A Romkert
Sokat lehetne mesélni Mátyásról, aki 1490-ben bekövetkezett haláláig felvirágoztatta az országot, ám mi most inkább a koronázás színhelyéről, Székesfehérvárról ejtenénk néhány szót, hiszen a város évszázadokon át fontos szerepet töltött be Magyarország életében.
Fél évezreden keresztül, 1527-ig, itt koronázták a királyokat, itt tartották a királyi esküvőket, itt őrizték a kincstárat, itt voltak az államhatalom jelvényei, az ország legfontosabb írásos dokumentumai és ereklyéi. Innen indultak háborúba, ide tértek vissza békekötéskor, és az uralkodóház tagjait is jórészt itt temették el, itt adták ki az Aranybullát. A város később a Szent István-kultusz központja, az egész ország képviselői ide sereglettek, az uralkodók nyilvános törvénynapokat tartottak a nagy király ünnepén.
Ahol évezredekre évezredek rakodtak
Egy útikönyvben azt olvastam, hogy Székesfehérvárra csak az utazik, akinek ángyikája, sógora, esetleg ismerőse lakik ott. A többi százezrek csupán keresztülhaladnak rajta, amikor a Balatonra tartanak. Nos, nem véletlenül választottuk egyik úti célunknak a királyok városát. Azok, akik már jártak itt, nem győzték sorolni a látnivalókat. Ha nagyon sietős is a dolgunk vagy ha átutazóban vagyunk, Székesfehérvárt ne hagyjuk ki, mert érdemes ott is körülnézni, elidőzni.
Aki Székesfehérvár utcáin sétál, évszázadokon sétál keresztül. Évezredekre évezredek rakódtak, régi kultúrák fölött újak épültek. A város legfontosabb látnivalói viszonylag kis területen fekszenek, tehát kevés megerőltetéssel, rövid sétákkal bejárhatók.
Hosszasan sorolhatnánk Székesfehérvár nevezetességeit, minden egyes korszak rajta hagyta a maga lenyomatát, a legmélyebben azonban a hajdani magyar királyok ivódtak bele, akiknek egykori jelenlétét egyaránt őrzik a régi és az új keletű emlékek.
A Szent István-bazilikát – mint a nevéből is sejteni lehet – maga az államalapító kezdte el építtetni, azzal a szándékkal, hogy itt talál majd végső nyughelyre. Így is lett, kőkoporsója a mai napig megtekinthető a bazilikához tartozó mauzóleumban. Az idők során a magyar királyok koronázási székhelyéül szolgáló bazilikát többször is átépítették, a török hódoltság idején súlyos károkat szenvedett, eredeti épületének köveit építkezésekhez használták, így az sajnos már nem tekinthető meg, ám ezért kárpótol minket, hogy megtekinthetjük például Szent István szarkofágját és Novák Vilmos monumentális freskóját, mely a Szent Jobb és a Szent Korona történetét örökíti meg, a magyar királyokat és kormányzókat is beleszőve a festménybe.
Történelem a föld alatt
Ugyan nem réges-régi emlék, ám a város történelmét egyértelműen szimbolizáló emlékmű Ohmann Béla 1943-as alkotása, a Városház téren található vörösmárvány díszkút, a kőoroszlánok által tartott Országalma, melyen a „Libertates Civitatis Albensis a S. rege Stephano concessae”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta felirat fut körbe.
A Patikamúzeum
Egy ennél is újabb, ám Székesfehérvár királyi múltját az Országalmához hasonlóan kiemelő memento a Mátyás király-emlékmű, melyet 1990-ben avattak fel, legendásan igazságszerető uralkodónk halálának 500. évfordulóján. A gótikus és reneszánsz jegyeket viselő alkotás Melocco Miklós munkája, a „Mátyás király emlékére” felirat olvasható rajta, emlékeztetvén, hogy nem szabad feledni a múltat, tanulnunk kell belőle, hogy építeni tudjuk a jövőnket.
