunk is van, az országban egyedüli magánintézményként csak mi nyújtunk segítséget a családoknak, illetve a gyerekeknek – magyarázta Kocsis József, a SZOCEG Kht. igazgatója. Elmondta, hogy az állam Baranya megyében teljes mértékben átadta a szociális védelmet ennek a magánintézménynek.
Az állam ugyan az egy főre eső támogatást megadja, de bizonyos szolgáltatások esetében ez a támogatás nem fedezi a költségeket, ugyanakkor a más szolgáltatások nyújtásakor kisebbek a kiadások, mint a befolyó összeg, így kiegyenlítve a költségeket pozitívan tudnak gazdálkodni. Egyes szolgáltatások esetében (mint az idősek bentlakása) az állam a költségek 50 százalékát, az ebédnek a 70 százalékát fizeti (ami egyébként minden felhasználó számára ingyenes), a házi gondozás és a klubok költségeit pedig teljes összegben fedezi. Tehát a felhasználók semmilyen térítést nem fizetnek. Rámutatott arra, hogy az Európai Unió előírásai szerint nem lehet különbséget tenni az állami és a magánintézmények támogatása között, hiszen ugyanazt a munkát végzik, ugyanannyi alkalmazottal. Ez a gyakorlat már él Magyarországon. Véleménye szerint Szerbiában a szociális védelmi törvény módosítására, illetve új szabályozásokra van szükség.
– Mivel az idén megkezdjük a tartomány szociális védelmi stratégiájának kidolgozását, nagyon hasznosnak bizonyult ez a látogatás. Ebben a pillanatban a legfontosabb az, hogy a fogyatékkal élő idős személyek napközije megszervezésének módszerein változtassunk, és ezt meg is tehetjük. Szükséges a jelzőrendszerek bevezetése az intézményünkben. Mindenképpen nagyon fontosnak tartom és továbbítom is kollégáimnak a pécsi tapasztalatokat – kiemelve azt az energiát, lendületet, amellyel ezeket az intézményeket működtetik. Kocsis igazgatót ismertem már akkor is, amikor állami intézményt irányított, akkor is ugyanekkora erőbefektetéssel dolgozott, mint most, amikor egy ilyen bonyolult felépítésű intézményt vezet. Tudni kell, hogy a szociális védelem nem egy jövedelmező terület. Kocsis teljes mértékben a munkának áldozza magát, hogy minél több rászoruló igénybe vehesse a szociális védelem szolgáltatásait – hallottuk Nenad Ivaniševićtől, a szabadkai Gerontológiai Központ igazgatójától. Hozzátette: – Sajnos nagyon messze vagyunk az effajta magánosítási formától, ugyanis a privatizációt a környező országok közül csupán Boszniában valósították meg, és nem a megfelelő módon. Hozzánk közelebb áll a szlovéniai módszer. A mi törvényeink lehetőséget nyújtanak a magánotthonok működtetésére, de nagyon szigorú szabályozások mellett. Remélem, az új rendelkezések lehetővé teszik majd, hogy a magánszektor nagyobb helyet kapjon a szociális védelemben – mondta. Kiemelte továbbá, hogy Szerbiában az állami támogatás nem egy főre vonatkozik, hanem más költségeket fedez. Nenad Ivanišević szerint jobb lenne a magyarországi támogatási módszert alkalmazni, hiszen az célirányosabb. A szomszédban szerzett tapasztalatok alapján készen állnak, hogy pilótaprogramként alkalmazzák is e módszereket intézményükben.
