Váncsa István, a fanyar humorú magyarországi újságíró szerint „a kocsonya a disznónak egy végső koncentráltságú kivonata, éteri esszenciája, a kocsonyában a disznó platóni ideáját ragadjuk meg, a kocsonya az asztrális síkra emelkedő, téren és időn kívüli, elvont és örök disznóság földi visszfénye, vagy ami tetszik”. Nos, szerénységem nem nagy kocsonyarajongó, s már hallom is a kedves olvasó felhördülését a fenti, talán istenkáromlással is felérő kijelentésemen, viszont be kell vallanom azt is, hogy szerénységemet is elbűvölte az az óriási mennyiségű kocsonya, amelyet az oromhegyesi Faluház egyik kis helyiségében felvonultattak a helybéli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai, s még meg sem említettem azokat a kinézetre és biztosan ízre is csodálatos kocsonyakölteményeket, amelyeket a Faluház előcsarnokában tekinthettek meg mindazok, akik múlt szombaton ellátogattak Oromhegyesre, hogy részt vegyenek az András-napi sokadalmon.
Kocsonyatorta
Az eseményt a Magyar Nemzeti Tanács és a magyarkanizsai önkormányzat támogatásával először szervezték meg a minden tekintetben békeszerető észak-bácskai faluban, amely az utóbbi időben történelmén kívül rendhagyó, bohém, jókedvű népi rendezvényeivel és nem utolsósorban összefogásával emelkedik ki a mind nyomasztóbb és fojtogatóbb bácskai porból. Egyfajta utolsó oázisaként a találékonyságnak, a merész ötleteknek, amelyeket nemcsak kiagyalnak, hanem meg is valósítanak, s amelyeknek mind nagyobb a hírük nemcsak szűkebb, hanem tágabb pátriánkban is.
Koncz Lázártól, a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökétől megtudtuk, hogy a sokadalom keretében a hagyományos kézműves mesterségeket szándékozták bemutatni a közönségnek. A rendezvényre látogatók többek között a zentai, adai, csókai, óbecsei, szabadkai, topolyai, és természetesen a helybeli kézműveseknek köszönhetően megismerkedhettek a mézeskalács készítésével, a szövéssel, a gyöngyfűzéssel, a fajátékok és a csuhébaba készítésével, és természetesen a kocsonyákkal.
A sokadalomra készített „éteri esszencia” egy része
A jó kocsonya elkészítéséhez egyébként először az alaptartozékokat (disznóláb, fej, disznófül stb.) kell beszerezni, ami manapság nem is olyan könnyű dolog – mesélte Kalmár Eszter, a rendezvény egyik szervezője. A hozzávalókat a sokadalom előtti nap reggelén kezdték el főzni, és este öt óra körül kezdték el tálalni, a rendezvény reggelére pedig gyönyörűen megaludtak az étkek. Természetesen főzés közben a fűszerezés sem maradhat el. Erre általában a hagyományos levesekhez szokásos fűszereket használnak: petrezselymet, gyökeret, sárgarépát, vöröshagymát és fokhagymát, egy kis zellert, borsot, s meg lehet az egészet „vadítani” egy kis babérlevéllel, füstölt hússal stb. Az így elkészített kocsonyákat egyébként mindenki megkóstolhatta. A sokadalom folytatásaként a délutáni órákban bemutatkozott a horgosi néptáncosok egy része, és táncházat is tartottak.
A megjelent közönség egy része
András-napi népszokások András napja a néphagyományban az advent közeledtét jelzi, mivel a hozzá legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. Férjjósló nap volt, így sok helyütt elterjedt volt az ólomöntés és a gombócból jóslás. Ilyenkorra véget értek a mulatságok, Szeged környékén úgy mondták: András zárja a hegedűt. Ilyenkor november végén kezdődtek a disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívják. Az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik. Az erdélyi Mezőpaliton a református lánynak ki kellett mennie az udvarra és a kötényébe csillagokat szednie. Miközben a szemével válogatta a csillagokat, az alatt az idő alatt tízszer visszafelé kellett számolnia 10-től 1-ig, de közben vigyáznia kellett, nehogy ugyanazt a csillagot kétszer is kiválassza. Ezután be kellett szaladnia a házba, a csillagokat az ágyába öntenie, hogy aztán megálmodja, hogy ki lesz a vőlegénye.
Mézeskalácsból sem volt hiány A palóc lányok ezen a napon almát dugtak az eresz alá, amit Borbála napján a másik felére fordítottak, majd magukkal vitték az éjféli misére. Ha közben valaki megszólítja őket, akkor annak a fia vagy rokona lesz a férjük. Ezen a napon gyümölcsfaágakat is szoktak vízbe állítani. Ha karácsonyig kizöldültek, akkor az farsangi férjhezmenést jósolt.
András-napi népszokások kellékei A csángó hiedelem szerint ezen az éjszakán András elmondja az összesereglő farkasoknak, hogy hol találnak egy-egy birkát, tehenet, malacot. Ha a gazda azt akarja, hogy a farkas elkerülje a házát, akkor András-nap éjszakáján össze kell kötnie az ollót, mert így összeköti a farkas száját.
Gyöngyfűzők
|
