A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységességét meg kell őrizni a jelen és a jövő generációk számára, amelyet meg kell védeni mindennemű mezőgazdasági és ipari hasznosítástól, és amely lehetőséget nyújt tudományos, oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére.
Először 1864-ben az Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá egy területet. 1864. június 30-án az Abraham Lincoln által aláírt törvény a Kaliforniai Yosemite Valley-t és a Giant Sequoias-i Mariposa Grove-t állami tulajdonba vette, létrehozva ezzel a Yosemite Parkot. Névlegesen azonban az első valódi nemzeti park néhány évre rá született meg. Ez a Yellowstone Nemzeti Park, amelyet 1872-ben hoztak létre.
Több mint harmincöt év múlva, 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok. Ebben az esztendőben kilenc Svédországban, majd sorra a többi. Ma negyvenegy országban kétszázötven nemzeti park van, és az európai nemzeti parkok napját május 24-én ünneplik.
Magyarországon az első nemzeti parkot, a Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973. január 1-jén alapították. Majd követte a Kiskunsági Nemzeti Park(1974), a Bükki Nemzeti Park (1977), az Aggteleki Nemzeti Park (1985), a Fertő–Hanság Nemzeti Park (1991), a Duna–Dráva Nemzeti Park (1996), a Körös–Maros Nemzeti Park (1997), a Balatoni-felvidéki Nemzeti Park (1997), a Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997). Magyarország legfiatalabb nemzeti parkja az Őrségi Nemzeti Park, 2002-ben alapították.
Szerbiában az első nemzeti parkot ötven évvel ezelőtt, 1960-ban hozták létre. Ez a Fruška gora Nemzeti Park. Őseink ezt a hegységet Tarcalnak nevezték. 1974-ben alapították meg a Đerdap (Vaskapu-szoros) Nemzeti Parkot, majd 1981-ben a Tara és a Kopaonik Nemzeti Parkot, végül 1986-ban a Šar-hegység Nemzeti Parkot, amely ma már Koszovó Köztársaságban van.
Mielőtt még szólnánk Szerbia legöregebb nemzeti parkjáról, el kell mondani, hogy az egykori Jugoszláviában Szerbia Boszniával együtt a sor végén kullogott a környezetvédelemben. Jugoszlávia első két nemzeti parkját, a Mavrovói Nemzeti Parkot és a Pelister Nemzeti Parkot Macedóniában alapították 1948-ban. 1949-ben kiáltották ki a horvátországi Plitvicét nemzeti parkká, és ugyanebben az évben a szintén horvátországi Paklenicát, de Montenegrónak is előbb volt nemzeti parkja, mint Szerbiának. 1952-ben három nemzeti parkot alapítottak: a Durmitort, a Biogradska gorát és a Lovćent. Horvátországban a Risnjak Nemzeti Park 1953-ban, a Mljet Nemzeti Park pedig 1960-ban alapult. Szlovéniában egyetlen nemzeti park van, a Triglav Nemzeti Park, amelyet már 1923-ban azzá nyilvánítottak, de csak húszéves időtartamra. Miután a húsz év letelt, 1961-ig megszűnt a státusa. Az első boszniai nemzeti park, a Sutjeska (Európa egyetlen őserdei vannak még itt), 1965-ben létesült.
A Fruška gora Nemzeti Parkról e közvállalat igazgatójával, Radovan Ninkovićtyal beszélgetek kamenicai székházukban.
– Mibe kerül az államnak egy nemzeti park?
– Szerbiában semmibe, mivel mi is, és a többi nemzeti park is önellátó, ami azt jelenti, hogy a költségvetés pénzét nem használjuk.
– Ha nem használják a költségvetés pénzét, akkor kinek a pénzét költik?
– Mint mondtam, önellátóak vagyunk. Évi kiadásaink 300 millió dinárt tesznek ki. Ennek az összegnek a kilencven százalékát mi magunk valósítjuk meg, a hiányzó tíz százalékot pedig különböző pályázatok útján pótoljuk. Jövedelmünk nagyobb részét a fakitermelés képezi, kisebb részét pedig a bérleti díjak. A nemzeti park területén ugyanis több vendéglátói-pari és egyéb létesítmény van. Ezeknek a létesítményeknek a tulajdonosai a nemzeti parkokról szóló törvény szerint kötelesek bérleti díjat fizetni. Az elmúlt egy-két évben a gazdasági válság miatt kissé nehézkes ezeknek a díjaknak a megfizettetése, de ennek ellenére a törvényben megszabott feladatainkat minden évben elvégeztük.
– Melyek ezek?
– Elsősorban a nemzeti park rendben tartása és védelme, az erdők felújítása, a kirándulóhelyek rendezése, a védett nővény- és állatfajok védelme…
Arra a kérdésemre, hogy a Fruška gora Nemzeti Parkban hány növény és állatfaj él, Dragiša Savić, a vállalat biológusa és lelkes fényképésze válaszol.
– Becslésünk szerint több mint tízezer élőlény lakja a huszonötezer hektárnyi területet. Azért mondom, hogy becslésünk szerint, mert a kutatások folyamatban vannak. Azt tudjuk, hogy a Fruška gorán nincsenek egyedi, csak itt élő növények vagy állatok, de vannak igen ritka fajok. Gombákból például körülbelül ezerféle terem, de eddig csak ötszázat jegyeztünk, ezenkívül több mint kétszáz rovar, rengeteg lepke él itt, és igen gazdag a madárvilág. A Fruška gora a természetbarátok számára, de a komoly kutatásokat végző biológusok, természetbúvárok számára is aranybánya.
Mondjuk még el, hogy tavaly Iriški Venacon, a közismert emlékmű közelében megnyílt a közvállalat informatikai központja is, itt a látogatók minden információt megkaphatnak a nemzeti parkról. Egy állandó természetrajzi kiállítás fogadja a vendégeket, és alkalmi kiállítások (jelenleg – április 7-ig – az Europark szervezésében tekinthető meg az Európai nemzeti parkok 100 éve elnevezésű nemzetközi vándor fényképkiállítás).
– Egész nap nyitva tartunk, útvezetői szolgálatot biztosítunk, és az iskolások számára ismeretterjesztő előadásokat tartunk – mondta Nada Ilić, az informatikai központ munkatársa, vagy ahogy ő magát nevezte, mindenese. – Egy évvel ezelőtt nyitottuk meg ezt a központot, azzal a szándékkal, hogy az ide látogató érdeklődők minél gazdagabb élménnyel utazzanak haza.
A jazaki kolostor
Vranjaš – felszentelt forrás
A nemzeti park állandó kiállítása
Nemzeti szemét – autógumik
A jazaki ásványvíz forrásánál
