A magyar Versailles
Mindegyik Esterházy élettörténete érdekes, egy évszázad leforgása alatt, a 17. század folyamán nagyot léptek előre a ranglétrán, bárói, majd grófi és hercegi címet szereztek. Nem egy közülük, például Esterházy Pál, még nádor is volt, az ő műve az 55 részből álló kantátagyűjtemény, a Harmonia caelestis, vagyis az Égi harmóniák.
Az épületegyüttes egy része
Különösen I. Miklós herceg élete volt izgalmas. Fényes vagy Pompakedvelő Miklósnak is nevezték kortársai, mert annyira kedvelte a fényűzést, ragyogást. Azon főurak közé tartozott, akik a Napkirály, XIV. Lajos versailles-i palotájához hasonló álomkastélyt akartak felépíteni birtokukon. Elképzeléseinek valóra váltásához szinte határtalan anyagi lehetőségekkel rendelkezett, de az sem titok, hogy hatalmas vagyonát nem éppen a legrokonszenvesebb módon szerezte. Kastélyának építéséhez egyetlen nagy építészt sem tudott megnyerni. Roppant türelmetlen volt, és állítólag mindenbe belekotyogott. Négy építész dolgozott a kastélyon, mindegyik csak részfeladatokat kapott. Állítólag még a legkisebb munka is csak az ő tudomásával készülhetett, minden berendezési tárgy megvételéhez az ő jóváhagyása kellett. Ennek ellenére a kastélyépület – sokféle stílus ötvözete – remekre sikeredett. Nem hiába a kor írói és utazói egyaránt a magyar Versailles-ként emlegették. A 126 szobából álló kastélyhoz 600 holdas csodálatos park tartozott, teraszos díszkertek, szobrok, szökőkutak sokaságával. Az odalátogató vendégek csinos kis legyezőt kaptak ajándékba, a legyezőkre a kert térképét rajzolták – nehogy a hölgyek és az urak eltévedjenek.
Vivát Mária Terézia!
Mária Terézia látogatásához és a fényes ünnepségekhez számtalan anekdota és legenda kapcsolódott. Az egyik ilyen történet szerint a parkban – az uralkodónő tiszteletére – felépített Bagatelle (kínai ház) onnan kapta a nevét, hogy amikor Mária Terézia megcsodálta a kis palotát, megkérdezte Esterházyt, hogy mennyibe került az épület felépítése. Amikor a herceg elárulta, hogy 80 000 forintba, a királynő így válaszolt: „O, das ist für einen Fürsten Esterházy eine Bagatelle!”, azaz „Ó, ez egy Esterházy hercegnek igazán semmiség!” A vendéglátók tűzijátékról is gondoskodtak, virágok, címerek, szikraeső közepette hatalmas VMT betűk rajzolódtak az égre: Vivát Mária Terézia! Akkor és itt volt Magyarországon az első tűzijáték.
Az udvar
1790-ben elhunyt Esterházy Miklós herceg, és ezzel a kastély csillaga is leáldozott. Egy csapásra szertefoszlott a mesevilág. Az utódok visszatértek a kismartoni kastélyukba, az elkövetkező 100 évben a birtok teljesen lakatlanul maradt. A 20. század elején tértek csak vissza az Eszterháziak, az utoljára ott lakó herceg is Miklós volt, feleségével, Cziráky Margit grófnővel és gyermekeikkel. A grófnő szociálisan nagyon érzékeny lelkű ember volt, olyannyira, hogy gyakran meglátogatta az alkalmazottait, sőt még a konyháikba is bekukkantott, az érdekelte, hogy mit főznek, és megkérdezte, miben tudna segíteni. Ezen a területen magának a kastélynak a restaurálását is elősegítette. Az mondják, hogy a hozományának egy részét ebbe fektette be.
A kastély egész éven át számos rendezvénynek ad otthont. Ottjártunkkor éppen látványos bemutatót tartottak a huszárok
A második világháborúban nagy pusztítás érte a kastélyegyüttest, a termeket akkor katonai és gazdasági célokra is használták. Később államosították, azóta is a magyar állam tulajdonát képezi. Eszterháza pedig a Fertőd nevet kapta.
Séta a termekben
Bordó szalon, barna szoba, kék terem, aranyozott keretű velencei tükrök, díszes cserépkályhák, dúsan faragott olasz szekrények, gyöngyház díszítésű bútordarabok, kínai mintás faburkolatok, francia gobelinhuzatú ülőgarnitúrák, patinás flamand faliszőnyeg, elefántcsont intarziákkal díszített komód. Amikor a divat úgy diktálta, 18-20 karátos aranyozott lambériákkal borították be a falakat. Kínából lakkozott faltáblákat hozattak, egy tábla akkoriban ezer aranyforintba került. Hogy ez mennyi pénz lehetett? Esterházy Fényes Miklós éves jövedelme 1,8 millió aranyforint volt. Összehasonlítási alapként: egy tehén 10-12 forintba került, 20 krajcárért pedig egy egésznapos ellátást lehetett kapni vendégfogadóban. Az egyik szobában 10 kínai eredetű faltábla állt, a muranói kristálycsillár sem tartozott az olcsó dolgok közé, és ezekből is sokat hozattak.
A számos pompás terem egyike
A szobák közti közlekedést az úgynevezett cselédfolyosók könnyítették meg, amelyeket a korabeli pletykák szerint nemcsak a lakájok és a cselédlányok vettek igénybe, hanem egyik-másik eminencia is azokon keresztül léptette le kedvesét. A témánál maradva jegyezzük meg, hogy az egyik szoba falán üres képhelyek állnak, állítólag hajdanában ott pornóképek voltak.
Az UNESCO világörökségi listájára 2001 decemberében került fel a Fertő vidéke, mellyel elismerték a táj és az itt található települések, kulturális és természeti értékek különleges egyetemes értékét.
Hosszú évtizedek után uniós projektum keretében 2009 őszén megkezdődött a kastély felújítása, és ez nemcsak a főépületet érinti. A belső díszudvar már a régi fényben ragyog. Jelenleg a lépcsőház helyreállításán folynak a munkálatok. Eltávolítják a korábbi időszakokban felkerült vakolás rétegeit. Ezek során találtak egy nagyon érdekes dolgot a háborús időszakból, egy itt lábadozó szovjet katona megfestett egy háborús bombázást. A restaurátorok ezt a falrészt érintetlenül hagyták, hogy megmutathassák a látogatóknak. A falfestés többi részét korabeli fényképek, megtalált minták alapján végezték el. Ezek mellett régi dokumentumok is segítségükre vannak az eredeti állapot visszaállításához. Olykor a szerencse is segít, például egy kályha alatti parkettrészlet megtalálásával.
Az uniós projektum első ütemében a dísztermek újulnak meg, a földszinten a nyári ebédlő, a hűsölő, illetve az első emeleten a bálterem, a zeneterem, a díszlépcsőház. A továbbiakban a kínai kabinetet fogják restaurálni, az előtérrel és a porcelános szobával együtt.