A számos látnivaló közül megtekintjük a ferences templomot, majd betérünk a cisztercita templomba. A barokk berendezés legszebb darabjai az 1749-ben készült szószék, valamint a kivételes művészi értékű sekrestye, annak tölgy- és hársfából faragott rokokó szekrénysora. Azok készítették, akik szerették Istent és szerették munkájukat – tudjuk meg az ott ügyeleteskedő idős hölgytől.
A babaház
Az Arany János utca talán a leghangulatosabb része a belvárosnak. Közepe táján, a domb tetején a II. János Pál pápa nevét viselő kisebb térré szélesedik, s ennek keleti oldalán magasodik a nagyméretű, két homlokzati tornyos, kívül-belül finoman tagolt barokk stílusú székesegyház. A városalapító Géza fejedelem emeltette, alapjait 1971-ben tárták fel a mai székesegyház előtti útburkolat alatt. A kövezet eltérő színű kockái jelzik a templom alapfalainak vonalait. A romokat a régészek megállapították, feltárták – majd leborították. Számomra megható és mindenképpen egyedi, ötletes megoldás.
Mielőtt elérkezünk a Romkerthez, egy pillanatra megállunk egy nagyméretű pannó előtt. Európa térképén követhető a magyar származású királynék életútja, azaz ki, mikor és hova házasodott.
Kati néni, a fertályos asszony
A Romkertnél már többet időzünk, ugyanis ezen a helyen állt a középkori Magyarország egyik legnagyszerűbb temploma, az István király által alapított, Nagyboldogasszonynak szentelt bazilika. I. Istvántól Zápolya Jánosig itt temették el legtöbb királyunkat. Számos Árpád-házi uralkodó után az Anjoukat – köztük Nagy Lajost, Mátyást, s a mohácsi csatavesztés után II. Lajost. Pétertől kezdve I. Ferdinándig itt koronázták valamennyi királyunkat. A bazilika falai között pedig az ország legfontosabb okmányait őrizték.
Patikamúzeum és babaház
Székesfehérváron járva érdemes betérni a Fekete Sas Patikamúzeumba, mert csodálatos az 1758-ban készült rokokó stílusú berendezése. Ne hagyjuk ki a a Fehérvári Babaházat sem, eltűnt generációk féltett és sok viszontagság között megőrzött fiú- és leányjátékait, gyönyörű babáit, babaszobáit tárja elénk a gyűjtemény. A Moskovszky család 60 év alatt gyűjtötte össze a régi korok játékszereit, babáit, apró tárgyait, s ezeket kicsinyke szobákba helyezve, minden tárgynak megfelelő helyet keresve alakította ki, gyarapította Magyarország egyik legszebb, de az Európa-szerte is híres gyűjteményt.
Belépünk a mesék birodalmába, 7 szobában – 63 együttesben – babaszobákban, ostromlott várban, hadihajókban, kisvasútban gyönyörködünk. A szobákban a babák pici bútorok, miniatűr porcelánok, parányi festmények, csipkék között élnek. A több ezer tárgyból álló gyűjtemény valamennyi darabja magas színvonalú, az adott kor mívesen elkészített emléke.
A virágdíszben pompázó napóra
Egyre több városban találkozunk hangulatos köztéri szobrokkal. Székesfehérváron Kati néni fertályos asszonynak, egykori piacozóknak állítottak ilyen módon emlékét. A polgárok adományaiból készült 2001-ben. Fényesre fogdosott orrát mi is megérintjük, a hiedelem szerint aki ezt teszi, az szerencsés lesz...
A belvárosban egy újkori emlékműre hívják fel a figyelmünket, a Millenniumi emlékjelre. 2000-ben készült, Józsa Bálint munkája, a helybeliek a város szégyenének tartják. Bárhogy is nézzük – próbáljuk megérteni üzenetét –, sehogy sem illik ebbe a milliőbe. A város szégyenének tartják, nem úgy, mint a gyönyörű napórát, melynél mindenki szívesen fényképezkedik, köztük mi is.
